Atatát a héten az amcsi elnökválasztás tartotta lázban, mintha a mi életünket különösebben befolyásolná, melyik jenki apóka győzedelmeskedik végül Ámerikában.
– Nem kell minden újabb információra felkapni a fejed, Tegyula, magad is tudod, hogy a szavazatszámlálás még napokig eltarthat, addig is elégedj meg azzal, hogy egyelőre a demokrata és a republikánus jelölt is nyerésre áll – próbála lehiggasztani az öreget amama. – Különben meg, bárki is legyen a Fehér ház lakója az elkövetkező négy évben, a mi gondjaink változatlanok maradnak.
– Nem egészen úgy állnak a dolgok, Tematild, ahogyan te azt naivitásodban gondolod – magyaráza a fater –, mert mi van akkor, ha végül nem a Trump győz?! Akkor Kozovóban újra átnevezik a Gazivodet, ezúttal Biden-tóra?! Belegondoltál már abba, hogy ennek miféle következményei lehetnek: a földrajzban kevésbé járatos turisták folyamatosan összekevernék majd a Boden-tóval!
– Őszintén, nemigen foglalkoztat, hogyan fogják nevezni a folyamatos vita tárgyát képező tavat, néhány évvel ezelőtt még azt sem tudtam, hogy létezik, és hidd el, e nélkül az ismeret nélkül is egész jól megvoltam – legyinte a muter –, engem sokkal inkább aggaszt a járványhelyzet, merthogy napról napra egyre több az újabb fertőzött, és a járványügyisek is nonstop riogatnak.
– Veled ellentétben az emberek egy részét uopste nem foglalkoztatja a dolog – mondá atata. – Hallottad, mit mesélt halottak napján a temetőben Rozi ángyó: szerinte nem is létezik ez a fránya koronavírus, csak azért találták ki a hatalmasok, hogy állandó félelmet keltsenek általa az emberekben, mégpedig azon célból, hogy könnyebben irányítsák őket!
– Fél órával később újabb hallgatóságának pedig azt magyarázta, hogy ő már két évvel ezelőtt kiheverte a koronavírust – sóhajta az öreglány.
– Lehet, hogy ő volt a nulladik eset – kuncoga a fater –, és tőle kapta el a kórt az a fránya vuhani denevér!
– Nincs ok az aggodalomra, zomzéd – toppana be a Zacsek –, az orvosgéniusz Nestorović zépen megmondta, hogy a járványnak akkor lesz vége, ha hatvan százalékos kollektív immunitást szerzünk, és mi már szerinte egészen közel járunk ehhez!
– Nem akarok vitatkozni ezzel a csúcszakértői véleménnyel – jegyzé meg amama –, de a svédek a napokban közzétettek egy tanulmányt a kollektív immunitás megteremtéséről, mely szerint az ottani lakosság mindössze 7,3 százaléka rendelkezik antitestekkel a Covidra.
– Pedig a svédek a nyájimmunitásra játszottak – fűzé hozzá az öreg –, s közben hatezren meghaltak, többen, mint a zösszes többi skandináv országban együttesen!
– A zanyósom a héten felvetette, hogy ő leutazik a montenegrói tengerpartra, és majd ott biztonságban megvárja a járvány végét – mondá a Zacsek.
– Miből gondolja a kedves anyósa, hogy Cérnagora koronavírusmentes ország? – kérdé a muter.
– Nézte a tévében a felvételeket az Amfilohije metropolita temetéséről – magyaráza a Zacsek –, és látván a kis helyen összeverődött nagy tömeget, elkönyvelte, hogy ahol így viselkednek az emberek, ott nem lehet veszély, a többség még maszkot sem viselt.
– Azt javaslom a kedves anyósának, hogy azért várjon néhány napot az utazással – tanácsolá a fater –, hiszen utólag kiderült, hogy Irinej pátriárka koronavírusos, és ő is jelen volt a temetésen. Ki tudja, hányan fertőződtek ott meg.
– Én nem is értem, hogyan lehetett megengedni a járványügyi előírások ilyen méretű megszegését – méltatlankoda az öreglány.
– Azt képzelje el, zomzédasszony – gondola bele a Zacsek –, ha az adott helyen a rend őrei megpróbálták volna betartatni a járványügyi előírásokat: a hívők azonnal diszkriminációt kiáltottak volna!
– No de nálunk hamarosan nem fognak kesztyűs kézzel bánni az előírás-megszegőkkel – közlé atata –, a jövő héttől zigorúan megbüntetik majd azokat, akik nem tartják be a szociális távolságot, és maszkköteles helyen nem viselnek védőmaszkot.
