A menedzserbetegség nem egyetlen kór. A 80-as évek végéig még krónikus fáradtság szindrómának nevezték. A tévhittel és nevével ellentétben nemcsak menedzsereket, üzletembereket, hanem mindenkit érinthet, aki képtelen a feladataival megbirkózni.
A menedzserbetegség összefoglaló neve mindazoknak a testi-lelki betegségeknek és tüneteknek, melyek igen gyakran alakulnak ki mindazoknál, akik állandó készenléti állapotban és tartósan nagy feszültség, nyomás alatt élnek. Kétségkívül ez a készenlét és a feszültség bárki életében megjelenhet, azonban jellemzően azokat érinti, akik vezetői feladatot látnak el.
ÁLLANDÓ FESZÜLTSÉGBEN
Leginkább vállalatok közép- és felsővezetőire, magánvállalkozások irányítóira jellemző, hogy nagy egyéni felelősséggel járó döntéseket kell meghozniuk, állandóan időnyomás alatt kell dolgozniuk, és ráadásul sok munkatárs kenyérkeresete függ a döntéseik sikerétől. Ezek az emberek állandó feszültségben élnek, munkájuk velejárója a stressz. Egy idő után ez az állapot megszokottá válik, a készenléti állapot pedig nem korlátozódik a hivatalos munkaidőre, a problémák, feladatok újra és újra történő végiggondolása révén állandósul, és a szabadidő is bevonódik a munkába. A hazavitt munka és feszültség, a kevés szabadidő sokszor a családi kapcsolatok lazulásához vagy elmérgesedéséhez vezet, ez további feszültségek forrása, és menekülésként további munkára sarkall. Igazi lazítás már nincs, vagy alig marad.
A pszichés állapot romlásának következtében gyakran ingerültség, türelmetlenség, érzelmi labilitás, fokozott alkoholfogyasztás, a koncentráció nehezítettsége, alvászavar, étkezési problémák, testsúlyingadozás, magas vérnyomás jelentkezik. E tünetek súlyosbodása után leggyakoribb a depresszív állapot és a kiégés szindróma kialakulása. A betegség második szakaszában már szervi elváltozást diagnosztizálnak.
KÉSZENLÉTI ÁLLAPOTBAN
Mi is történik valójában testünkben a készenléti állapotban?
Belső szerveink működését a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerből álló vegetatív idegrendszer szabályozza. Amikor a szervezet riadókészültségbe kerül – pl. vita, váratlan nehéz probléma, bármilyen veszélyhelyzet –, a szimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, mintegy felkészítve a testet a menekülésre, támadásra, a veszély elhárítására. Ennek eredményeként pedig megnő a vérnyomás, a pulzusszám, a vércukorszint stb. Tartós készenléti állapotban a szimpatikus idegrendszer folyamatosan fokozottan működik, mely először még visszafordítható, később visszafordíthatatlan károsodást okoz a szervezetben. Például szívinfarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, trombózis és embólia, gyomorfekély alakulhat ki. A vegetatív idegrendszer szoros kapcsolatban áll a hormon- és immunrendszerrel. Ez az oka valószínűleg annak, hogy a romló immunvédekezés miatt nő a rákos megbetegedések száma is.
LAZÍTSUNK, RELAXÁLJUNK
Gyakran csak a kezdeti tünetek felismerése vagy már a betegség kialakulása teszi szükségessé, fontossá annak végiggondolását, mit lehet tenni az állandó készenléti állapot és a feszültség csökkentése érdekében. A leggyorsabb eredményt valamilyen relaxációs módszer elsajátítása hozhatja. Emellett azonban igen fontos a vezetői pozícióból adódó, de kiküszöbölhető feszültségforrások végiggondolása és megoldása, a rendszeres testmozgás és a valódi pihenés megteremtése.
A stresszt kiváltó eseményeket nem tudjuk kiiktatni, ezért csak a helyzetekre való reagálásunkon javíthatunk. Ebben segíthet a relaxáció, a lazítás, a pozitív jövőképek felvázolása, a legrosszabb eshetőség háttérbe szorítása, a saját képességek felmérése és az önbizalom. Ez utóbbi növelését segítheti, ha saját értékeinket, céljainkat, erőforrásainkat ismerjük, és azoknak megfelelő életet élünk. Önismeretünk, saját reakcióink ismerete talán a legfontosabb védőfaktor.
* * *
A felmérések szerint Európában rövidebb-hosszabb ideig a munkaképes korosztály 40%-a szenved túlzott stressz okozta megbetegedésben. Franciaországban minden munkavállalónak hétévente, az Amerikai Egyesült Államokban az oktatásban dolgozóknak meghatározott időközönként egyéves szabadság jár.
* * *
Táplálkozási tippek stresszes életmódúaknak
A stressz nagyobb kárt okoz testünknek, ha kevés tápanyagot viszünk be: ezért táplálkozzon egészségesen, s így a mindennapi nyomást is jobban fogja bírni.
A zöldségek és a gyümölcsök fitten tartanak. Ajánlatos napi 650 grammot fogyasztani belőlük, ennyi egy alma, egy pohár narancslé, egy paprika vagy két marék saláta. A friss zöldségeket és gyümölcsök jobban tudja hasznosítani szervezetünk, mint a vitaminkészítményeket. Pirulára csak akkor van szüksége, ha beteg vagy ha vitaminhiánya van.
Egy jó reggeli lehetővé teszi, hogy kiálljon egy nehéz napot. Korán reggel kezdjen valami könnyűvel, egy gyümölccsel vagy egy joghurttal vagy egy pohár gyümölcslével.
Törekedjen a nyugodt étkezésre, egyen lassan és rágjon alaposan – csak Ön gondolja, hogy lejárt az ideje, sietnie kell. Szervezetének időre van szüksége, hogy az ételt feldolgozza, ha siet, többet ehet, amire szüksége van, s így hízhat.
Ha a stressztől nincs étvágya, akkor is egyen valamit, lehetőleg valami könnyűt: egy joghurtot gyümölcsökkel vagy egy müzliszeletet.
Fogyasszonn olyan ételeket, melyek az agyat is táplálják: zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonatermékek, zabpehely vagy müzli. Egy szelet csoki vagy süti, esetleg egy limonádé csak rövid időre jelent megoldást.
Napjában tartson többször rövidebb étkezési szünetet: kis gyümölcsadagokkal, tejtermékekkel, müzliszelettel, ezzel elkerülheti a telítettségérzést, viszont a vércukorszintje is stabil marad, nem ingadozik. Ha alacsony a vércukorszint, fáradtság, gyengeség lép fel.
Igyon meg mindennap (egyenletesen adagolva) legalább másfél liter folyadékot, akkor is ha hajszolják a határidők, különben teljesítőképessége csökken, és nagyobb az esélye, hogy fejfájása lesz. Ne igyon túl sok kávét és teát, mert ezektől csak idegesebb lesz, naponta négy csésze (nem hatalmas bögre!) éppen elegendő.
Ne próbálja a stresszt pusztán evéssel leküzdeni, oldani, attól csak kövérebb lesz. Jobban teszi, ha valamilyen feszültségoldó tevékenységbe kezd vagy mozog, sportol.
