Idén úgy fest, elmaradhat a nyári uborkaszezon az arany piacán. Hagyományosan a június végétől augusztus közepéig terjedő időszakban a legalacsonyabb a sárga nemesfém éven belüli árfolyama. A jelek viszont ezúttal arra utalnak, hogy ez most nem feltétlenül lesz így. A sajnos nagy valószínűséggel tovább fokozódó iráni–amerikai konfliktus, valamint a Fed kamatdöntő ülése állhat amögött, hogy az utóbbi napokban 1400 dollár fölé drágult az arany. Szakértők szerint ezzel még nincs is vége az árfolyam emelkedésének, akár az 1600 dollárt is elérheti a sárga nemesfém jegyzése.
Az Egyesült Államok és Kína, úgy tűnik, mégis meg tud egyezni az arany árát azonban ez a tény nem „nyugtatta meg”. Úgy tűnik, a részvénypiacokról többek között a sárga nemesfémbe menekíthetik a pénzüket a befektetők, attól tartva, hogy bekövetkezik az elemzők óta régóta emlegetett részvénypiaci korrekció. A legismertebb kriptopénz, a bitcoin árát is valószínűleg ugyanazok a hatások hajtják felfelé, melyek az arany árát is „nyomják”.
Aranypiaci szakértők szerint az említett okok mellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank kamatpolitikájának változása is a sárga nemesfém árát emeli. Az arany alternatív befektetésként történő tartása alacsony költséggel jár. Az ezzel párhuzamosan megjelenő inflációs félelmek erősödése sokakat ösztönözhet a hosszú távú értékőrző tulajdonsága miatt népszerű nemesfém vásárlására.
EGY UNCIA TÖBB MINT 1400 DOLLÁR
Az aranyat unciában mérik, pontosabban abban jegyzik a tőzsdéken. 1 uncia 31,1035 grammnak felel meg és a nemesfém dollárban kifejezett árfolyama az év eleje óta már mintegy 10 százalékot emelkedett, az utóbbi napokban pedig 1400 dollár felett stabilizálódni látszik. Ha továbbra is ilyen tempóban özönlenek a befektetői pénzek a nemesfémpiacra, az arany árfolyama szakértők szerint rövid idő alatt akár az 1600 dollárt is elérheti.
Volt az arany sokkal drágább is már. Az árfolyam a történelmi csúcsát 2011-ben érte el, amikor egy uncia 1920 dollárba került. A másik fontos és a kereskedelem tárgyát is nagy mennyiségekben képező nemesfém, az ezüst továbbra is alulértékeltnek, alulárazottnak tekinthető. Az arannyal ellentétben és ahhoz viszonyítva az ezüst árfolyama történelmi mélyponton áll. 90-91 uncia ezüst árát kell most fizetni egy uncia aranyért. Az átlagosnak mondható átváltási arány viszont 40–45 uncia. A szürke nemesfém árfolyama nagyon alacsony, és valószínűleg nem maradhat ez sokáig így. Egyre többen kezdik úgy vélni, hogy most érdemes ezüstöt venni, mert jó befektetési lehetőségek rejtőzhetnek a szürke nemesfém piacán.
A BITCOINT SEM KELL LEÍRNI
Az elmúlt hetekben valósággal szárnyalt a bitcoin árfolyama is. Voltak olyan pillanatok, amikor az árfolyam egészen 14 000 dollár közelébe kapaszkodott fel. A befektetők egy része úgy vélte, hogy az árfolyam emelkedését nagyban segíthette a Facebook bejelentése. A közösségi médiát üzemeltető cég ugyanis bejelentette, hogy Libra néven blockchain technológián alapuló digitális fizetőeszközt kíván létrehozni.
Egyes elemzők azonban úgy vélik, a bitcoin árát nem a Facebook bejelentése nyomja felfelé. Sokak szerint az árfolyam emelkedése mögött inkább az állhat, hogy közeledik a „feleződés", vagyis a bányászok kriptopénz-kitermelésének jelentős csökkenése. A kitermelés ugyanis néhány évenként feleződik, melynek célja a kriptopénz inflálódásának megállítása. Felezésre legközelebb 2020 májusában kerül majd sor, ami ma már nem is olyan távoli időpont.
A bitcoin kínálata ugyanis előre limitált. Összesen 21 millió bitcoin lesz kibányászható, és ennek mintegy 80 százalékát már elő is állították. Az egy külön téma lehetne, hogy mennyi energiát használtak el a bitcoin bányászatára, ami valójában viszont csak mint virtuális pénz létezik. A kitermelés azonban folyamatosan csökken, ezért még akár 120 évig is eltarthat, míg 21 millió bitcoint kibányásznak.
A bitcoin egyébként 2009. január 3-án született meg. Akkor még csak néhány szakember ismerte. A bányászprogram kódja akkor még jócskán tartalmazott hibákat, a kriptopénz könnyen támadható és sérülékeny volt. A következő hónapok ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésével teltek. A munka sikerrel járt. 2010. május 22-én megtörtént a világtörténelem első olyan ismert tranzakciója, melynek során valamit vásároltak bitcoinért. Egy Laszlo Hanyecz nevű magyar-amerikai férfi vásárolt két pizzát, a tranzakció pedig 0,25 centre árazta be a bitcoint. „Pizza Day” néven azóta is ünnepli a kriptopénz közössége ezt a napot.
Az arannyal és ezüsttel ellentétben azonban a bitcoin egy roppant kockázatos spekulációs eszköz. Az utóbbi évek tapasztalatai legalábbis ezt sugallják. A legtöbb ember számára ugyanis nem vonzó, pénznek pedig továbbra sem tekinthető. 2017 végén még a 20 ezer dollárt súrolta az ára, majd volt olyan, hogy a 4000-et sem érte el. Most 11-12 ezer dollár között ingadozik, annak a „kockázatával”, hogy innen majd a 4000, vagy akár ismét a 20 000 irányában lőhet ki akár néhány nap vagy néhány óra leforgása alatt.
