Külföldiek a szerb fociban

Veszem a bátorságot, hogy tartsak egy „teadélutánt” a szerbiai fociban tevékenykedőknek. A múlt héten istenítettem a skótokat, a „focisovinizmusuk” miatt! Nos, hadd mutassam meg, mennyire balga ez a szerb futballvilág! Íme egy táblázat arra, hogy az ember hasfájást kapjon: hány külföldi játszik az első osztályú csapatokban. Hogy könnyebben eligazodjanak, az alábbiakban az első oszlopban az áll, hány nem szerbiai játékosa van a klubnak, a második az egykori Jugoszláviából jött játékosok száma. Érdekes, hogy 14 játékos Montenegróból való! A Čukaričkiben négyen vannak!

Engem azonban az üt mellbe, hogy hat ghánai játékos szerepel az első ligában! Íme a teljes igazság a külföldieket illetően:

Ugye ebben az a legérdekesebb, hogy ha korlátozzák is a külföldiek számát négyre, akkor is csak öt klub lesz érintve, leginkább az éllovas Crvena zvezda, amely tíz külföldit szerepeltet. Szerintem egy „átlagos” klubnak két külföldinél többet nem lenne szabad bejelentenie a bajnokságra. Megengedném a nemzetközi versenyre eljutottaknak, hogy négy külföldit szerződtethessenek, de közülük csak három játszhasson az itteni bajnokságban.

Még egy érdekességet szeretnék megemlíteni, mert nem hiszek a szememnek: Ghánából, Costa Ricából, Gabonból, Üzbegisztánból, Kamerunból, Szenegálból, Ugandából, Nigériából, Dél-Koreából is érkeztek játékosok. Mindezt le is tudnám nyelni, biztosan azzal a szándékkal jöttek el, hogy majd innen eljutnak a „mennyek országába”! De akkor mi az ördögöt keres itt egy brazil, egy francia meg egy holland?! Sőt egy kínai is… Hisz a mieink éppen hozzájuk szeretnének eljutni!

Nem mindenki öreg, aki idős?!

Egy kicsit kacifántos az alcímem, de tökéletesen fedi azt, amit szeretnék mondani. Egyáltalán nem fog rosszul érinteni, ha olvasóim is azt mondják, amit a napokban az egyik haverom: „Te mindig vagy legalábbis nagyon sokszor magadból indulsz ki!” A Novi Sad csapatáról beszéltünk, és én azt találtam mondani, hogy az „akkori Novi Sad” – amikor az első osztályban szerepeltünk – ma bajnokjelölt volna! Persze ha mondjuk angol bírók fújnának, és nem „valakiknek a pribékjei”… S hogy ne mérgesedjen el köztünk a vita, átváltottam teniszre, mégpedig Roger legutóbbi győzelmére.

Persze volt már idősebb játékos is, aki nyert nagy tornákat, de tény, hogy senki nem nyert annyit, mint ez a négyszeres apa.

Azt szokták mondani, hogy nincs olyan eredmény, amit nem lehet túlszárnyalni. Ezzel többé-kevésbé egyetértek, de biztos vagyok abban, hogy a mostani esetleges trónörökösök közül egyik sem tudja beérni, hát még meghaladni a svájci nagy öreget!

Sokan leírták Federert, amikor majdnem fél évet kihagyott, és Novak „nem tudott” kikapni. De aztán valami történt Đokovićtyal… Lehet, hogy nem végzetes, sőt biztos, hogy játszik ő még nagy meccseket, nyer is tornákat, a legnagyobbakat is, de az nem elég ahhoz, hogy a nagy öreget beérje, aki egy héttel ezelőtt újabb nagy tornát nyert, mégpedig ragyogó játékkal. Érdekes, hogy egy olyan játékos ellen győzött a döntőben, akinél alig akad jobban felkészült ebben a pillanatban a „fehér sportban” – mindketten svájciak…

Az az érzésem, hogy Roger Federer nem fog minden héten játszani, hanem csak a nagy tornákon, ahol aztán a lehető legrövidebbre fogja a labdameneteit, mert megteheti tökéletes technikájával és taktikai felkészültségével. Nagyon szeretném, ha a kis Gedszsó, mármint Đoković, „móresre tanítaná”, s ha nem is a következő tornákon, de mondjuk őszre összeszedné magát, és kezdené, jobban mondva folytatná győzelmeit a nagy tornákon.

A múltkor azt írtam, hogy Đoković soha nem lesz a régi. Ne is, hanem jobb legyen, hiszen ez a teniszsport érdeke.