Ki önmagát, ki a szüleit, ki nagyszüleit óvja a világot érintő koronavírus-járványtól, maszkokat, kesztyűket viselünk, kezet mosunk, fertőtlenítünk. A gyerekek gondtalanul, óvintézkedések nélkül szaladgálnak körülöttünk, őket nem féltjük annyira, hisz a szakemberek a tudtunkra adták, hogy náluk gyenge vagy tünetmentes lehet a betegség lefolyása. A kínai vírus úgy tűnik lecsengőben van, a héten azonban egyre több hazai és külföldi média adott hírt a gyermekeket érintő Kawasaki-szindróma és a koronavírus közötti lehetséges kapcsolatról, ami világszerte megijesztette a szülőket. Érdemes tudni, hogy nem új keletű betegségről van szó. Tomisaku Kawasaki japán gyermekorvos 1967-ben jegyezte le és ismertette először a betegséget, a későbbiekben azonban megvizsgálták egy 1870-ben életét vesztett hétéves kisfiú preparált szívét is, melyen a kór okozta következményeket fedezték fel. Az Amerikai Egyesült Államokban évente háromezer Kawasaki-szindrómás esetet diagnosztizálnak, de a kór a többi kontinensen is már évekkel visszamenően megjelent.
A két betegség közötti összefüggésről elsőként dr. Veena Goel Jones, egy kaliforniai kórház gyermekorvosa publikált az idén, de hasonló eseteket fedeztek fel az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Spanyolországban is. A New York-i kórházakban kezelt tizenöt Kawasaki-szindrómás gyermeket koronavírusra is tesztelték, ami egyharmaduknál pozitív eredményt mutatott, egyharmaduknál pedig negatív volt a teszt, ám az antitestvizsgálatok azt bizonyították, hogy átestek a fertőzésen. Dr. Oxiris Barbot, New York egészségügyi főbiztosa szerint a kapcsolat a Covid-19 és a Kawasaki-kór között még nem tisztázott. Az amerikai szakemberek a New York Times magazinnak adott nyilatkozataikban azt állítják, bármilyen szövődmény újabb szorongást ébreszthet az emberekben, viszont nincs ok a pánikra.
Európa-szerte 230 gyermeknél fedezték fel a Kawasaki-kórt, Szerbiában pedig két 5 évnél idősebb beteget kezeltek sikeresen az adott szindrómához hasonló tünetekkel a Dr. Vukan Čupić Gyermekgyógyászati Intézetben. Predrag Minić, az intézet tüdőosztályának főorvosa a Blicnek adott interjújában elmondta, mindkét gyermeket tesztelték koronavírusra, a vizsgálatok szerint mindkét esetben antitesteket találtak a vérükben. Kérdés, hogy véletlen egybeesésről vagy okozati esetekről van-e szó, a kötelék megállapításához viszont kevés az esetek száma, állítja a szakértő. Dr. Srđa Janković a genetikai hajlamra hivatkozik, és álláspontja szerint más vírusok is kiváltó okai lehetnek a szindróma kialakulásának.
Branimir Nestorović, a válságstáb másik tagja kollégájához, az amerikai szakemberekhez és dr. Szlávik János, magyarországi infektológus szakorvoshoz hasonlóan azt nyilatkozta, nehéz kapcsolatba hozni a szindrómát a koronavírussal. A két kór összefüggését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már vizsgálja. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szorosabb együttműködésre ösztönzi világszerte az orvosokat a szindróma pontos leírása, kiváltó okainak meghatározása és a lehetséges kezelési eljárások érdekében.
Az orvosok korábbi ismereteik alapján állítják, hogy a Kawasaki-kór elsődleges főbb tünetei a nehezen csillapítható láz, a száj és a torok nyálkahártyáinak gyulladása, kötőhártya-gyulladás, a nyaki nyirokmirigyek duzzanatai, a végtagok vörössége, vöröses bőrkiütések, a későbbiekben pedig az ujjak és talpak hámlása fordulhat elő. Mivel a kis és közepes erekre van kihatása, ezért súlyosabb esetben szívelégtelenség, koszorúér gyulladás, -tágulás, és vérrögök alakulhatnak ki, csekély számban pedig szívroham is előfordulhat a gyermekeknél. Nestorović szerint a Kawasaki-szindróma tavasszal és ősszel elvétve üti fel a fejét hazánkban, és jól gyógyítható.
