Atata totál le van lombozódva az amerikai elnökválasztás eredménye miatt. Mert letette volna a nagyesküt, hogy az amerikaiaknak lesz annyi eszük, hogy a demokrata Hillaryt választják!
– Nem értem, Tegyula, hogy miért kell neked aggódnod a Trump miatt, amikor olyan messze van tőlünk Amerika – csodálkoza amama. – Jó, értem, hogy nem a te ízlésednek való eme kackiás milliárdos, de majd egy kicsit rendbe teszik a frizuráját a Fehér Házban, hogy ne legyen olyan fickós kinézésű. Egész jól fog festeni a Melánia oldalán, akinek most is olyan remek az alakja, mint amikor fehérneműmodell volt.
– Matild, te már megint a külsőségeket teszed az első helyre! – inté őt atata. – Nem a Trump frizurájával vagy a Melánia alakjával van baj, hanem azzal, hogy egy politikailag teljesen tapasztalatlan és igencsak kiszámíthatatlan ingatlanmágnás kezébe kerül az első számú világhatalom irányítása. Olyan szélsőséges kijelentéseket tett a kampányban, főleg a kisebbségekről és a nőkről, hogy égnek állt az ember haja. A hozzáértők azt mondják, hogy Trump győzelmével olyan helyzet állt elő, mintha Szerbiában a szélsőséges Sejsej vajda kerülne hatalomra. Nem is csodálom, hogy a vajda nyíltan kampányolt mellette, és radi híveivel Trumpot ábrázoló trikóban jelent meg a szkupstinában. Mint ahogy azon sem kell csodálkozni, hogy máshol is örvendeznek a nacionalisták a győzelmének.
– Én meg azt mondom magának, Gyula zomzéd, hogy felesleges az aggodalom – veté ellen a Zacsek. – Nem olyan sötét a helyzet, ahogy maga látja. Először is gondoljon arra, hogy nálunk ugyan egyelőre nem a vajda, hanem egykori leghűségesebb követője ült az elnöki székbe, de csak az után, hogy átváltott az európai vonalra. Mit tudja maga, lehet, hogy Trump is éppen úgy megváltozik, mint Nikolics meg a társai, és holnaptól akkora haladó demokrata lesz belőle, hogy rá se ismernek a haverjai. Másodszor, hallotta az itteni reakciókat: azért kell örülni a Trumpnak, mert kedveli Putyint, és majd ők ketten visszaadják nekünk Koszovót. Ez magának, mint lojális manyinásnak nem lenne örömteli esemény?
– De még mennyire, Zacsek! Alig várom, hogy a Thacsi megjelenjen Belgrádban, bocsánatért esedezzen a függetlenség kikiáltása miatt, és megkérje a szerb vezetést, hogy fogadják vissza őket. Csak attól félek, hogy én ezt már nem érem meg.
– És az se mellékes, Tegyula, hogy erről a vidékről való a felesége, vagyis szlovén – fűzé hozzá amama. – Hallom, hogy mindenfelé felhőkarcolókat épít a férje, biztosan a szépséges Melánia is azért szeretett bele, mert imádja a felhőkarcolókat. És majd rábeszéli Trumpot, hogy errefelé is építsen néhányat. Hátha így nekünk is jobb lesz.
– Ne reménykedj, Tematild, mert meg mernék esküdni, hogy meg se találná a térképen se a Balkánt, se Szerbiát – legyinte atata. – Tipikus képviselője azoknak a nemzettársainak, akiknek az atlasz az amerikai partokig terjed.
Tanfelügyelő látogat a New York-i suliba, ahol éppen földrajzóra van, a diákok a földgömb előtt felelnek. A felügyelő rábök a földgömbre, és megkérdezi a kis Donaldot:
– Na, Donald fiam, meg tudod-e mondani, hogy miért ilyen lapult az északi és a déli sark?
A diák megszeppen, de ügyesen kivágja magát:
– Nem tudom, tanár úr! De az biztos, hogy én hozzá se nyúltam!
A felügyelő arca elsötétül, nem szól semmit, de óra után négyszemközt kioktatja a tanárt, aki kínjában mentegetőzni kezd.
– Tessék elhinni, a diák igazat mondott! Mi is ilyen belapultan kaptuk a minisztériumtól.
A felügyelő szó nélkül elrohan, azonnal ír egy felháborodott hangú levelet a minisztériumnak. A válasz nem sokat késik.
"Nem érdemes az ügyet felfújni! Azonnal küldünk egy új földgömböt az iskolának."
Ámde nekünk is van egy szorgos építőmesterünk! Nem mondom a nevét, mert úgyis kitalálják. Igaz, ő nem épít, hanem csak avat. De nem felhőkarcolókat, hanem utakat, hidakat, alagutakat, mindent, ami csak elkészül az országban. Havonta legalább két ollót használ el, annyi szalagot kell elnyisszantania. De ez semmi, mert minden alkalommal még beszédet is kell mondania!
– Nem tudod, Tegyula, hogy mennyi út épült az öreg Broz idejében? – érdeklőde amama.
– Hogy jön most ide az örökös komcsi elnök, Tematild? És egyáltalán, miért érdekel az akkori útépítés?
– Azért, mert kíváncsi vagyok, hogy mennyi utunk lesz három év múlva. Ugyanis azt mondta a Vucsics a legutóbbi útavatásnál, hogy kétszer annyi utat fog építeni három év alatt, mint amennyi összesen épült a Broz idejében. Mert azt szeretné, hogy a jövő nemzedék úgy emlegesse őt, mint aki annyit épített, mint Tito.
– Még majd azt is megérjük, hogy ifjúsági munkaakciókat rendeznek, ha már az örökös elnököt tartja példaképnek! – kuncoga na Zacsek. – És akkor az állástalan fiatalok nem Londonba mennek pincérnek vagy Bécsbe kukaürítőnek, hanem belépnek a lapátoló munkabrigádba. Sőt, ha már a munkaakcióknál tartunk, az is lehet, hogy a Testvériség-Egység autóutat is újjáépítik!
– Még egy problémát megoldhatnának ezáltal – okoskoda amama. – Például az itt rekedt tízezer menekült kérdését.
– Úgy, Tegyula, hogy szépen őket is bekapcsolnák az útépítésbe. Ők alkotnák a haladó iszlám brigádot.
A politikus kortes beszédet tart egy elmaradott hegyi faluban.
– Emberek, ha a pártunkra szavaztok, új aszfalt utat építünk nektek a falutokig. Lesz vízvezetéketek és megcsináljuk az új iskolát is!
– Minek nekünk iskola, nincs már egy gyerek se a faluban – szól közbe egy helybeli.
– Nem baj, gyerekeket is csinálunk nektek!
PISTIKE, európai demokrata és kukaürítő jelölt
