„Ukrajnának joga van megvédenie magát”

Az oroszországi kurszki területre történt ukrán behatolás legitim, és Kijevnek az önvédelemhez való joga indokolja, mondta a Welt am Sontag című német hetilapnak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki most első alkalommal reagált az orosz területen történő ukrán előrenyomulásra. „Ukrajnának joga van megvédenie magát. A nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál” – hangsúlyozta a lapnak Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előre Ukrajna terveiről és nem is játszott szerepet bennük. A NATO-főtitkár közölte: Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát. „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat” – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve, mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát.

Oroszország már korábban súlyos provokációnak nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba, most pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT orosz állami televízió Hidak keletre című dokumentumfilmjében adott, szombaton ismertetett interjújában úgy fogalmazott, Zelenszkij elismerte, hogy a Kurszk megye elleni támadást azért intézte, hogy a területeket elcserélje, Oroszország azonban nem fog tárgyalni saját területeiről. Az orosz külügyminiszter kifejtette, szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra törekszik, hogy az ukrajnai háborút a NATO bevonásával zajló átfogó konfliktussá változtassa, hogy a katonai szövetség erői harcoljanak helyette. Lavrov az említett dokumentumfilmben fantasztáknak és provokátoroknak nevezte azokat, akik az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében felvetették, hogy csak a kijevi vezetés által jelenleg ellenőrzött területeket vegyék fel a NATO-ba. Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva álláspontja világosan ismert az ukrajnai kérdésben, szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindeközben arra kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Kijevnek a mélyebb csapásokat Oroszország területére, miután képviselői szombaton Washingtonban magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkoztak. Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán területre és a védelmi célú határon átnyúló műveletekre korlátozta. „Az ukrán égbolt megtisztítása az orosz irányított légibombáktól egy erős lépés, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy törekedjen a háború befejezésére és az igazságos békére” – mondta Zelenszkij esti videóbeszédében.
Az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz fordulva kijelentette: „Szükségünk van a képességekre, hogy valóban és teljes mértékben megvédjük Ukrajnát és az ukránokat. Szükségünk van mind a nagy hatótávolságú képességek engedélyezésére, mind az önök nagy hatótávolságú lövedékeire és rakétáira.”

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki az ukrán küldöttség élén pénteken és szombaton Washingtonban amerikai tisztviselőkkel és szakértőkkel találkozott, a CNN hírtévé által sugárzott interjúban azt mondta, Kijev megmutatta, az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek a mélységi csapások hatótávolságán belül vannak.