A tradicionális berögződések tömkelegétől szabadulni képtelen balkáni tájakon az átlagembernek a meglepetés erejével bírhatott a hír, hogy Ausztriában egy 31 éves „tejfelesszájú” szerezte a legtöbb szavazatot a parlamenti választásokon, így jó eséllyel ő kerülhet a kancellári székbe. Nem elég, hogy szemtelenül fiatal, hanem eddig még politikai pártot sem cserélt, nem szolgált ki két-három, egymással szöges ellentétben álló politikai ideológiát, és híres-neves magánegyetemek diplomáját sem lebegteti, mi több, még csak be sem fejezte egyetemi tanulmányait. Mindez meglehetősen idegenül hathat az átlagos balkáni szavazó számára.
A többség a jobboldal további erősödésétől tart Kurz hatalomra kerülését követően. Az elemzők atomi szintekig elemezték beszédeit és egyéb megnyilvánulásait, és hiszik, hogy a fasizmus újabb diadalmas bevonulása veszi kezdetét Ausztriában, megépítvén ezzel az Európában térhódító populista jobboldal újabb bástyáját. A karikaturista társadalomban volt olyan alkotó, aki egyenesen „Hitler-csemetének” nevezte és célpontot rajzolt homlokára. „A korszellem nem jobban, vagy balban gondolkodik. A korszellem populizmusban gondolkodik, és ha lehet, a rövidebb utat választja. Szívesen él vissza az emberek félelmével és népszerűvé teszi a hangzatos tőmondatokat. Ez a korszellem immár teljes pompájában tündöklik Ausztriában. Európa szinte egyik másik országa sem hódolt be ilyen rövid idő alatt a populizmusnak” – fogalmazott a Süddeutsche újságírója Kurz választási győzelmét követően. A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzője szerint Kurz az európai konzervatívok új reménysége. „Sikerét azoknak a politikusoknak köszönheti, akik érdektelenné váltak az átlagember problémáival szemben és alkalmatlannak kiáltották ki magukat ezek megoldására. Kurznak volt bátorsága rámutatni az osztrák és a német migránspolitika ellentmondásaira. Ezzel Merkel tartózkodási politikájának az ellenpólusává vált.”
Jobboldal, baloldal – összetett és globalizált világunkban ez a klasszikus felosztás értelmét veszítette és zavarba hozza az embereket, véli Christoph B. Schlitz, a Die Welt újságírója. „Vajon Kurz azért jobbos, mert biztonságossá és ellenőrzötté tenné az Európai Unió külső határait, hogy a védelemre szoruló menekültek a jövőben kizárólag ellenőrzött utakon és módon jussanak Európába? Azért jobbos, mert azt szorgalmazza, hogy akiknek esélyük sincsen menedéket kapni Európában, azok minél hamarább szembesüljenek ezzel a ténnyel? Jobbos, mert szigorúbb büntetéseket követel a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői számára és kibővítené a terrortámadások megakadályozását segítő intézkedéseket? Butaság a jobboldal térhódításáról beszélni. A politika vagy helyes, vagy helytelen. Kurz migránspolitikája alapjaiban véve jó, mivel az ellenőrzött migrációt szorgalmazza.”
Sebastian Kurz egy tanárnő és egy mérnök gyermekeként Bécs Meidling negyedében nőtt fel. Meidlinget munkásnegyedként emlegetik és gyakran kiemelik, hogy igazi multikulti környezetről van szó. Már gyermekkorában közel került a migránskérdéshez, mivel szülei a kilencvenes évek elején ideiglenesen otthont adtak egy boszniai menekültcsaládnak. 2004-ben érettségizett, ezt követően a Bécsi Egyetem Jogtudományi Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, amelyeket akkor szakított félbe, amikor 2010-ben integrációs titkárrá nevezték ki. Három évvel később nevezték ki külügyminiszterré. Már ekkor rekordot döntött, Európa egyik másik országának sem volt még fiatalabb diplomáciai vezetője.
Az Osztrák Néppártnak az ifjúsági részlegébe 15 évesen lépett be. Miután idén májusban Reinhold Mitterlehner, az ÖVP addigi elnöke lemondott tisztségéről, a tisztújító közgyűlésen Kurzot választották meg elnökké. Akkor az ÖVP támogatottsága alig érte el a 20 százalékot. Öt hónappal később a szavazóknak több mint a 30 százaléka voksolt a konzervatív pártra.
Kurz azt vallja, hogy nem a politikából szándékozik nyugdíjba vonulni. Korosztálya már nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a nyugdíjkorhatár eléréségig ugyanazon a munkahelyen dolgozik, kénytelenek folyamatosan tanulni és átalakulni, véli Kurz, mindehhez hozzátéve: addig marad a politikában, amíg el tud valamit érni.