– Ha kell, én már lassan alvás közben is maszkot teszek – mondá amama.
– Hallod-e, Tematild, ez nem is olyan rossz ötlet – csillana fel az öreg szeme –, lehet, hogy csökkenti majd a horkolást!
A maszkviselésről pedig a Zacseknek a következő vicc jutott eszébe.
A régi időkben egy angyal megkérdezte Istentől:
– Uram, ugyan miért teremtettél az embereknek fület, amikor magad is látod, hogy úgysem hallják meg a szavad?
– Mindennek megvan a maga oka, és ideje – válaszolta a Mindenható. – Várd ki 2020-at!
– Mi tagadás, fura év ez az idei – bólogata atata –, akárhol nyissam is ki az újságot, bármiről is legyen szó, végül mindig a koronavírusnál lyukadunk ki. Olvasom, hogy magasabb a súlyos Covid-19 betegség kialakulásának a kockázata azoknál, akik az ötvenezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi bizonyos génjeit hordozzák magukban; a koronavírus öregítheti az agyat; a súlyos esetek gyakran nem hallják a magas hangokat; meg azt is, hogy a járványhelyzet egyebek mellett felgyorsítja a változásokat a munkaerőpiacon, aminek következtében az elkövetkező öt évben a robotok 85 millió munkahelyet szüntetnek majd meg világszerte.
– Bizony egyre több munkafeladatot robotizálnak – sóhajta a Zacsek. – Eljön majd az idő, amikor még a zújságokat is robotok írják majd, egy számítástechnikai guru készítette algoritmus alapján beprogramozzák őket, hogy miről jót, miről rosszat, miről semmit, és már mehet is a hírgyártás!
– Ha már a tudománynál tartunk – szóla a muter –, említsünk meg valami pozitív előjelű hírt is: zakértők zerint a nők, akik többet költenek, tovább élnek és fiatalosabbak maradnak, ami a férjüknek is jót tesz. Jusson ez mindig az eszedbe, Tegyula, mielőtt zsörtölődni kezdenél, ha néhanapján egy táskával vagy egy cipellővel lepem meg magam!
– A kutyafáját, Tematild – csóválá meg a fejét a fater –, nem lehetséges, hogy azok a bizonyos zakértők is nők voltak, akik ily módon próbáltak nyomást gyakorolni a férjükre?! Szembetűnő, hogy a hír csak a nőket említi. A tudományos kutatásban miért nem esik arról is szó, hogy napi mennyi focit kell megnézniük, milyen gyakran kell a haverokkal sörözniük és pecázni menniük a férfiaknak, hogy tovább éljenek és fiatalosabbak maradjanak? A feleségük érdekében, persze.
– Biztos a tudósok körében is egyre több a nő, mint a zerb kormányban – jegyzé meg a Zacsek.
– Önt tán zavarja, zomzéd, hogy az újonnan kinevezett miniszterek fele nő?! – kérdé zigorúan az öreglány.
– Engem, zomzédasszony?! – így a Zacsek. – Felőlem a zösszes miniszter lehet nő, ha az adott posztra éppen egy nő a legmegfelelőbb választás. Én úgy vagyok vele, hogy minden tárcát az adott tárgykörhöz legjobban értő személy vezessen.
– Szerintem egy magára valamit is adó nő csak akkor vállal el tisztséget, ha rátermettnek érzi arra magát, nem pedig a neme miatt – mondá amama.
– Erről beszélünk mi is, Tematild – bólogata az öreg –, csak pepitében. Mert szép és jó, hogy a miniszterek fele nő, aminek kétségtelenül üzenetértéke van, de vajon ettől változik-e bármiben is az átlag zerbiai nők helyzete: ezentúl majd nagyobb megbecsülést élveznek, többet keresnek, kevésbé lesznek kitéve a családon belüli erőszaknak?
– Én már azt a napot várom, amikor majd a férfi focicsapatok szakvezetőségében is a tagok legalább egyharmada nő lesz – veté föl a Zacsek. – Lehet, akkor sokkal racionálisabb döntések születnének például egy-egy átigazolás terén.
– Végül is, ha női csapatok edzője lehet férfi, miért ne lehetne mondjuk a Manchester United férfi focicsapatának a vezetőedzője egy nő?! – merenge atata.
– Lehet, hogy nem is ártana, ha olykor-olykor egy anyai kéz odacsapna a sok túlfizetett, prepotens ficsúr közé! – szögezé le a muter.
Pistike, robotoktól és koronától rettegő, jenkielnökváró ficsúr
