Erősödik a vita Róma és Brüsszel között a jövő évi olasz költségvetés tervezete miatt. A dokumentációt október 15-ig kell átadni, ám az EU nem szívesen fogadná el a Giuseppe Conte miniszterelnök vezette populista és szélsőjobboldali kétpárti kormány ajánlatát.
A tervezet nem ütközik ugyan a vonatkozó uniós előírásokba, de jócskán eltér Róma korábbi ígéretétől. Az olasz kormány akkor ugyanis még azt hangoztatta, hogy a költségvetési hiány a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,6 százaléka lehet.
Giovanni Tria pénzügyminiszter ráadásul ezt az euróövezet többi országának szakminiszterével meg is beszélte. A Conte-kormány szeptember végén azonban új ötlettel állt elő: az 1,6 százalék helyett 2,4 százalékos deficitet javasolt. Ez ugyan az eurózónában engedélyezett 3 százalékos felső határ alatt van, Brüsszel mégis elutasítja. Egyrészt azért, mert a változtatás jócskán eltér az eredetitől, másrészt a 2,4 százalékos hiány nemcsak 2019-re vonatkozna, hanem az azt követő két évre is.
Brüsszel attól tart, hogy az olasz költségvetési politika jelentős lazításának komoly következményei lehetnek. A költekezés tovább növelheti az óriási államadósságot, holott inkább csökkenteni kellene, hiszen GDP-arányosan már így is 132 százalék, ami a görög után a legrosszabb Európában. Félő, hogy egy olasz pénzügyi válság megrengetné az egész EU-t.
A Conte-kabinet makacsul visszautasítja a hiányterv módosítását, s azt állítja, hogy a kiadások növelése ellenére is képes lesz lefaragni a csaknem 2350 milliárd eurós államadósságból. Ennek némileg ellentmond, hogy Tria szeptemberben azért támogatta az 1,6 százalékos hiánycélt, hogy a hatalmas adósság ne hízzon tovább.
A kormány azonban teljesíteni akarja választási ígéreteit, amihez többletpénzt (állítólag plusz százmilliárd eurót) kell biztosítania. A kiadások növelésével azonban a deficitet növelné.
A kampányígéretek egy része osztogatásokról szólt: egyebek mellett a 780 eurós alapjövedelem bevezetéséről (a munkanélküliek és a legalacsonyabb keresetűek számára), az adók csökkentéséről és a nyugdíjak emeléséről. A koalíció két pártja továbbra is ragaszkodik ezekhez, s mint megüzenték, a kérdésben sem Brüsszellel, sem a piaccal szemben nem hátrálnak meg.
Eddig még nem fordult elő, hogy az Európai Bizottság (EB) visszautasította volna valamelyik tagállam költségvetési tervezetét. Az utóbbi napokban Brüsszel azonban már többször jelezte: elfogadhatatlannak tartja az olasz deficitszámokat.
Az EB-ben közben azon tanakodnak, hogy miként bírják jobb belátásra Rómát. A brüsszeli testület ugyanis attól tart, hogy a jelentős költségvetési lazítás rossz hatással lehet a régóta gyengélkedő olasz gazdaságra, ami – az újabb nehézségek miatt – akár veszélybe sodorhatja az eurót is. Ez pedig nem érdeke az EU-nak.
Szankciókról eddig még nem esett szó, ám elképzelhető, hogy – az eurózóna történetében először – az EB visszadobja a költségvetési tervet.
A Conte-kormány hajthatatlansága miatt megindultak a találgatások Olaszország esetleges kilépéséről az euróövezetből. A piac azonnal reagált a rossz hírekre. Az olasz tőzsde emiatt nemrég egyetlen nap alatt akkorát zuhant, amire a 2016. évi Brexit-népszavazás óta nem volt példa. Az árfolyamesés gyorsan átterjedt az EU piacaira is, az euró viszont jelentősen gyengült a dollárral szemben.
