Lassan bátran kijelenthetjük, hogy nincs kisérettségi botrány nélkül. A tesztek 2013-as kiszivárgása óta a nyolcadikosok nemcsak a vizsgadrukk miatt érezhetnek gyomorgörcsöt. Biztosan sokan emlékeznek a tavalyi eseményekre, amikor a tesztek kiszivárgása miatt elhalasztották a matematika-záróvizsgát. Egy édesapa volt a tettes, aki abban a nyomdában dolgozott, ahol a kisérettségi tesztjeit nyomtatták. A matematikateszt az érettségi előtti este futótűzként terjedt el az interneten, és a diákok egymásnak továbbították Viberen. Az eset miatt a nyolcadikosok két nappal később írták meg a tesztet. Az ügyben még nem született ítélet, hiszen még mindig folyik a tárgyalás a belgrádi Felső Bíróságon.
Az idén a koronavírus-járvány teljesen átírta a mindennapok forgatókönyvét. Sokáig folytak a találgatások, hogy az érettségi vizsgák online vagy az iskolában lesznek-e megtartva. Többen abban reménykedtek, hogy elmarad a nyolcadikosok záróvizsgája, és az iskolai előmenetel alapján fogják őket rangsorolni a középiskolákban. Nem így történt – a kisérettségit a tervezett dátumokon tartották meg.
Nem sokkal a záróvizsga előtt Mladen Šarčević oktatásügyi miniszter bejelentette, az idén fokozott óvintézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy ne szivárogjanak ki a tesztek. A feladatlapokat az Oktatási és Nevelési Minőségellenőrző Intézetben nyomtatták ki. Még arra is ügyeltek, hogy a kisérettségi tesztjein QR-kódok is legyenek. Ennek az volt a lényege, hogy csak a tesztek átnézése után derüljön ki, melyik diák töltötte ki azokat. A teszteket előbb védőtasakokba, majd lezárt dobozokba csomagolták. A dobozokat ketrecekbe helyezték, és a Szerbiai Posta Közvállalat járművei szállították el rendőri kíséret mellett a kijelölt iskolákba. Ilyen biztonsági intézkedések mellett elég nehezen kerülhetnek napvilágra a tesztek a záróvizsga előtt.
Milan Pašić, az iskoláskor előtti oktatásért és általános oktatásért felelős segédminiszter a Prva televízió reggeli műsorában ismertette a folyamat részleteit. Az iskolaigazgatók a kisérettségi mindhárom napján reggel 5 és 7 között mehettek el a tesztekért. Ezután rendőri kísérettel vitték őket az iskolába. A tesztek egy széfbe kerültek, amelyet 8.30-kor az igazgató a szupervizor és a felügyelőtanárok jelenlétében nyitott ki, majd a tesztek kicsomagolása következett. Erről videofelvétel készült, amelyet az iskoláknak el kell juttatniuk az oktatásügyi minisztériumba. Miközben a felügyelőtanárok szétosztották a teszteket, a diákoknak ki kellett tölteniük az identifikációs űrlapot.
Eközben fényképezhette le valaki a tesztet az egyik Novi Pazar-i iskolában. Feltételezések szerint a diák azért fényképezte le a feladatokat, hogy elküldje egy felnőttnek, aki ezután visszaküldi neki a megoldásokat. Ezek csak néhány nyolcadikoshoz jutottak el. Erre úgy sikerült fényt deríteni, hogy mindannyian egy feladat kivételével hibátlanul oldották meg a tesztet. Szerencsére mindez nem érintette a többi szerbiai végzőst, hiszen csütörtökön „csak” 127 Novi Pazar-i nyolcadikos ismételte meg a kombinált tesztet. Tehát nem kellett több mint 68 ezer tanulónak bűnhődnie néhány vakmerő szabályszegő miatt.
Felvetődik a kérdés, hogy mi vezethet ahhoz, hogy egy nyolcadikos ilyesmit tegyen. Ez már nem puskázás vagy ártalmatlan diákcsíny. A legszomorúbb az egészben, hogy volt(ak) olyan felnőtt(ek), aki(k) segített(ek) neki. Teljesen elfogadott és érthető, hogy nem minden diáknak van megfelelő kompetenciája a kombinált teszt megoldásához, vagyis nehézséget okoz számára a kémia, a fizika, a földrajz, a biológia vagy a történelem. Senkitől sem várható el, hogy minden tantárgyat szeressen, és az sem, hogy kisujjából kirázza a tananyagot. A diák (nevezzük bátor fotósnak) valószínűleg nem tudott megfelelő módon felkészülni a kombinált tesztre. Lehet, hogy lustaságból nem tanult. Az is lehet, hogy nem értette a tananyagot. Ebben az esetben jóval a záróvizsga előtt kérhetett volna segítséget valakitől – tanártól, szülőtől, családtagtól, osztálytárstól, ismerőstől. Arra is van esély, hogy nem volt pénze különórákat venni. Megtörténhet, hogy azért nem tudott felkészülni, mert odahaza nincs számítógépe és internet-hozzáférése, így a távoktatást sem tudta követni. Mindez mégsem jogosítja fel arra, hogy csalással ugyanolyan jó eredményt érjen el, mint az a diák, aki egész évben szorgalmasan tanult.
Milan Pašić segédminiszter szerint nem szivárgott ki a teszt. A többi diák nem láthatta a megoldásokat, hiszen az eset idején mindannyian a kombinált tesztet írták, és a szabályok szerint nem lehetett náluk a mobiltelefonjuk. Akkor a bátor fotósnak hogyan sikerült bevinnie a tanterembe a mobiltelefonját? Valószínű, hogy két telefon volt nála. Az egyik készüléket leadta a folyosón ügyelő felügyelőtanárnak, a másikat pedig becsempészte a tanterembe. Egy tanteremben maximum kilenc diák és két felügyelőtanár tartózkodhatott. A tanulók egymástól távol ültek, ezért furcsa, hogy egyik tanár sem vette észre, hogy a bátor fotós egy mobiltelefont rejteget. Az egész ügyet csírájában is elfojthatták volna, ha úgymond diszkvalifikálják a szabálytalankodó diákot. Nem ez történt. Az rendben van, hogy a tanár ott segít a diákjainak, ahol tud, de ne legyen partner a csalásban. Addig ebben az országban nem lesz normális, problémamentes kisérettségi (és más sem), amíg egyesek a könnyebb utat választják a becsületes helyett.
