Menni vagy nem menni?

Napról napra növekszik a koronavírussal fertőzött személyek száma Szerbiában, és ugyancsak napról napra változnak országonként a be- és kiutazással kapcsolatos intézkedések vagy az azokra vonatkozó tervek. Nehéz helyzetben lehet most az az olvasó, aki számára a nyár egyet jelent a tengerparti nyaralással: ki kell keresni a legfrissebb információkat, kiszűrni közülük az álhíreket, majd eldönteni, hogy vállalja-e az esetleges karantént.

Jelen helyzet szerint a szerbiai polgárok elfelejthetik a horvátországi és a montenegrói nyaralást, a horvát kormány múlt heti döntésének értelmében ugyanis kéthetes karantén vár azokra, akik átlépik az ország határát. A szlovéniai üdülést tervezőknek is várakozniuk kell egyelőre. Montenegróba karanténkötelezettség és koronavírusteszt nélkül nem utazhatnak be a szerbiaiak, az észak-macedóniaiak, a spanyolok, a franciák, a belgák, az angolok, a portugálok, a fehéroroszok, az oroszok, a svédek, a Moldáviából és az Észak-Írországból érkezők. Az albán tengerpartra Koszovón keresztül lehet eljutni, de csak szállásfoglalási igazolással vagy munkaengedéllyel. A Bosznia-Hercegovinában található tengerparti Neum viszont korlátozások nélkül látogatható. Jelenleg a görög, a török és a bolgár tengerpart is elérhető a hazai turisták számára.

Még nehezebb helyzetben vannak most azok, akiknek a turisztikai forgalomtól függ a megélhetésük. A hírek szerint a horvát tengerpart nyaralóinak tulajdonosai a jelenlegi helyzet miatt 5–10 százalékkal csökkentik majd szolgáltatásaik árát. A turisztikai irodáknál pedig akár féláron is találhatunk horvátországi ajánlatokat. Sokuknak még a költségek fedezésére sincs elegendő foglalásuk az elkövetkező időszakra.

Heti körkérdésünk válaszadóinak nagyobb hányada nem tervez külföldi nyaralást, az igenlő válaszadóknak azonban be kelltartaniuk a külföldi országok biztonsági intézkedéseit. A török hotelekben például továbbra is lesz svédasztalos kínálat, de a finom falatokat nem maga a turista szedi ki a tányérjára, hanem a személyzet lesz ebben a segítségére. Ha a vendég megfertőződik, a hotelnek el kell őt szállásolnia egy elkülönített részben, ahol aztán a szobájának ajtaja előtt teszik le az ételt és az italt. Ezt a szolgáltatást nem fizetteti meg a szállásadó, és a beteg a gyógyulásáig ingyen ott tartózkodhat. Ugyanilyen intézkedéseket foganatosít majd Egyiptom is, oda viszont csak akkor utazhatunk, ha kézjegyünkkel igazoljuk, hogy a látogatásunk előtti két hétben nem érintkeztünk fertőzött személlyel, illetve hogy nem érzékeljük magunkon a fertőzés tüneteit.

Az utazási biztosításokkal kapcsolatban is sok kérdés merült fel. A külföldi utazásra vonatkozó egészségügyi biztosítás csak az orvosi vizsgálatok költségeit fedezi. Ha megállapítják, hogy a beteg koronavírussal fertőződött meg, akkor a gyógyítás és a karantén költségeit a legtöbb esetben a vendéglátó állam fedezi. A részletekről az adott országok nagykövetségén lehet pontos információt kapni, ajánlják a biztosítótársaságok. A legfrissebb hírek szerint Görögországban, Törökországban, Montenegróban, Máltán, Bulgáriában, Albániában és más országokban már érvényben van ez a rendelkezés.

Idén nyáron jelentős egészségügyi és pénzügyi kockázatot vállal a külföldre utazó. Sokan vélekednek úgy, hogy ez egy kitalált vírus, sokan hisznek különféle összeesküvés-elméletekben és az álhírek jóslataiban, ezért őket biztosan nem fogja meggyőzni a szakemberek véleménye vagy javaslatai. Nem biztos, hogy helyes döntés e felvetések valódiságával külföldön szembesülni. Március közepe óta megtanulhattuk, hogy a helyzet kiszámíthatatlan, akárcsak az óvintézkedések foganatosításának időpontja. Mi van akkor, ha külföldön ragadunk? Hogyan fogunk visszatérni a családunkhoz, a munkahelyünkre? Mi van akkor, ha megbetegszünk? Hogyan értetjük meg magunkat a török orvosokkal, akik lehet, hogy egy idegen nyelvet sem beszélnek? Közhely, de a mondás szerint mindenhol jó, de a legjobb otthon. És ez talán akkor is igaz, ha történetesen nem bízunk a hazai egészségügyi rendszerben.