A kórokozók szempontjából születésünkig teljesen sterilek vagyunk. Ám miután meglátjuk a napvilágot, a mikroorganizmusok támadnak, és hamarosan tízszer annyi kerül a szervezetünkbe, mint ahány sejtből a testünk áll. Egy részük kórokozó, ám a szervezetünkkel szimbiózisban élő mikroorganizmusok megakadályozzák a „rossz” baktériumok megtelepedését, gátolják átjutásukat a bélfalon. A vastagbél rendes baktériummiliője tehát többféle mikroorganizmus alkotta biofilm, mely meggátolja a kórokozó ágensek megtelepedését. A normális flóra összetétele bizonyos határokon belül állandó, és az egészséges személyeknél egyensúlyban van.
A probiotikumok bélbarát baktériumok, amelyek a gyomorsavnak ellenállva jutnak el a bélrendszerbe (a vékony-vagy a vastagbélbe). Itt megtelepedve tevékenységükkel számos jótékony hatást gyakorolnak az ember egészségére.
Ahogy az orvostudomány egyre inkább megismerte az immunrendszert és működését, felismerték a bélrendszerben található probiotikumok fontosságát is az immunrendszer szabályozásában. Az állandó bélflórát alkotó jótékony hatású baktériumok száma sajnos folyamatosan csökken az egyoldalú táplálkozás, az antibiotikumok szedése és a stressz következtében. Az egészséges bélflóra megőrzéséhez és helyreállításához szükséges a hasznos bélbaktériumok pótlása, illetve a szaporodásuk elősegítése.
A probiotikumos készítmények élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából fontos és meghatározó mikroorganizmusokat (leginkább Lactobacillusokat és bifidobaktériumokat) megfelelő számban tartalmaznak, és ezek kedvező hatást fejtenek ki az emberi szervezetben szájon át történő alkalmazásukat követően. Tudnunk kell, hogy a napjainkban gyakran indokolatlanul alkalmazott antibiotikumok nem tesznek különbséget a mikrobák között, szedésükkel elpusztítjuk a hasznos mikroorganizmusokat is. Ha nem pótuljuk a szervezetünkben ezeket a fontos mikrobákat, a védekezőképességünk meggyengül, mindez pedig számos problémához, például a krónikus betegségekhez – allergiához, asztmához – vezethet. A megfelelő mikroflóra ugyanis a gyors gyógyulásnak és az egészség megőrzésének záloga.
Prebiotikumnak nevezzük azokat az anyagokat, melyek a humánbarát mikroorganizmusok kizárólagos táplálékai, tehát fogyasztásuk elősegíti a probiotikumok szaporodását, megakadályozzák a betegséget kiváltó baktériumok megtapadását a bélfalon, elősegítik egyes ásványi anyagok és nyomelemek (kalcium, magnézium, cink, vas) felszívódását.
Az élelmiszerekben leggyakrabban előforduló prebiotikumok az oligoszacharidok. Ismeretek szerint az anyatejben több mint 130 laktózból származtatható oligoszacharid található. Az anyatejben kimutatható oligoszacharidok egy része prebiotikumnak tekinthető. A tehéntej ezeket csak nyomokban tartalmazza. A prebiotikumok természetes módon egyebek mellett a csicsókában, hagymában, fokhagymában, articsókában, babban, borsóban, tejtermékekben, banánban, búzában találhatók.
A prebiotikumok alkalmazása ajánlott az emésztőszervi megbetegedések, hasmenés, székrekedés, súlyfelesleg, csillapíthatatlan étvágy, számos ételallergia, lisztérzékenység, Candida-fertőzés, bőrproblémák, kiütések esetén.
Miért van szüksége szervezetünknek szinbiotikumokra?
Szinbiotikumnak nevezzük a pre- és probiotikumok együttesét, vagyis velük a két előnyös tényező hatása összegződik, nemegyszer szinergikussá (együttműködővé) válik.
A csecsemőknek még egészséges a bélflórájuk, mert mintegy 95–98%-át a hasznos baktériumok (főleg bifidobaktériumok) alkotják, de életünk folyamán ezek száma folyamatosan csökkenhet a nem megfelelő táplálkozásnak, a már említett antibiotikumos kezeléseknek vagy egyéb környezeti tényezőknek következtében. Ezeket a humánbarát bélbaktériumokat nem elég pótolni probiotikus hatású termékekkel, hanem táplálni, szaporítani kell prebiotikumok segítségével. Ezért fontos, hogy az antibiotikum szedése által a bélflórában okozott károk leghatékonyabb elhárítása a pro- és prebiotikumok együttes fogyasztásával érhető el.
