Olyan bolondos ez a december, mintha április lenne! Hol havazik, hol meg hét ágra süt a nap, és tizennyolc fokig emelkedik a hőmérséklet. A Zacsekpeti például úgy alkalmazkodik a meteorológiához, hogy felül sálat visel, alul meg tornapacsnit.
– Azért vigyázzatok, gyerekek, mert az ilyen szeszélyes időjárás kifog rajtatok – figyelmeztete amama. – Ilyenkor a legkönnyebb elkapni a náthalázat.
A Peti azonban uopste nem bánná, ha ágynak dőlne legalább néhány napra, mert a jövő héten lesz a rettegett matekdolgozat, amelyen eldől a félévi osztályzat. Hátha az Erzsike matektanárnőt megszállja az adventi szellem, és kíméletes lesz a beteg gyerkőcökkel szemben.
Nemcsak a suliban kezdődik az év végi hajrá, hanem a szkupstinában is. A jövő évi büdzsé miatt úgy fokozódik a hangulat a Tisztelt Házban, mint amamában a méreg, ha átverik a piacon.
– Kíváncsi vagyok, hogy beváltja-e ígéretét az az ellenzéki honatya, aki pofonnal kecsegtette egyik szoci képviselőtársát – találgatá atata. – Amire az érintett hasonlóan emelkedett stílusban azt válaszolta, hogy hülyékkel nem vitatkozik.
– Nekem mégis a jagodinai polgármester, a Pálma becenévre hallgató és bölcs kiszólásairól ismert Márkovics honatya fellépése tetszett a leginkább – kuncoga a Zacsek. – Aki a belgrádi vízi városról tartott vitában azzal lepte meg a hallgatóságot, hogy Dubayban tett látogatása során alkalma volt megtekinteni Európa legmagasabb épületét.
– Nem értem, mi ebben a kivetnivaló – csodálkoza amama. – Különben én is szívesen elmennék Dubayba, és megnézném közelebbről ezt az épületet, amit eddig csak a tévében láttam. Csak sajnos, nincs képviselői fizetésem.
– Látom, Tematild, hogy te is hiányoztál arról a földrajzóráról, amelyen a Perzsa öbölt tanultátok, akárcsak a Pálma – állapítá meg atata. – Mert különben tudnád, amit minden rendes kisdiák tud, hogy Dubay nem Európában van, hanem kicsit odébb, Ázsiában.
– Nemcsak a földrajzóráról hiányzott eme művelt jagodinai politikus, aki arról is híres, hogy állatkertet létesített városában – veté közbe a Zacsek. – A zenetudománnyal is hadilábon áll. Az a nyilatkozata is általános derültséget keltett, hogy miért szereti jobban Cécót, a közismert folkpevalykát, mint Beethovent és Chopint?
– Na, ugyan miért? – érdeklőde amama.
– Azért, mert Beethoven és Chopin akkor voltak sztárok, amikor ő még kicsi volt. De ha akkor ő is felnőtt lett volna, mondta, akkor biztosan meghívta volna őket Jagodinába, hogy énekeljenek neki.
A tévések felkeresik vidéki otthonában Pálmát, és arra kérik, hogy mesélje el, mit szokott csinálni, reggeltől estig.
– Hát, hajnalban fölkelek, és először is lehajtok egy slyivovicát.
– Állj, állj, ez így nem lesz jó! – mondja a tévés. – Nem mutatkozhat be a nézőknek úgy, hogy már korán reggel ivással kezdi a napot. Ne emlegesse a pálinkát, inkább a művelődésre helyezze a hangsúlyt. Mondja például azt, hogy fölkel, és elolvassa az újságot.
Újra indul a felvétel. Pálma megértette az intelmet.
– Hát, hajnalban fölkelek, elolvasom a Politikát. Aztán adok enni a zebráknak, utána kiolvasok még egy újságot. Délelőtt telefonálgatok a politikus haverjaimmal, és közben kiolvasok két-három könyvet. Délben az ebédhez elolvasok két művelődési folyóiratot.Aztán ebéd után körbejárom az állatkertet, majd gyakorolom az angolt. Estefelé behajtom a majmokat a ketrecükbe, adok nekik enni. Utána még átnézem a német leckét.
– És este mit szokott csinálni, Márkovics úr?
– Este? Este átmegyek a könyvtárba tovább művelődni. Ott dolgozik ugyanis a Milojica barátom, akinek olyan slyivkája van, hogy na! Ha azt megiszod, hét nyelven tudsz beszélni!
Azt is megdumcsizták a zőseim, hogy az amerikai elnök újabb Holdutazást tervez.
– Egy kicsit idősnek tartom a Trumpot ahhoz, hogy a Holdon ugrándozzon – jegyzé meg amama. – Arról nem beszélve, hogy hogy nézne ki a Melánia szkafanderben? Amikor megszoktuk, hogy mindig új frizurával és méregdrága kiskosztümmel kápráztatja el a közönséget?
– Ne beszélj szamárságot, Tematild! – idegeskede atata. – Nem gondolod talán, hogy az elnöki pár személyesen vállalkozik egy ilyen kockázatos utazásra? Trump se érthet mindenhez, nem lehet mindenben szakértő. Arra ott vannak a képzett űrhajósok.
– Ez igaz, Tegyula, de tudod, hogy az elnökök szeretnek mindent egyedül intézni. Mint nálunk a Vucsics, aki hol gazdasági találkozókon vesz részt, hol a világpolitikáról tárgyal, most meg a klímakonferenciára utazott Párizsba. Lehet, hogy tényleg ehhez is ért, és elvégzett egy meteorológusi tanfolyamot.
– Még szerencse, hogy asztronauta tanfolyamot nem végzett – kuncoga a rosszmájú Zacsek.
– Miért lenne ez szerencse? – csodálkoza atata.
– Azért, mert akkor választási ígéretként meghirdetné a szerb Holdutazást, és természetesen maga vállalná el a rakéta irányítását, mint a legrátermettebb űrhajós. Lehet, hogy meg is előzhetnénk az amerikaiakat.
– Egyáltalán nem tud megnevettetni ilyen lapos viccekkel, Zacsek. Először is, honnan vennék a pénzt egy ilyen méregdrága vállalkozáshoz?
– Onnan, ahonnan a költségvetési stabilizációhoz: a nyugdíjasoktól. Tíz-húsz százalékkal megcsapolnák a járandóságukat, az meg se kottyanna nekik. Vucsics pedig megmagyarázná nekik, hogy ez hazafias feladat, ezért vállalniuk kell az áldozatot. A végén még ők lelkesednének a legjobban, amikor célba érne a Holdrakéta.
Két sumadijai űrhajós áll a Holdon.
Szomorúan nézik a távoli Földet. Hol egymásra néznek, hol az űrhajóra, hol meg újra a Földre. Megszólal az egyik:
– Ne nézz így rám, cseszd meg, nem én hagytam benne a kulcsot és csaptam rá az ajtót!
PISTIKE, szeszélyes földrajzszakértő és rátermett asztronauta
