A Zacsek folyton azon spekulál, hogy tudna jól élni lehetőleg kevés strapával. Már az is megfordult a fejében, hogy felcsap politikusnak, és jelölteti magát képviselőnek, de a felesége lebeszélte.
Hogy akar politikus lenni, mondta neki, amikor annyi tehetsége sincs a lódításhoz, mint egy kormányszóvivőnek?
– Azt hiszem, végre megtaláltam a helyes utat, és hamarosan tetemes gazdagságra teszek szert – jelenté be Zacsek magabiztosan a nagy szenzációt atatának. – Igaz, némi tőkebefektetésre is szükségem lesz, ehhez fogom majd kérni a megértő barátok segítségét. Remélem, maguknál sem fogok hiábavalóan kopogtatni, Gyula zomzéd.
– Csak nyugodtan kopogtasson, Zacsek, maradt még egy-két százasom a januári fizuból – válaszola atata. – Szívesen megosztom magával, ha ettől függ a boldogulása.
– Sajnos, ennyi nem lesz elég, a bányászathoz ugyanis, amit művelni fogok, több ezer euró kell. Kezdetnek öt gépet szereznék be, a hozzájuk tartozó ventilátorokkal. Ez mind rengeteg pénzbe kerül.
– Hallod Tegyula?! – ámuldoza amama. – Nem is tudtam, hogy bányatulajdonost tisztelhetünk a Zacsek zomzédban. Talán valamilyen értékes érclelőhelyet fedeztek fel az anyósa elhanyagolt szőlőskertjében a Tarcal hegyen? És mondja, nagyon mélyre kell ásni?
– Ehhez semmi köze az anyósom szőlejének, zomzédasszony – válaszola sértődötten a leendő nagyreményű vállalkozó. – Sem ásó, sem csákány nem kell hozzá, hanem csak villanyáram. Mert nem ércet akarok bányászni, hanem bitcoint. Az most az aranynál is értékesebb. Néhány hét alatt akár milliomos is lehetek.
– Ilyen nemesfémről még nem hallottam – ismeré be amama. – Ékszer is készül belőle? Mert akkor illene, hogy meglepje a kedves feleségét egy szép bitcoin karkötővel!
– Látszik, hogy technikailag úgy le vagy maradva, Tematild, mint az én fizetésem a nyugati bérszinttől – legyinte atata. – A bitcoin nem nemesfém, hanem virtuális fizetőeszköz. Ügyeskedő tőzsdézők találták ki, hogy az így lebonyolított tranzakciókkal elkerüljék az állam és az adóhivatal felügyeletét. Hasonlít a piramisjátékhoz, amivel annak idején a Jeftó gazda nevű szélhámos zsebelte be a hiszékeny ügyfelek pénzét. Mára szerencselovagok ezrei próbálkoznak nagy pénzekhez jutni a bitcoin-biznisszel.
– Nemcsak próbálkoznak, hanem hozzá is jutnak – ellenkeze a Zacsek. – A sógoromnak például több ezer dollárja gyűlt össze a New York-i bankban. Most azt tervezi, hogy elrepül New Yorkba, és megpróbálja felvenni a pénzt.
– Közelebb nincs bankautomata? – csodálkoza amama.
– Sajnos, ez a dolog hátulütője – ismeré be a Zacsek. – Az, hogy kissé nehézkes hozzájutni a kibányászott összeghez. De engem már az is felemelő érzéssel tölt majd el, hogy mesés betétem van az amerikai bankban!
– No meg mesés adóssága a villanytelepnél – fűzé hozzá atata. – Mert amint hallom, ezek a bányagépek annyi villanyáramot fogyasztanak, mintha az egész szomszédság összes villanykályhája a maga villanyórájára lenne kötve. Hát akkor csak vágjon bele, Zacsek, bányásszon szorgalmasan! Én meg szurkolok magának, hogy bitcoin-milliomos legyen. Bár tartok tőle, hogy kissé elkésett, mert éppen mélyrepülésben van az árfolyama. Sokan azt találgatják, hogy kipukkadt a bitcoin-lufi.
