Szerbia gazdasága stabil, az utóbbi időben a járvány okozta sokkhatások ellenére is egyenletes növekedést mutat. A hazai gazdaságban meghatározó a szolgáltató szektor és a gépipar dominanciája. A szolgáltató szektor az aktív munkaerő több mint 50 százalékát foglalkoztatja. 2019-ben a gazdaság 4,2 százalékkal bővült, a beruházások gyors növekedése az év elején is tapasztalható volt. Az első negyedévben még 5 százalékos volt a gazdasági bővülés, ami nagyon biztató fejleményként lehetett volna elkönyvelni. A második negyedévben jött aztán a leállás, a rendkívüli állapot, a korlátozások. Azt hittük, kétszámjegyű GDP-csökkenéssel nem fogjuk megúszni, de végül a csökkenés 6,5 százalékos lett. Ez egyébként drasztikus csökkenés, a körülményekhez képest viszont kedvező adat.
Az üzleti környezet kockázatai továbbra sem kirívóak, mondjuk úgy, hogy közepesek. Az ország jogrendszere sokat javult az elmúlt évek kormányzati reformjainak köszönhetően, korántsem dőlhetünk azonban hátra. Számos nehézség jellemzi országunkat például a korrupció és a szerződések érvényesíthetősége terén. Rendkívül komplex feladat vár kormányzatunkra a járványból való kilábalás levezénylésekor, ami a gazdasági intézkedéseket illeti. Az élet minden területén tapasztalható gazdasági sokk egyenetlenül éri a különböző ágazatokat és azok szektorait. A kilábalás tekintetében Európa kilátásai pillanatnyilag gyengébbnek látszanak, mint Kínáé és az Egyesült Államoké, ami számunkra rossz hír, hiszen külkereskedelmünk kétharmadát az EU tagországaival bonyolítjuk le.
EURÓPÁBAN LASSÚ LESZ A KILÁBALÁS
Az európai hírügynökségek által publikált, gazdasági szakértők és elemzők által készített becslések szerint a gazdaság iránti fogyasztói bizalom az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban gyengült az utóbbi időben. A németeknél és az olaszoknál stabilizálódott, csak Portugáliában javult valamelyest a helyzet. Olaszország és Németország a legnagyobb partnereink – legalábbis így volt ez a járvány kitörése előtt –, ezért, talán jó hírként fogható fel a stabilitás.
Ami közös elem Európában: a gazdasági visszaesést elsősorban a kereslet zuhanása okozza. Ebből az következhet, hogy jó eséllyel nehezebben fognak kikeveredni a bajból azok az ágazatok, amelyek már korábban is strukturális problémákkal küszködtek. Ilyen ágazat az autóipar. Ez szintén kedvezőtlen fejlemény a mi szempontunkból is. Gyorsan magukhoz térhetnek az energiaszektor vállalatai, a közszolgáltatók és az ingatlanszektor. A vendéglátás és a feldolgozóipar különböző ágazatai viszont máris szerkezeti átalakításokra, esetenként a teljes üzleti modelljük átgondolására kényszerülnek. Az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy a mostani helyzetben a gazdasági visszaesés mértékét leginkább a korlátozó intézkedések szigorúsága határozta meg, de a gazdasági szerkezet is nagyban befolyásolta.
GYORS LESZ A „VISSZAPATTANÁS” IS
A szerbiai kormánykritikus sajtóban előszeretettel idézgették azokat a közgazdászokat, akik szerint Szerbiában nem a gyors, hatékony és jól irányzott intézkedéseknek, hanem a gazdaság fejletlenekre jellemző szerkezetének köszönhető, hogy nem okozott a helyzet nagyobb GDP-csökkenést. Ez nem fedi ugyan a valóságot, de van benne részigazság. Minden ország egyedi eset, ezzel nem mondunk újat. Ha mégis az általános jellemzők szempontjából vizsgálódunk, azt lehet megállapítani, hogy az átlagnál ott kisebb a visszaesés, ahol a gazdaság kevésbé nyitott, a turizmus súlya is kicsi. Ugyanakkor például Németország, Hollandia vagy Ausztria gazdasága is megúszta az átlagosnál kisebb visszaeséssel. Ezekre az országokra pedig nyilván nem süthető rá a bélyeg, hogy a fejletlenekre jellemző a gazdasági szerkezetük. Elemzők szerint az ott tapasztalható mérsékletcsökkenésnek egyik oka lehet, hogy erős a belső kereslet, s ezt csak fokozta, hogy a külföldi utazás elhalasztásán megtakarított összegekkel a hazai gazdaságot gyarapíthatták. Hozzá kell tenni, hogy pl. a spanyol 23 százalékos visszaesés jelentősen megnövelte az átlagot, így a stabilabb országok átlag alatt tudtak csökkenést megvalósítani, nem kellett hozzá, hogy a fejletlenekre jellemző legyen a gazdaság szerkezete.
A gazdaságok meredek zuhanása sok ország esetében több évtized növekedését lenullázta. Elemzők mutatták ki, hogy pl. az olasz gazdaság az év második negyedében gyakorlatilag a harminc évvel ezelőtti szintre esett vissza. Ezt természetesen viszonylagosan kell szemlélni és értelmezni is, mégis sokat mondó. A portugál, spanyol, francia és brit gazdaság is 17 és 21 év közötti visszaesést mutatott ilyen összehasonlításban. De mintegy tíz évet veszített Belgium, Ausztria és Németország. A kedvezőbb körülmények azonban ezt gyorsan semlegesíteni tudják: nem kell 17–30 évet várni a teljesítmény újbóli felfuttatására, mert a kapacitások nem vesztek el, csak kiestek a használatból. Amelyik cég nem ment csődbe, abban a termelés vagy a szolgáltatás területén nagyon gyors ütemű lehet a kilábalás is.
