Kérdés: „Tisztelt Doktor Úr! Szeretném, ha írna a mediterrán táplálkozási mód lényegéről, az orvosom ugyanis ezt ajánlotta. Ezenkívül a Béres-csepp használatáról is szeretnék többet megtudni. Pontosabban mivel szedjük, és mivel ne. Gyógyszert nem szedek.
Válasz: Kedves Kérdező! Bár a mediterrán diéta fogyókúrának is kiváló, én mégis inkább az élelmezéstudomány orvosi tényeken alapuló életformájának nevezném. Az 1950-es években figyelt fel az orvosként dolgozó Ancel Keys arra, hogy a tengerpart közelében élő népek (Spanyol- és Olaszország, Kréta lakossága) átlagosan 10 évvel tovább élnek szárazföldi társaiknál, mégpedig kitűnő egészségben, mind mentális, mind fizikai erőnlétüket megőrizve időskorukban is. Azóta a tudományos vizsgálatok százai bizonyították a mediterrán étrend eredményességét, népszerűsége pedig abból adódik, hogy az átállást szervezetünk könnyen elfogadja, hiszen ízeiben, zamataiban vetekszik a kontinentális ételekkel.
Miből áll? Tulajdonképpen alacsony zsírtartalmú, tehát koleszterinszegény, de rostokban, vitaminokban és antioxidánsokban gazdag étrendről van szó, amely kitűnően illeszkedik a mai orvostudomány élelmezési javaslataihoz. Vajdasági viszonylatban a mediterrán étkezés különös értékének számít a sószegény étrend, ami szívünknek és érrendszerünknek, de a kiválasztószerveknek, a vesének és a májnak is rendkívül kedvező. Kíméli, pontosabban felmenti ezeket az életfontosságú szerveinket a naponkénti pluszmunkától, korlátot szab a magas vérnyomásnak, s ezzel megakadályozza az érelmeszesedésből adódó korai fizikai és szellemi leépülést. Az ételek ízét a só helyett ebben az esetben különféle fűszernövények adják: a babér, rozmaring, fokhagyma, bors, fahéj és a koriander. Egészségünk első számú közellensége, a magas vérnyomás és a szélütés (agyvérzés, trombózis) ellen gátat emel az olívaolaj használata, mégpedig „extraszűz” formájában, amely lényegében a gondosan válogatott olajbogyó – a szedés után azonnali hidegsajtolással nyert – étolajának a fedőneve. Ezzel a tengerparti lakosság kiiktatja a káros transzzsírokat élelmiszerei közül, s egyben sikeresen védekezik a cukorbetegség és a daganatok támadása ellen. A vajdaságiak számára az extraszűz olívaolaj szinte elérhetetlen, az üzletekben árusított ilyen elnevezésű termékek silány és méregdrága másolatok. Helyettesíthetjük azonban a csaknem azonosan kedvező tulajdonságú avokádó és mogyorófélék olajával, de megfelel a hidegen sajtolt napraforgó-, szőlőmag- és sárgabarackolaj is. A vörös húsokat a mediterrán térségben kerülik, helyettük hetente háromszor tengeri halat fogyasztanak, a mi vidékünkön szinte egyedül ismeretes hizlalt ponttyal szemben, melyet különben ritkán, egyes vallási ünnepeken tálalunk. A tengeri halak vagy a szárazabb húsú busa, amur, hekk, süllő pedig manapság már hozzáférhető, megvéd a túlsúlyosságtól, emellett bővelkedik a szívünket, ereinket megóvó omega–3 zsírsavakban, melyeket szervezetünk nem tud előállítani. A hal helyettesíthető szárnyasok húsával és hetente 4-5 tojással. Tésztaféléket, kenyeret is lehet fogyasztani, de ezek legyenek teljes kiőrlésű lisztből készítve, ami nem okoz kiugró vércukor-emelkedést, egyenletes, beleinket kímélő emésztésről gondoskodik! Ajánlatos az évszaknak megfelelő friss gyümölcsök és zöldségek bőséges fogyasztása, a rizs, a bab, a krumpli sem kerülendő. Éhezésről a bőséges olívaolaj, gyümölcsök, halak, szárnyasok, zöldségek használata miatt a mediterrán étkezésnél szó sem lehet, mégis a testsúly állandósul, illetve csökken a zsírszövet-lerakódás hiánya miatt. 2-3 dl vörösbor naponta ajánlatos, antioxidáns-tartalmánál fogva, akár a tejtermékek mérsékelt fogyasztása és a rendszeres testmozgás is.
A Béres-csepp nem csodaszer, hanem roboráló, egészségünket erősítő, magyar készítmény, amely fontos nyomelemeket (vasat, cinket, molibdént, rezet, mangánt, magnéziumot, nikkelt stb.) tartalmaz. Tudományos vizsgálatok igazolták a nyomelemek immunerősítő hatását, ami kemelte a Béres-cseppet a zugkereskedelemből, s ma már vény nélkül kapható gyógyszertárainkban. Nem ismeretes egy betegség sem, amely természetes védekezőrendszerünket, más szóval immunitásunkat ne károsítaná. Mai szemmel nézve egyre inkább úgy tűnik, mindez megállja a helyét fordítva is: immunitásunk külső és belső tényezők által okozott károsodása idézi elő a betegséget a náthától a rákig. Immunitásunk védelme azonban nemcsak a Béres-cseppben található nyomelemektől függ, hanem számtalan más velünk született tulajdonságtól, illetve káros környezeti hatások tömkelegétől is: élelmezési szokásoktól, testmozgástól, stressztől, fizikai és pszichikai erőnléttől, alkoholtól és dohányzástól stb. Tömören szólva: a Béres-csepp hasznossága mind a betegségek megelőzésében, mind a gyógyulási folyamatban vitathatatlan, de távolról sem egyedülálló. A megelőző dózis 2x20 csepp, betegség esetén 3x20 csepp az ajánlás.