Két bitcoin-bányász sétálgat a parkban. Találnak egy kutyapiszkot, mire az egyik azt mondja a társának, akiről tudja, hogy pénzsóvár:
– Ha megeszed, adok neked száz eurót!
Az ipse nem tud ellenállni a kísértésnek. Befogja az orrát, és falatozni kezd. Meg is kapja a pénzt.
Tovább sétálnak, amikor ismét találnak egy kutyapiszkot. Mondja a nyertes: – Ha megeszed, én is adok neked száz eurót.
Emez sem tud ellenállni, ő is eltakarítja a kutyagumit.
Tovább sétálnak, mondja az egyik a másiknak:
– Hallod, elég hülyék vagyunk mi ketten, hogy megettük a kutyaszart, és nem kerestünk semmit.
Mire a társa:
– Hát igen, de elfelejted, hogy kétszáz eurós forgalmat bonyolítottunk le!
Ámde nemcsak a Zacsek szolgált a héten ilyen szenzációval, hanem a Szebasztián is. Vagyis a Kurz Sebastian, Ausztria miniszterelnöke. Az újságok kiderítették, hogy nagymamája Temerinben született 1928-ban.
– Nekem mindjárt szimpatikus volt ez a fiatalember – jegyzé meg amama. – Valahogy éreztem, hogy van valami köze hozzánk. Szerintem még magyarul is megtanult a nagymamájától.
– Ne beszélj butaságot, Tematild – inté őt atata. – Német családról van szó, akiket a partizánok az úgynevezett felszabadulás után kegyetlenül elűztek az országból. És még a szerencsésebbek közé tartoztak, mert a többséget lágerbe terelték, amit kevesen éltek túl. A temerini Müller Magdaléna Ausztriába került, ahol később férjhez ment. Az unokájából pedig Ausztria legfiatalabb kormányfője lett!
– Nekem csak a belgrádi tudósításoktól ment fel a cukrom – füstölge a kukacos Zacsek. – Az egyik bulvárlap szó szerint azt írta, hogy Kurz szerb származású, mert a nagyanyja Temerinben született! Aztán pedig „a körülmények úgy hozták, hogy nekivágott a nagyvilágnak”. Hogy nem szakadt rá a plafon a tudósítóra! Aki nem tudja, hogy mik voltak ezek a körülmények, hogy mi zajlott le errefelé a világháború után, az képes azt hinni, hogy Magdaléna kalandvágyból felkerekedett, és elhagyta szülőfaluját.
– Hát tényleg joggal háborog, Zacsek, de ne feledje, hogy itt a történészek meg a politikusok ötven évig megvezették a népet, és elhallgatták a partizánok által végrehajtott borzalmakat a magyar meg a német lakossággal szemben – világosítá fel őt atata. – Az emberek meg vannak győződve róla, hogy csupa háborús bűnösöket végeztek ki vagy üldöztek el.
– De most, hogy fény derült a Kurzék gyökereire, lehet, hogy megváltozik a véleményük – ábrándoza amama. – El tudom képzelni, hogy Szebasztián ellátogat Temerinbe, és bekopogtat ősei házába. Az újságok meg nagy boldogan azt írják majd, hogy hazalátogatott a mi bécsi unokánk!
Jaés katonák üldözik a partizánokat, akik egy kútban rejtőznek el. Mit ad Isten, a katonák pont a kút mellett állnak meg tanakodni, hogy merre keressék őket.
– Talán bemenekültek az erdőbe – mondja egy katona.
– Talán bemenekültek az erdőbe – jön a visszhang a kútból.
– Talán lemásztak a kútba – mondja egy másik katona.
– Talán lemásztak a kútba – jön a visszhang a kútból.
– Talán dobjunk a kútba egy kézigránátot – mondja a parancsnok.
– Talán mégis bemenekültek az erdőbe – jön a visszhang a kútból.
PISTIKE, bitcoin-bányász és megvezetett történész
