Egyre nyugtalanabbak a feltörekvő piacok a török líra és gazdaság összeomlása miatt. Több ország érzi immár veszélyeztetve magát. Attól tartanak, hogy a válság hozzájuk is átterjed. A befektetők egy része közben sietve számolja fel érdekeltségeit a legkockázatosabbnak ítélt feltörekvő térségekben.
Elsősorban ott, ahol a törökhöz hasonló problémákat észlelnek. Ezek: évek óta (külföldi hitelekkel) túlfűtött gazdaság, tetemes hiány a költségvetésben és a folyó fizetési mérlegben, magas infláció, jelentős (külföldi) adósság, illetve makacs és hozzá nem értő politikai vezetés, amely a kötelező kiigazítás és a gazdasági törvényszerűségek betartása helyett szakszerűtlen, önkényes intézkedésekkel próbálja kezelgetni a bajokat.
Több ilyen ország is van, ezért sokan azt találgatják, melyik következik a sorban, mivel a török krízis aligha áll meg a nemzeti határon. Tovagyűrűző hatása szinte borítékolható, miként az is, hogy nem okoz majd globális válságot. A török gazdaság mérete, nemzetközi súlya és jelentősége ugyanis nem akkora, hogy felborítsa a világgazdaságot.
Az viszont nagyon is lehetséges, hogy ha Törökországot végül (akár már a következő hetekben, hónapokban) egy nagy pénzügyi összeomlás rengeti meg, annak hatásait szinte mindenütt meg fogják érezni. A világ pénzügyi rendszerének szereplői ugyanis milliónyi szállal kapcsolódnak egymáshoz.
A legnagyobb veszély alighanem a Dél-afrikai Köztársaságot és Kolumbiát, illetve törékeny gazdaságukat fenyegeti, de akár Argentína és Mexikó is a török csapdába eshet.
A négy ország hasonló problémákkal küszködik, mint Ankara, bár esetükben a tünetek talán még nem annyira vészjóslóak. Igaz, nem is lebecsülendőek. A legtöbb viharfelhő a Dél-afrikai Köztársaság és Kolumbia fölött gyülekezik. Mindkét ország azonban igyekszik elhárítani a veszélyt.
Argentína vezetői sem ülnek ölbe tett kézzel. Sőt az utóbbi időben több intézkedést is bevezettek, hogy elkerüljék Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságának az összeomlását. Főleg egy olyan általános gazdasági válság megismétlődését, amely az ezredfordulón söpört végig az országon, elsodorva a teljes pénzügyi rendszerét is.
A csőd ellen Argentína a régi, hagyományos (tankönyvi) recepttel küzd. Már olyan meghökkentő lépésre is rászánta magát mint a jegybanki alapkamat 40 százalékra (!) emelése. Ezzel az ország abszolút rekorderré vált az irányadó kamatlábak világában. (A döntésre azután szánta rá magát az argentin központi bank, hogy az – évek óta húzódó gazdasági nehézségek miatt – a nemzeti valuta, a peso árfolyama májusban történelmi mélypontra zuhant.)
Buenos Aires a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve igyekszik kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, jóllehet a pénzügyi szervezet az előző súlyos válság óta szitokszónak számít az országban. (Az argentin vezetéssel ellentétben a törökök teljhatalmú elnöke, Recep Tayyip Erdoğan mindeddig elutasította az IMF segítségét, miként a nélkülözhetetlennek tartott jelentős alapkamat-emelést is.).
Az igyekezet ellenére a peso az idén már így is csaknem 60 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest (a líra pedig már több mint 70 százalékot). A török krízis átterjedése a feltörekvő piacokra a legrosszabbkor jött ugyan a pesónak, ám Argentína továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy megakadályozza a reálgazdaság megfertőződését.
A 2001-es összeomlást minden áron szeretné elkerülni, ezért már az IMF-től is segítséget kért. A növekedést szolgáló program végrehajtására (júniusban) 50 milliárd dollár készenléti hitelt szavazott meg az IMF az argentin kormány számára. Cserébe azonban megszorításokat kell végrehajtani a deficit további csökkentése érdekében, hogy végül 2021-ben már költségvetési többlet alakuljon ki.
