Elérkezett immár 2019, egy évvel ismét öregebbek lettünk, bár a zősök ezt másképpen látják, szerintük a Zacsekpeti és én egy évet fejlődtünk, ők pedig egy évvel tapasztaltabbakká váltak. Én uopste nem tudom, mi az, hogy tapasztalat, de egyre inkább az a benyomásom, hogy olyasvalami, amire más érvek híján hivatkozni lehet.
Na, szóval nyakunkon az új év, és mint minden rendes ember, mi is tettünk újévi fogadalmat. Én megígértem, hogy többet fogok szaladgálni, és kevesebbet nyomkodom a zokostelefont és a zámítógép tasztatúráját; amama becsületszavát adta, hogy amint elfogy a spájzban a zilveszterre készült rétes, máris fogyókúrába kezd; atata pedig azt mondta, hogy tavalyi ígéretével összhangban, idén kitakarítja a lefolyót, mert ha egy férfi magára vállal valamit, azt meg is csinálja, nem kell háromhavonta emlékeztetni rá.
Abban azonban mindannyian egyetértettünk, hogy az idei év legyen szebb a tavalyinál.
– Még szerencse, hogy kislány lett az év első babája az országban – mondá reményteljesen amama.
– Miket dünnyögsz összevissza, Tematild? – kérdé értetlenül atata. – Tán még mindig hat a zilveszter éjszakáján elfogyasztott pezsgő? Mi köze az év elsőszülött csecsemője nemének ahhoz, hogyan fogunk élni az idén?!
– Hogyne lenne köze hozzá, Tegyula! – mondá amama. – Látszik, hogy az esőben-télben, hétköznap-ünnepekkor szüntelenül zajló angol focitól még a híreket sem érkeztél megnézni. Az év első babája a zországban egy Iskra nevezetű kislány lett, akit Vučko is meglátogatott, és ez alkalommal aszondta, hogy amikor kislány az első csecsemő, az békét, stabilitást és biztonságot jelent az egész országnak!
– Remek – mondá a fejét vakargatva atata –, csak valahogy nem hagy nyugton a gondolat, vajon mit mondott volna a zállamfő, ha fiúgyerek születik elsőnek.
– Nyilván ugyanazt, zomzéd – toppana be a Zacsek –, csak pepitában. Itt nem a mondanivaló értelme, hanem a nagyotmondás hatása számít!
Az öregjével a Zacsekpeti is átjött hozzánk, s azonnal megkérdeztem tőle, mi a helyzet a Télapóval. A Zacsekpeti ugyanis írt a Télapónak egy e-mailt, hogy szeretne kapni újévre egy egyszarvút, mire a nagyszakállú azt válaszolta neki, hogy legyen reálisabb. Erre a Zacsekpeti a következő levelet írta:
– Rendben, Télapó, akkor kérek egy rendes csajt, aki szép, nem beszél sokat, és akkor is szeret, amikor nincs zsebpénzem.
Perceken belül megérkezett a válasz:
– Milyen színű legyen az az egyszarvú?
De mivel eddig még se rendes csaj, se egyszarvú nem érkezett, arra gondoltunk, hogy a Télapó biztosan a Juliánus-naptár szerint számítja az időt. Nálunk tudniillik minden kétszer történik: volt karácsony, és megint lesz, elmúlt az újév, s újabb érkezik, a néhai Aranykorban tüntetők pedig immár gyerekeikkel járnak a hétről hétre egyre tömegesebb tiltakozó felvonulásokra.
– A külföldi média is megjelent a tüntetéseken – mondá atata. – Nem tesz jót a haladó hatalomnak, hogy ha a külföldi partnereik azt látják, hogy itt tömegesen tiltakoznak ellenük, sőt már a belügyes Nebojša Stefanović menesztését is követelik.
– Nem csoda, hiszen a munkája végzése helyett azt számolgatja, hányan vesznek részt a tüntetéseken – fűzé hozzá a Zacsek.
– Ha már a számoknál tartunk, Tegyula, mondd csak, hány stampedli pálinkát ittál zilveszter éjszakáján? – kérdé amama.
