Alice Munro triplán hátrányos helyzetből indult, hiszen nő, kanadai, ráadásul novellista – fogalmazott Tönkő Vera, az írónő életműsorozatának magyar szerkesztője, amikor értesült róla, hogy a kanadai alkotónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia.
Alice Laidlaw 1931. július 10-én született az Ontario tartománybeli Winghamben. Már tinédzserkorában elhatározta, hogy írónő lesz, első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Iskolai évei alatt pincérként és könyvtári kisegítőként is dolgozott, de az is előfordult, hogy nyári idénymunkásként dohányt szedett a földeken. A szárnyait bontogató írónő két év után otthagyta az egyetemet, feleségül ment James Munróhoz, akivel Kanada nyugati partján, Vancouverben alapítottak családot. 1963-ban férjével és két lányával Victoriába költöztek. Munro's Books néven nyitottak könyvesboltot, amely a mai napig működik. Munro néhány évvel később elvált férjétől, és visszatért egykori egyetemének (University of Western Ontario) berkeibe, ahol zavartalan körülmények között dolgozhatott művein. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez, aki idén áprilisban hunyt el.
Az első kanadai díjátadón még azt mondták róla, ő egy háziasszony, aki mellékesen novellákat is ír. A kortárs novella mestereként méltatott írónő azóta minden fontos irodalmi elismerést begyűjtött már, elnyerte a kanadai könyvkritikusok díját, hazája legrangosabb irodalmi elismerésével, a főkormányzó díjával pedig háromszor is kitüntették. Megkapta az Amerikai Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének elismerését, 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker Díjat. Alice Munro az első kanadai író Saul Bellow óta, aki Nobel-díjban részesült. Bellow azonban inkább számított amerikainak, kilencéves korától ugyanis az Egyesült Államokban élt (a díjat 1976-ban vehette át).
Alice Munro műveinek helyszíne leginkább a kanadai vidék, Ontario tartomány, a fenyőerőktől övezett kanadai kisvárosok. Fontos számára a környezetvédelem is, arra is odafigyel például, hogy milyen papírra nyomják a műveit.
A Nobel-díj azzal is jár, hogy a kitüntetett író művei iránt hirtelen hihetetlenül nő az érdeklődés. Alice Munro művei magyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozásában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asszonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novelláskötete. Az írónő legutóbbi könyve Dear Life címmel 2012-ben látott napvilágot, a Park Kiadó hamarosan ezt is megjelenteti magyarul.
A kanadai Csehovként is emlegetett írónőt a kis emberek, nagy érzések krónikásaként szokták emlegetni. A női élet, döntések, lehetőségek, felelősség vagy felelőtlenség, megöregedett hippik, anya-lány kapcsolat, házasság, gyász, öregség – sorolta az írónő kedvelt témáit Mesterházi Mónika, műveinek magyar fordítója, hozzátéve, hogy nem ez határozza meg az írónő írásművészetét. ,,Ezek csak a témák. A döntő a megírás" - mutatott rá.
A nőiességet tematizálja, de legkevésbé sem feminista vagy harcos típus. A szerelemről szóló novellái sem cukormázas-leányszobás olvasmányok – hangsúlyozzák Munro méltatói.
Széles olvasóközönség kedveli műveit, művei eddig 13 nyelven jelentek meg, köztük magyarul is.
Munro írói világa iránt Hollywood is fogékonynak bizonyult, a Szeret, nem szeret című kötetének Oda-vissza című novellájából készült filmet - amely főhőse egy Alzheimer-kórral küzdő nő - két Oscar-jelöléssel és a legjobb színésznőnek (Julie Christie) járó Golden Globe-díjjal jutalmazták.
Idén nyáron a 82 éves írónő bejelentette, hogy valószínűleg felhagy az írással. Rákbetegséggel küzd, többek közt ezért is akarta abbahagyni az írást. De írt utána is.
– Nem mintha nem szeretnék írni, de azt hiszem, olyan fázisba értem, amikor az ember elkezd kicsit másként gondolkodni az életről. És ha valaki az én koromban jár, talán nem kíván annyira egyedül lenni, mint amennyire az egy író számára szükséges – fogalmazott az írónő.
Ő a 13. Nobel-díjas írónő, legutóbb, 2009-ben Herta Müller részesült a díjban, amely mellé 8 millió svéd korona (mintegy 1 millió euró) is jár. A díjátadási ceremóniát hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban.
