Miközben az orvosok még mindig arra figyelmeztetnek, hogy alig ismerjük ezt az új vírust, egyre többet tudunk a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásáról. Egyre világosabban látszik, hogy mely ágazatokat milyen mértékben érinti a válság. Pontos adatok azonban még nem állnak rendelkezésre, így a statisztikai összehasonlítgatásoknak nem lenne sok értelme. A koronavírus okozta válság sajátos hatása, hogy néhány szektorban a kibocsátás szinte a nullára esett vissza, más ágazatokban viszont az időszakosan megugrott kereslet okán nem várt szárnyalást okozott.
Az agrárium közvetlenül mintegy 10 százalékban „felelős” a GDP-termelésért. Más szektorokra gyakorolt hatásai azonban szintén nem elhanyagolhatóak. Arról nem is beszélve, hogy ilyen krízishelyzetekben mutatkozik meg, hogy valóban stratégiai fontosságú ágazatról van szó. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a ’90-es évek óta folyamatosan csökken. Ez azonban nem a termelés volumenének visszaesésével, hanem éppen ellenkezőleg, a beruházások növekedésével és az általános fejlettségi színvonal és a termelékenység emelkedésével járt együtt. Magyarán, gépesítettük az ágazatot és így jött létre a látszólagos ellentmondás, hogy mind kevesebb ember mind többet termel.
A nemzetgazdaságon belül betöltött relatíve kis súlyához képest is meghatározó volt a mezőgazdaság az utóbbi években is. 2018-ban például az agrárium teljesítménye a szárazság miatt elmaradt a várttól és a GDP-növekedés üteme is alacsony maradt ennek okán. Összességében az ágazat most nincs veszélyen, de a szektoron belül egyes tevékenységek komoly gondokkal küszködnek.
STRATÉGIAI ÁGAZAT
Az embernek ennie kell. Az agrárium már csak ezért az egyszerű oknál fogva sem sorolható a leginkább veszélyeztetett ágazatok közé világjárvány esetén sem. Tény azonban, hogy megfordítva a függőséget, hosszabb távon gondot is okozhat az ágazatban a járvány.
Az agrárkibocsátás egy része létszükséglet, így a kereslet ezekre vonatkozóan még elhúzódó válság esetében is viszonylag stabil lesz. A mezőgazdaság egyébként is egy tipikusan lassú reagálású ágazat: a kibocsátásban általában nem következik be azonnali reakció. Az ágazatokon belül azonban bizonyos alágazatok már nagyon nehéz helyzetbe kerültek.
A mezőgazdaság tehát az idén akár ismét el is szenvedhet valamilyen volumencsökkenést, de az nem elsősorban a koronavírus miatt lesz. A járvány hatása tehát az ágazatra a jelek szerint rövidtávon semleges. Számolni kell viszont azzal, hogy amennyiben ebben a lassú tőkeforgásról ismert ágazatban az idén mégis problémát okoz a termelés megszervezése, akkor az elsősorban a jövő évi fogyasztásra lehet kellemetlennel hatással.
Az agráriumban egyelőre működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés talán nincs alapvető veszélyben. Az viszont már kérdés, hogy minden termelő el tudja-e adni, amit megtermelt, előállított, illetve képes-e alkalmazkodni az előállt helyzetben. Azt sem reális elvárni, hogy pl. a vendéglátóiparban felszabaduló munkaerő majd tömegesen átvándorol az agráriumhoz. A mezőgazdaságban még az idénymunkák is nehéz fizikai terheléssel és az időjárásnak való fokozott kitettséggel járnak. A korábban irodákban vagy vendéglátóipari létesítményekben foglalkoztatott munkavállalóknak lényegében nem jelent valós alternatívát.
JÖN A MŰHÚS, MINT ALTERNETÍVA
Sokan már a szó hallatán is elkezdik a fejüket rázni, de ennek ellenére nem zárható ki, hogy a jövőben az állattenyésztés jelentős átalakulását hozhatja a műhús globális elterjedése. A mostani helyzet éppen azt bizonyítja, hogy nem nagyon lehet mérvadó módon hosszú távú terveket készíteni és azokhoz ragaszkodni, de azért a trendeket nem árt figyelemmel kísérni. Mindenesetre most azt látjuk, hogy a műhúsgyártók meglovagolják az aggodalmakat, és piachódításba kezdtek. Meglepő módon éppen Kína lehet a legnagyobb jövőbeni piacuk, az a hatalmas ország, amelyben a nyugati kultúra szempontjából szokatlan étkezési szokások vannak divatban és éppen a jelenlegi járványhelyzet okát is sokan a kínai étkezési szokásokban keresik, vagy látják. A járvány lecsengését követően viszont most a hírek szerint sorra nyitnak ki újra Kínában a vendéglők, és egyre több helyen jelenik meg a kínálatukban a növényi alapú műhús.
Az amerikai Beyond Meat és a Starbucks cég a műhúsok előállítására specializálódott, a közelmúltban pedig a cég kínai kávézólánc-hálózatában kezdte értékesíteni termékeit. A KFC sem akar lemaradni, műhúsból készült chicken nuggets is szerepel az étlapon, melynek elkészítéséhez mesterségesen előállított „csirkehúst” használnak.
Mint ismeretes, a hivatalos kínai álláspont szerint egy vadállatok húsát is kínáló piacról indult el a koronavírus-járvány. A sertéshús viszont egy másik vírus, az afrikai sertéspestis kórokozója miatt vált hiánycikké a hatalmas országban. A növényi alapú alternatívát kínáló nyugati cégek így joggal azt remélik, gyorsan népszerűvé válhatnak termékeik a kínai piacon.
Azt sem kell azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a kínaiak eddig is több zöldséget ettek, mint például az európaiak, vagy az amerikaiak. Hajlandóak lehetnek akár a húst szinte teljes egészében zöldségfélékre cserélni, ami megint csak meghatározó lehet a jövőbeni globális élelmiszerpiac szempontjából is.
