Nem győzzük elégszer hangsúlyozni a terhesség tervezésének fontosságát, a várandósságra való felkészülést, mind a leendő anya, mind pedig a leendő apa részéről. Végtelenül fontos, hogy a várandósság tervezése előtt a leendő szülők egészséges életmódot folytassanak, hagyják el esetleges szenvedélyüket, pl. a dohányzást, a túlzott kávé- vagy alkoholfogyasztást, esetleg a drog élvezetét, tartózkodjanak sokat friss levegőn, sportoljanak, kerüljék a nagy tömegeket, zárt helyiségeket, ahol a különböző fertőző betegségeknek a terjedési kockázata is nagyobb. Sajnos még ilyen körültekintő, odafigyelő életmód mellett is fennáll a terhesség alatti fertőző betegségeknek a veszélye.
A connatalis infectiók a szülés körüli magzati és újszülöttbetegségek, veleszületett magzati károsodások, valamint halálesetek egyik leggyakoribb okát képezik, de veszélyesek lehetnek a várandós nő egészségére, sőt életére is. Ezek a fertőzések a mikroorganizmustól függően lehetnek vírus-, bakteriális vagy protozoonfertőzések. Lássuk, melyek ezek!
Vírusfertőzések
Influenza: Magzati betegséget valószínűleg nem okoz, anyai szövődmények azonban felléphetnek. A terhesség II-III. harmadában megelőzésképpen influenza-védőoltás adható.
Citomegalovírus (CMV): Az anya szervezetéből a lepényen át és tejjel is átterjedhet a magzatba, ill. újszülöttbe. A várandós nők 80%-a egy korábban átélt fertőzés után már védettnek tekinthetők (szeropozitív). Ha nem védett kismamák terhességük alatt CMV-fertőzést kapnak, a magzatok, ill. újszülöttek 5%-a meghalhat, 10–15%-a súlyos idegrendszeri károsodást szenvedhet el. A szerencsés 70% fertőzése azonban nyom nélkül gyógyul. Infekció gyanúja esetén CMV-ellenanyag-vizsgálatot kell végeztetni. CMV-specifikus IgM-ellenanyagok megjelenése a vérben friss fertőzést bizonyít. Ha mindez a 20. terhességi hét előtt következne be, akkor a terhesség megszakítása indokolt.
Herpes simplex (HSV)-fertőzés: A megelőzést szolgáló vakcina nem létezik. Ha a hüvelyben hólyagos hámsérülés látható, akkor a szülés megindulásakor császármetszést kell végezni, mert hüvelyi szülés esetén az újszülött nagy valószínűséggel megkapja a fertőzést. A kialakuló újszülöttszepszis 60%-ban halálos kimenetelű. Az esetlegesen élve maradó újszülötteket súlyos károsodások érhetik (hepatosplenomegalia, encephalitis).
Varicella (bárányhimlő): Súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat (agykéregsorvadás, bőr- és csontdefektusok), ezért a várandósság első felében elszenvedett fertőzés esetén a terhesség megszakítása javasolható. A terhesség második felében történő fertőzés is veszélyezteti a magzatot és az újszülöttet. A friss infekciót vírusspecifikus IgM-ellenanyag kimutatásával lehet igazolni.
Rubeóla (rózsahimlő): A vírusfertőzés következtében súlyos magzati fejlődészavarok (szemdefektusok, szívhibák, süketség stb.) következhetnek be. Ha a friss rubeólafertőzés szerológiai vizsgálattal igazolható, a terhesség megszakítása javasolt. Mivel már csaknem 20 éve minden csecsemő kanyaró-mumpsz-rubeóla elleni védőoltásban részesül, rubeólafertőzés miatti magzati károsodások már nem valószínűek hosszabb távon.
Morbilli (kanyaró): „Gyilkos kór”-nak tartják, mert bár magzati fejlődési rendellenességet nem okoz, az anya egészségét súlyosan veszélyeztetheti. A terhesség alatt megbetegedő (nem védett) anyát és – szülés előtti anyai fertőződés esetén – az újszülöttet is passzív immunglobulin-védőoltásban kell részesíteni.
Hepatitis B-fertőzés (fertőző májgyulladás): A várandósság alatti friss fertőzés az anyára és a magzatra nézve is komoly veszélyt jelent. Az állapotos nők 0,5-1%-a már korábban találkozott ezzel a vírussal, ezért vírushordozó, azaz HBsAg-pozitív. Terhes kismamák esetében a 16. héten az AFP-vizsgálattal egy időben HBsAg-szűrővizsgálatot is végeznek. Pozitív esetben az újszülöttüket védőoltásban kell részesíteni, mert ha ezt nem tennénk, az esetek 15%-ában a baba szervezetében súlyos fertőzés alakulna ki. Azoknak az újszülötteknek a 85–90%-a, akik ezt a fertőzést túlélik, vírushordozók lesznek, 25%-uknál később májzsugorodás vagy májrák alakulhat ki. A kisbabákat születésük után 12 órán belül passzív és egyúttal aktív védőoltásban kell részesíteni. Ezt az oltást (rekombináns HBsAg-vakcina) 1 és 6 hónap eltelte után meg kell ismételni. A pozitív várandósok csakis kijelölt intézetben szülhetnek.
Parvovírus B19-fertőzés: Spontán vetélést okozhat, a felnőttek 50–80%-a azonban már védettnek tekinthető.
Bakteriális fertőzések
Liszteriózis: A kórokozó nyers húsok, forralatlan tej, lágy sajtok és mosatlan zöldségek útján kerülhet az emberi szervezetbe. Terhesség alatti infekció a magzat halálát okozza. Ha az újszülött a fertőzést az édesanyjától szülés közben kapja, akkor az esetek 50%-ában halálos kimenetelű az infekció.
Protozoonfertőzések
Toxoplazmózis: A kórokozót leginkább a macskák (esetleg bárány, szarvasmarha, sertés) terjeszthetik. A protozoon az emberi szervezetbe bejuthat hússal, de szennyezett zöldségekkel is. A magzat is fertőződhet, és ennek spontán vetélés vagy halvaszületés lehet a következménye. Ha a fertőzés a várandósság első két harmadában következik be, akkor a terhesség megszakítása javasolható. Megelőzés: áldott állapotban csakis átfőtt vagy átsült húst és csakis pasztőrözött tejet szabad fogyasztani. Húsok, zöldségek feldolgozása után alapos kézmosás szükséges. Fontos szabály, hogy a várandós nők kerüljék a macskával való érintkezést, az állatsimogatást.
