Még mindig vonakodik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzt tenni a Görögországnak biztosított uniós mentőcsomagba. Sehogy sem tud megállapodni az EU-val, amely Athénnal is keményen egyezkedik a hitelfeltételek teljesítéséről.
Az IMF az adósság egy részének elengedését követeli. Brüsszel elutasítja az ötletet, s elvárja, hogy a görög kormány további reformokat vezessen be (megszorításokat), és gyorsítsa fel a magánosítást. Athén hajlana az utóbbi feltétel teljesítésére, de újabb szigorításokról (nyugdíj-, esetleg bércsökkentésekről) és egyéb népszerűtlen intézkedésekről hallani sem akar.
A kormány már lépett is: a pireuszi után magánosítaná a szaloniki kikötőt is. (A pireuszi létesítmény többségi részesedését 2016-ban szerezte meg a Cosco kínai szállítmányozási vállalat.)
A szaloniki kikötő a térség egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontja, amelynek többségi (67 százalékos) tulajdonhányadára március 24-éig várja az ajánlatokat az állam. A vevőtől egyebek mellett azt kéri, hogy 2021-ig összesen 180 millió eurót fordítson fejlesztésekre.
Eddig már egy görög–német–orosz–francia konzorcium, továbbá a dubai központú DP World, a japán Mitsui, s a fülöp-szigeteki székhelyű ICTS kikötő-üzemeltető cég jelezte érdeklődését.
A létesítmény magánosítása azonban már így is egy évet csúszik. Hírek szerint ugyanis 2016 februárjában–márciusában akarták kiírni a pályázatot.
Ha Szalonikiben sikerrel végződik a magánosítás, annak komoly következményei lehetnek egész Görögország számára. A kikötő ellenőrzésének átengedésével ugyanis jelentősen csökken a kereskedelmi szerepe a térségben. Az új tulajdonos és Kína (a pireuszi kikötő birtoklásával) ugyanakkor jelentős előnyre, illetve befolyásra tehet szert a Földközi-tenger keleti medencéjének (tengeri) kereskedelmében. Mindkét kikötő ugyanakkor rendkívül fontos átrakodóhelye az Európába érkező árunak.
Az eddig vontatottan haladó görög privatizáció az idén valószínűleg felgyorsul. Az EU egyre erőteljesebben sürgeti a folyamatot, de a görög kormány is több intézkedést foganatosított. Tavaly ősszel a parlament például jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint egyetlen ernyő (holding) alá vonják a magánosításra szánt állami vagyonelemeket. A holdingot ugyan a kormány ellenőrzi, de a vezetőjét a hitelezők jelölik ki.
Az összesen 86 milliárd eurót tartalmazó jelenlegi (immár harmadik) mentőcsomag jóváhagyásának feltétele volt egy privatizációs alap létrehozása is, amibe Athénnak 50 milliárd eurót kell letétbe helyezni. Ennyi pénzt kell lényegében előteremteni az állami vagyon értékesítéséből. Görögország erre már évekkel korábban kötelezettséget vállalt, de a pmagánosítás döcögve haladt, s az eladásokból (2015-től) alig folyt be valamicske (összesen 4 milliárd euró).
A magánosítás tervezett felgyorsítása ellen már többször tüntettek a görögök, akik további tiltakozó akciókat és sztrájkokat helyeztek kilátásba. Az elégedetlenkedők attól tartanak, hogy a kormány áron alul kényszerül eladni az állami vagyon legértékesebb részeit, amit megengedhetetlennek tartanak.