– Azt egyáltalán nem olyan egyszerű megállapítani, Tematild. A Nebojša matekozása után zabadon: ha figyelembe vesszük, hogy éjszaka volt, amely két napot, mi több két évet is magába foglalt, és azt, hogy az itókát többszörös étkezés során fogyasztottam el, meg hogy hidegben a tárgyak, így a stampedlik is összehúzódnak, a válasz: kevesebb, mint hármat.
– Öblösek lehettek azok a kupicák, Tegyula, mert az üveg tartalmának a fele hiányzik.
De hogy amama figyelmét egy kissé elterelje az alkalmazott számtanról, a Zacsek elmeséle egy viccet.
A tanító néni így szól a rendőr gyerekéhez:
– Az volt a feladat, hogyha valaki öt kilométert tesz meg gyalog egy óra alatt, akkor mennyi időre van szüksége 18 kilométer megtételéhez! Miért nem csináltad meg a leckét?
– A papám segít benne, de még mindig úton van.
– Februártól a jagodinai gyerkőcöknek és apukáiknak nem kell majd ennyit gyalogolniuk – jegyzé meg amama.
– Mert mi történik már megint ebben a zerb Kánaánban? – kérdé atata.
– Nem hallotta, zomzéd – mondá a Zacsek –, a Palma ingyenessé teszi a tömegközlekedést mindenki számára a város területén.
– Nahát, ez aztán a pozitív populizmus! – állapítá meg a fater. – És még környezetvédelmi intézkedésnek sem utolsó.
– Biztos annak a sok csirkelábnak az árából futja, amit tavaly eladtak a kínaiaknak – mondá amama.
– Képzeljék csak, hogy fellendül majd az ország, ha a zösszes disznólábat is exportáljuk a távol-keleti országba – kuncoga a Zacsek. – Lehet, a kereslet is megnövekszik iránta, a kínai horoszkóp szerint ugyanis idén van a Disznó éve! Nekünk meg úgysincs szükségünk eme finomságokra!
– Lenne még néhány tippem, mit exportáljunk minél messzebb innen, ami nélkül könnyedén meglennénk – mondá sejtelmesen atata.
Amiről a Zacseknek egy celebes vicc jutott az eszébe.
A sztárleta megy haza a hóna alatt egy malaccal, és összetalálkozik a barátnőjével:
– Hát ezt meg hol szerezted?
– Tombolán nyertem – mondja a malac.
De atata szerint a Zacsekéknek is malacuk van.
– Most, hogy már megszületett néhány ítélet a nyugdíjasok javára a csökkentett nyugdíjak ügyében, elég lesz, ha a kedves zanyósa visszaperli azt az összeget, amivel az utóbbi néhány évben megrövidítették, és maguknak rögtön kivirrad.
– Nem vagyok én olyan szerencsés – tamáskoda a Zacsek –, kitalálnak majd valami jogi csalafintaságot, hogy ezt megakadályozzák, máskülönben egymilliárd eurót költhet az állam bírósági ítéletek kifizetésére!
– Nem értem, hogy miért beszélünk mindig euróban – mondá amama –, főleg azok után, hogy a csinos Jorgovanka megmondta, hogy a Bloomberg a dinárt 2018 második legerősebb valutájának nevezte ki.
– Én meg arra lennék kíváncsi, mi a bankkormányzó véleménye arról, hogy ha már minden ilyen zuper, miért hagyják el mégis olyan sokan az országot – töprenge el atata.
– Többek között az olyan e-mailek miatt, mint amilyet az Air Serbia írt az alkalmazottainak, miszerint a repülőtér polcairól vegyék le a NIN, a Nedeljnik, a Vreme és a hasonló tartalmú újságokat, amire reagálva másnap az adott szerkesztőségek képviselői ingyen osztogatták sajtótermékeiket a repülőtéren – röhöge a Zacsek.
– Én megértem a légi-közlekedési vállalatot, ahogy a nevezett újságok írnak a zerb valóságról és káderekről, nem biztos, hogy utasaik közül bárki is visszatér a zországba – jegyzé meg amama.
Amiről a Zacseknek egy vicc jutott eszébe az újdonsült funkciról.
– Tudják, a fiam angolt, franciát és algebrát tanul – dicsekszik az anyuka a barátnőinek.
– Valóban? – kérdik ők.
– Kisfiam, mondj valamit a néniknek algebraiul!
Pistike, tapasztalatokat gyűjtő malackergető és idegenül beszélő gyalogos
