Ez a Trump is jól összekuszálta a dolgokat nálunk! A Zacsek attól fél, hogy nem lesz gázunk a télen.
– Ne beszéljen összevissza, Zacsek! – mérgelőde atata. – Mi köze az új amcsi elnöknek a mi fűtésünkhöz? Ebben nincs semmi logika.
– De még mennyire, hogy van, Gyula zomzéd! Hallotta, hogy milyen lelkesen nyilatkozott a Tómó a Donaldról. Hogy milyen nagy a hasonlóság kettőjük között, mert a Donald is mindenekelőtt a nemzeti ügyeket védi, mint ő, meg hogy utálja a globalizációt meg a liberálisokat. És az is érdekes párhuzam, hogy az amerikai is egy demokrata riválist győzött le, akárcsak ő a demokrata Tadicsot.
– Azt hiszem, nagyjából itt meg is szűnik a párhuzam, Zacsek – vélekede atata. – De még mindig nem értem, hogy miért kerülne veszélybe a mi gázellátásunk?
– Úgy kerülhet veszélybe, hogy Nikolics átpártolt Trumphoz, a Putyin meg elzárja nekünk a gázcsapot. Világos? A Washingtonba küldött gratuláció akár egy forró szerelmi vallomásnak is beillett volna! Olyanokat mondott, hogy Trump megkönnyíti az életünket, meg hogy visszaadja nekünk a reményt Koszovó visszaszerzésére, Dodikéknak meg megengedi, hogy Szerbiához csatlakozzanak.
– Nem jól tudja, Zacsek, ez utóbbit csak a belgrádi lapok írták. Tiszta spekuláció.
– Mindegy, de az biztos, hogy ő is így gondolja. Közben a Putyin testvérről egy szó se! Mit gondol, a Vlagyimir nem veszi zokon azt a csapodárságot? Nemrég még úgy nyilatkozott, hogy Oroszországnál csak Szerbiát szereti jobban, meg hogy milyen jó lenne orosz guberniumnak lenni! Nem lepne meg, ha holnap kijelentené, hogy Szerbiát USA-tagállamként képzeli el.
– Honnan szedi ezt a marhaságot, Zacsek, hogy elfordulnak az orosz testvértől?
– Onnan, hogy a Sejsej vajda is felcsapott Trump-imádónak! Pedig eddig Amerikát tartotta a szerbek legnagyobb ellenségének. És ha a vajda átpártolt, akkor nyugodt lehet, hogy a volt eszmetársak se fognak lemaradni.
– Nem tudom, hogy tetszik majd a Donaldnak a vajda róla írt szerzeménye – veté közbe amama.
– Miféle szerzeménye van a Sejsejnek, Tematild? – csodálkoza atata.
– Nem hallottad, Tegyula? A szkupstinában is bejátszotta a mobiljáról az uniós megbízottnak, a Dawenportnak. Hát ő nem volt tőle igazán elragadtatva.
– Pedig egy igazi hazafias kompozíció – kuncoga a Zacsek. – Ha jól értettem, akkor úgy kezdődik, hogy „Mi fénylik ott New Yorkban? A mi Donaldunk szőke fürtjei! Hej, Donald, Donald, fésüld meg a fürtjeid, lobogtasd Amerika zászlait!” Lefogadom, hogy sláger lesz belőle.
– De csak addig fogják énekelni, Zacsek, amíg szerte nem foszlanak a Trumppal kapcsolatos illúziók – legyinte atata. – Amíg ki nem derül, hogy Koszovó visszaadása meg Bosznia feldarabolása olyan naiv mese, amivel egy ideig el lehet szórakoztatni a jónépet, mert addig se gondol a cifra nyomorúságára.
Jaés a Tómó, a Donald és Putyin hármastalálkozót tart, amikor megjelenik nekik az Úr, és felszólítja őket: menjenek haza, és közöljék népükkel, hogy másnap beköszönt a világvége!
Donald azonnal visszarepül Amerikába, és tévébeszédben tájékoztatja az amerikai polgárokat az Úrtól hallottakról:
– Van egy jó és egy rossz hírem. A jó az, hogy van Isten, a rossz pedig, hogy holnap beköszönt a világvége.
Putyin szintén sietve hazautazik, és sajtértekezleten számol be a hallottakról.
– Van két rossz hírem számotokra. Az egyik, hogy van Isten, a másik, hogy holnap jön a világvége.
Nikolics ugyancsak kamerák elé áll, és bejelenti, hogy hála országa egyre növekvő nemzetközi tekintélyének, sikerült személyesen találkoznia az Úrral!
– Két jó hírem van. Az egyik, hogy tényleg van Isten. A másik jó hír, hogy a világ végéig én leszek az elnökötök!
Ámde van ennél még rosszabb hír is! Az, hogy újévtől egy újabb lépéssel közelítünk az unióhoz. De nem ám az életszínvonal meg a nagyobb demokrácia terén, hanem a szeszes italok, a kávé meg a cigi ára tekintetében. Vagyis jócskán megdrágulnak eme élvezeti cikkek. Úgyhogy nem lesz kifizetődő néhány paklit átcsempészni a szögedi rokonoknak, mert itt is ugyanannyiba fog kerülni.
– Érdekes, hogy a kormány fordítva kezdi az összehangolást – füstölge a Zacsek. –Előbb attól a kis élvezettől fosztanák meg az embert, amire még futja neki, és csak az után reménykedhetünk, hogy a fizuk is megközelítik az uniós szintet. Nem lehetne inkább béremeléssel kezdeni? Olvasom, hogy például a szlovén dohányosok, akiknél ezer euró az átlagbér, csak a fizetésük öt százalékát költik bagóra, míg Szerbiában, ahol az átlag az övékének alig több mint egyharmada, tizenkilenc százalékot kénytelenek elvonni a család szájától, hogy megvegyék a napi füstölni valót.
– Úgy látom, Zacsek, hogy maga kevesebbet ért a közgazdasághoz, mint a tápom nevelt tyúk az ábécéhez – korholá őt atata. – A kormány bírálata helyett inkább próbálja fegyelmezni magát, és kevesebbet költeni eme teljesen felesleges és ártalmas élvezeti cikkekre. Mert például a kávézás meg a cigizés szokása erősen kihat a termelékenységre is, a mi melósaink rengeteg időt elvesztegetnek a füstöléssel meg a kávézással, ami megdrágítja a termelést. Az új intézkedéssel ezen próbálnak változtatni, hogy közelebb kerüljünk az uniós színvonalhoz.
– Hát ez nehezen fog menni – sóhajta a Zacsek. – Az unokaöcsém is megpróbálta, de nem ment neki. Haza is küldték németből.
– Talán láncdohányos a kedves unokaöccse, és nem bírta kivárni cigiszünetet? – érdeklőde amama.
– Nem a dohányzással volt baj, zomzéd asszony, hanem az ott megkövetelt munkatempóval. Egy építkezésnél helyezkedett el segédmunkásként, a talicskát tolta egész nap. De már másnap panaszra ment a főnökhöz:
– Főnök úr, nyikorog a talicska, meg kellene zsírozni.
– Aztán hogy nyikorog az a talicska?
– Hát így: nyik... nyik... nyik... nyik...
– Ki vagy rúgva!!!!!
– De miért?
– Mert így kellene nyikorognia: nyik-nyik-nyik-nyik.
PISTIKE, csapodár testvér és füstölgő közgazda
