Amama már nagyban készül az ünnepekre, beszerezte a zösszes nyersanyagot a mákos bejglihez meg a többi finomsághoz. Csak a tojás miatt zúgolódik.
– Ez a Putyin is igazán várhatott volna a bejelentésével az ünnepek utánig! Pont most kellett neki cumtrucc közölni, hogy nem lesz Déli Áramlat.
– Hogy jön az orosz elnök az ünnepekhez, Tematild? – csodálkoza atata.
– Úgy jön, Tegyula, hogy amint elhangzott a bejelentés, rögtön megdrágult a tojás a piacon. Azt mondják a kofák, hogy a tyúkólat orosz gázzal fűtik, és ha nem lesz Déli Áramlat, akkor a kényes tyúkjaik fázni fognak, és kevesebbet tojnak. Ezért kénytelenek már most megemelni az árat, tartalékolás céljából.
– Lárifári! – legyinte atata. – Ünnepekkor mindig felmennek az árak, a gáztól függetlenül. Ne aggódj, Tematild, majdcsak átvészeljük valahogy ezt a csapást is, amit az évszázad vállalkozásaként beharangozott Déli Áramlat kiesése okoz. Hallottad, hogy a belgrádi vezetők a héten azonnal telefonáltak Moszkvába, hogy közösen találjanak megoldást az energiagondokra.
– Én meg azt mondom, hogy nem is baj, ha a gázvezetékből nem lesz semmi – jegyzé meg a Zacsek. – Mi például úgyis lekapcsoltuk a gázt, még a gázöngyújtót is szemétbe dobtam, és csak gyufát használok.
– Azért nem baj, mert hátha ettől egy kicsit kijózanodnak az oroszpárti politikusok meg a patrióta tömegek. Micsoda szégyen, hogy az újságból kellett megtudniuk a gázvezeték építésének leállítását! A híres ruszki bratyók még arra se méltatták őket, hogy előtte ideszóljanak. Az pedig, hogy odatelefonáltak Putyinnak, pont annyit használt, mint halottnak a szenteltvíz. Most talán végre ráébrednek, hogy mese a nagy szerelem, a ruszki csak a saját érdekét nézi, és kisebb gondja is nagyobb annál, hogy mivel melegszenek a déli testvérek.
– Szerintem a Szulejmán is közrejátszott a döntésben – okoskoda amama. – Biztosan Moszkvában is nagy sikere van a sorozatnak, mint nálunk.
– Ne beszélj butaságot, Tematild! – izgula atata. – Mi köze a török szappanoperának a Déli Áramlathoz?
– Az a köze, Tegyula, hogy annyira szimpatikusnak mutatja be a törököket meg a történelmüket, hogy tisztára megszereted őket. Én se gondoltam volna soha Szulejmánról, hogy ilyen művelt és érző lelkű szultán, aki, miközben lefejezteti a hitvány gyaurokat, szerelmes verseket ír a hárembeli kedveséhez. Lehet, hogy Vlagyimirék is ezért irányítják a gázt Törökország felé, és nem Szerbia felé. Mert szimpatikusak nekik.
Jaés két özvegyasszony meglát a kávéházban egy szimpatikus, törökös kinézésű, bajszos idegent, aki borzasztóan hasonlít a tévébeli Szulejmánra. Az egyik félreteszi szégyenlősségét, és átül a férfi asztalához.
– Olyan magányosnak tűnik, ugye csak nemrég költözött ide?
– Ez igaz, magányos vagyok – feleli a férfi. – Nemrég szabadultam a börtönből.
– A börtönből?! Ugye csak viccel?
– Nem, 20 évet ültem, mert fejbe vertem a harmadik feleségemet.
– Ohhh… Na és mi történt a másodikkal?
– Őt lelőttem.
– Uramisten! És megkérdezhetem, mi volt az első feleségével?
– Veszekedtünk, és lelöktem egy hídról.
– Húuu… – sóhajt egy nagyot az asszony, és kissé megdöbbenve megy vissza barátnőjéhez. Elmeséli neki a hallottakat. Mire a barátnőnek felvidul az arca:
– Szóval szabad a pasas!
De ez mind semmi, mert a zuniósok is folyton macerálják Zerbiát. A héten például Johannes Hahn csatlakozási biztos döbbentette meg Nikolics elnököt.
– Szerintem rossz tolmácsa van a Tómónak – állapítá meg a Zacsek.
– Nem gondolja komolyan, Zacsek, hogy az elnöki hivatal egy felkészületlen tolmácsot alkalmaz? Honnan szedi ezt a hülyeséget?
– Onnan, hogy neki egészen mást fordítottak, mint amit Vucsics és Dacsics hallott ettől a Kakas nevű osztrák biztostól. Tómó szerint most először közölték vele nyíltan, hogy addig nem lehetünk uniós tagok, amíg el nem ismerjük Koszovót. A másik két vezető szerint ezt nem mondta. Ha mint lojális polgár abból indulok ki, hogy egy elnök csakis igazat mondhat, akkor kizárólag a tolmáccsal lehet baj.
– Én inkább az elnök tanácsadóira tippelek – válaszola atata. – Nem először próbálják azt szuggerálni, hogy Brüsszel elfogadhatatlan feltételeket támaszt a belépésre, s emiatt el kell állni a csatlakozástól. Ezért szorgalmazza Nikolics a nemzeti konszenzust meg a népszavazást, hátha a többség elveti a belépést.
A Tómó is úgy járt a tolmácsával, mint a texasi seriff.
Elfognak egy mexikói bankrablót, aki előző nap félmillió dollárt zsákmányolt az egyik bankból. Mivel a seriff nem tud spanyolul, és a rabló sem angolul, tolmács segítségével hallgatják ki.
Seriff: Hol van a pénz?
Tolmács: Hová rejtetted a pénzt?
Rabló: Majd bolond leszek megmondani.
Tolmács: Nem akarja elárulni.
Seriff: (revolvert vesz elő) Ha nem mondja meg azonnal, keresztüllövöm.
Tolmács: Ha nem mondod meg, a seriff lepuffant.
Rabló: Az más. A templomkertben ástam el, a nagy platánfa alatt.
Tolmács: Azt mondja, lőjön csak nyugodtan, nem fél a haláltól.
Ámde a pedagógusok sem félnek a kormánytól, mert inkább a sztrájkot meg a tüntetést választották, mint a tanítást. Atatának különösen az a transzparens tetszett, amelyen ez állt:
„Honnan volt pénzetek a parádéra? Csak az éhenkórász pedagógusokra nincs pénzetek?”
PISTIKE, macerás tolmács és szimpatikus török