A maastrichti kritériumok figyelembevétele alapján valósult meg a jövő évi szerbiai köztársasági büdzsé tervezése. Ez nem véletlen, és egyben nyilván utalás is arra, hogy stratégiai cél marad az EU-tagság. A körülmények viszont ahhoz járultak hozzá, hogy ismét nőtt Szerbiában az euroszkeptikusok száma, miközben a lakosság többsége – a felmérések szerint – nem is tudja, hogy külkereskedelmünk csaknem 70 százalékát az EU-tagországokkal bonyolítjuk le.
A 2021-re tervezett költségvetési hiány a bruttó társadalmi termék (GDP) 3 százalékát teszi ki, ami megfelel a maastrichti kritériumoknak. Az idén az eredetileg tervezett hiányt nem sikerül tartani, s ez már most biztosra vehető. Ugyanakkor a teljes jogú tagállamok többsége sem tudja tartani, mert a járvány gazdasági hatásai ezt nem teszik lehetővé.
A nyugdíjak svájci modell szerinti 5,9 százalékos növelését, a minimálbér 6,6 százalékos emelését, az egészségügyi dolgozók bérének 5 százalékos, valamint a közszférában foglalkoztatottak fizetésének 3,5 százalékos növelését bekalkulálták. A koronavírus gazdasági hatásai jövőre is érezhetők lesznek, de gazdaságunk már a szerkezetéből adódóan is kevésbé van kitéve, mint a környező országok vagy az uniós tagállamok.
VÁLTOZIK A KÖZHANGULAT?
Szerbia állampolgárai Oroszországot és Kínát tartják a legjobb barátaiknak, a legfontosabb külpolitikai elsőbbségnek pedig Koszovó megőrzését Szerbia részeként, valamint az együttműködés megerősítését a szomszédos országokkal és Oroszországgal – derült ki a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) szeptemberben és októberben végzett, legfrissebb közvélemény-kutatásából.
A válaszadók 40 százaléka Oroszországot Szerbia legjobb barátjának tartja, 72 százalékuk pedig úgy véli, hogy Szerbiában az oroszokkal ápolt kapcsolatoknak pozitív hatásaik vannak. Ez utóbbi adat 11 százalékos növekedést mutat a 2017-es felmérés eredményeihez képest. Másrészt, az emberek csupán két százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország Szerbiával szembeni hozzáállása ellenséges.
Oroszország után a válaszadók 16 százaléka Kínát jelölte meg Szerbia legjobb barátjának. Az ilyen hangulat növekedése a világjárvány kezdete óta különösen jól látható: akár 75 százalék úgy gondolja, hogy Kína nyújtotta a legtöbb segítséget Szerbiának, bár erre vonatkozó hivatalos adatok nincsenek is. A rendelkezésre álló adatok szerint a legnagyobb adományozó az Európai Unió (EU) volt, de a felmérés alapján a szerb állampolgároknak csupán a 3 százaléka tudja ezt.
A polgárok Koszovó megőrzését Szerbia részeként, és a szomszédos országokkal, valamint az Oroszországgal való együttműködés megerősítését tartják a legfontosabb külpolitikai célnak.
Talán a járványhelyzet is hozzájárult ahhoz, hogy – legalábbis a felmérés adatai szerint – többségbe kerültek azok, akik nem támogatják az ország EU-tagságát. A reprezentatívnak mondott felmérés szerint ők most a lakosság 51 százalékát teszik ki, 46 százalékuk viszont kifejezetten EU-tagság párti. Három évvel ezelőtt, ugyanezen központ azonos módszerekkel készített felmérése azt mutatta, hogy a lakosság 35 százaléka nem támogatja az EU-tagságot.
BESZŰKÜLŐ MOZGÁSTÉR
Kétségtelen, hogy nehéz most bármit is tervezni, de muszáj. A következő időszakban óvatos és fokozatos makrogazdasági korrekciót kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a kiadások szerkezeti átalakítását, ugyanakkor biztosítani kell az államháztartás bevételének növelését is olyan eszközökkel, amik nem fogják vissza a gazdaság fejlődését.
Fontos, és egyben váratlanul kedvező alkalom nyílik most arra, hogy a kormány visszaszorítsa a feketegazdaságot, a szürkegazdaságot pedig kifehérítse. Az államháztartás bevételét így elsősorban a kifehérítéssel, nem pedig az adóalapok növelésével kellene növelni. Az adórendszer átláthatóvá tételével az adófizetők bizalmát lehetne elérni. Az adókerülőkkel, adócsalókkal szembeni szigorúbb fellépéssel szintén az államba vetett bizalom növekedne a lakosság körében.
A koronavírus-járvány elleni küzdelem anyagi eszközöket igényelt, de a többlet gyorsan elpárolgott a költségvetésből. A hiány az idén várhatóan 9 százalék lesz, GDP-arányosan. Ez ugyan „összhangban van” a régió többi fejlődő országéval, viszont a járvány miatt előállt helyzet jelentősen csökkentette a kormány mozgásterét. A lehetőségek tárházát viszont nem csökkenti, továbbra is célzott és jól átgondolt intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében.
Az esetlegesen szükséges makrogazdasági korrekciókat jó lenne saját erőkre és forrásokra támaszkodva végrehajtani. A megszorításokat kerülni kell, ha lehetséges, ugyanis az ilyen lépések nagyon gyorsan tartós recesszióba vinnék a gazdaságot. Országunknak remélhetőleg nem lesz szüksége arra, hogy hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal, ahogyan az utóbbi időben, úgy a következőkben is megmaradhat az együttműködés tanácsadói szinten, ami valójában pozitív jelzés lenne a befektetőknek és a hitelminősítőknek egyaránt.
Becslések szerint a hazai gazdaság teljesítménye 1-1,5 százalékkal fog csökkenni az idén, de megúszhatjuk akár ennél kisebb visszaeséssel is. A mezőgazdaság kibocsátása bíztató mértékben nő, s ehhez a hozamok növekedése mellett a világpiaci árak emelkedése is hozzájárul.