A Zacsekpeti annyira megváltozott, hogy a tulajdon anyukája se ismerne rá. Udvarias és halk szavú lett, folyton sóhajtozik, és miközben a távolba réved a tekintete, a költőt idézi.
„Reszket a bokor, mert
Madárka szállott rá.
Reszket a lelkem, mert
Eszembe jutottál…”
– Kiről van szó, Tepeti? Ki az, akiért képes voltál ekkora áldozatra, hogy egy egész Petőfi-verset bemagolj?
– Hát, nem az egészet tanultam meg, hanem csak ezt a négy sort. Mert az én lelkem is reszket, ha rá gondolok.
– Mi ütött beléd, csak nem lettél szerelmes?
– Nem tudom, hogy hívják ezt az állapotot, de úgy érzem, hogy nagyon mélyről fakad. Azt hiszem, hogy megkérem a kezét és össze fogunk költözni.
– Összeköltözni?! Elfelejted, hogy még kiskorú vagy?
– Az érzelem az első, az évek mellékesek. Shakespeare is csak tizenöt éves volt, amikor megismerte Júliát.
– Talán Rómeó volt tizenöt éves… És kicsoda ez a csodanő, aki így elcsavarta a fejed?
– Én csak Cicusnak becézem, ő meg engem Kutyulinak. Az igazi nevét még nem volt időm megkérdezni.
– Nem volt időd megkérdezni? Miért, mióta ismeritek egymást?
– Ó, már egy hete, de olyan, mintha örökké tudnánk egymásról. A strandon láttam meg, és ahogy a költő mondja: meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve volt. Az a bikini örökre bevésődött a szívembe. Ha te azt láttad volna: legalább 90…
– Az ikuja?
– Egy frászt! A mellbősége.
– Mégis, hol fogtok lakni?
– Albérletet fogok kivenni, és dolgozni fogok. Arra számítok, hogy az első gyerek után rögtön kapunk a kormánytól százezer dinárt, a második után pedig még húszezret. Ebből el leszünk egy darabig. Mert ha nem tudnád, a Bernabicsék meghirdették a családbarát programjukat, és rám számíthatnak az elnéptelenedés megállításában, pláne, ha fizetnek is. Ne mutogasson rám senki, hogy én is felelős vagyok, amiért naponta 107 emberrel csökken az ország lakossága.
Az egyik vajdasági faluban szokatlanul magas a népszaporulat, a minisztériumból szociológusokat küldenek ki, hogy felfedjék ennek az örvendetes jelenségnek az okát. Sorra ankétolják a helybelieket, elemezik étrendjüket, szokásaikat, de sehogy se tudnak rájönni a rejtélyre.
Végül megszólaltatják a falu orvosát is.
– Ó, nincs ebben semmi rejtély – mondja a doki. – Egyszerűen arról van szó, hogy a falun megy keresztül a vasút. Reggel ötkor a gyorsvonat mindig dudál az átjárónál és felriasztja a falusiakat. Ilyenkor ugye visszaaludni már későn van, felkelni meg még korán…
Ámde nemcsak ilyen szenzációk történnek mostanában, mint a népszaporulat serkentése pénzjutalmakkal. A kraljevóiak egyenest az égiekhez fordulnak a nemzet megsegítéséért. A város feletti hegytetőn egy 33 méter magas keresztet emelnek, amelyet szép időben fél Szerbiából látni lehet majd.
– Semmi kifogásom az ottani hívők buzgósága ellen – jegyzé meg a kukacos Zacsek –, de biztos, hogy pont egy ilyen százezer eurós költséggel épülő, negyventonnás vasbeton óriáskeresztre van a legnagyobb szüksége a helybelieknek? A kórház rendben van, az iskolák és az utak is?
– Ne legyen már ilyen szőrszálhasogató, Zacsek – inté őt atata. – Ha az ő lelki nyugalmukhoz pont egy óriáskeresztre van szükség, hát hadd építsék. Különben a keresztépítés néhány éve nagy divat, a szerbiai városok egymással versengenek, hogy ki emel nagyobbat. Kragujevac „csak” tizennyolc méteres pravoszláv keresztet épített nyolcmillió dinár költséggel, de mindegyiken túltesznek a zlatiboriak! Ők a világ legnagyobb keresztjét tervezik megépíteni, amely 333 méter magas lesz, és mintegy húszmillió euróba fog kerülni.
– Ha ehhez még hozzáadjuk a politikusok, köztük a Nikolic Tomó által épített templomokat is, akkor tényleg mi vagyunk a legbuzgóbb ortodox ország világon! – állapítá meg a Zacsek. – De most már szeretném látni ennek a nagy buzgalomnak a hasznát is, hogy égi segítséggel megkezdődjön a felvirágzás!
Jaés három ember érkezik a mennyország kapujához, egy átlagpolgár, egy gazdag vállalkozó és egy politikus. Megkérdezi Szent Péter az elsőt:
– Hányszor vétkeztél?
– Tizenkétszer.
– Akkor kerüld meg tizenkétszer a mennyországot.
A vállalkozó huszonötször vétkezett, neki büntetésből huszonötször kell megkerülnie a mennyországot.
Látja, hogy a politikus elindul, erre így szól hozzá:
– Hát te meg hová igyekszel?
– Vissza a földre a biciklimért.
PISTIKE, családbarát és népszaporulat-lendítő
