Tudjuk-e, hogy bolygónkon 17 291 növény és állatfaj a kipusztulás előtt áll. Tudjuk-e, hogy becslések szerint naponta több mint 150 élőlény vész ki különböző okok miatt? Tudjuk-e, hogy ha a globális felmelegedés következtében másféltől két Celsius-fokkal nő az átlaghőmérséklet, növény- és állatvilágunk húsz százalékára a teljes kipusztulás vár? A tudósok azt állítják, hogy az élőlények kihalásának ilyen hosszú időszaka hatvanötmillió évvel ezelőtt volt, amikor a dinoszauruszok és a többi őslények tűntek el a Földről.
Az Európai Unió költségvetéséből tizennégy és fél billió eurót költ környezetvédelemre. Ebből a pénzből Szerbia is igényelhet különböző projektumok révén, hallottuk tegnap azon a tanácskozáson, amelyet Újvidéken tartott az Európai Ügyek Alap a tartományi környezetvédelmi titkárság, a Fruška gora Nemzeti Park Közvállalat, a Tartományi Környezetvédelmi Intézet munkatársai, valamint Titel és Zsablya önkormányzatok képviselői jelenlétével. A tanácskozást a környezetvédelmi világnap alkalmából szervezték, amely az idén a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség témakört ölelte magába.
Predrag Novikov, az Európai Ügyek Alap igazgatójától megtudtuk, hogy 2004 és 2008 között a Vajdaságban mindössze négy önkormányzat készített olyan környezetvédelmi projektumokat, amelyek uniós támogatásban részesültek. Ezek Versec, Szécsány, Nagybecskerek és Szabadka.
– Az Európai Unió sok pénzt fordít a környezetvédelemre, és ezekhez a pénzekhez minden szerbiai, vajdasági önkormányzat is hozzájuthat, ha jó környezetvédelmi projektumokkal pályáznak – mondta Novikov.
Dobrivoje Antonić, a Fruška gora Nemzeti Park igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vajdaságban nagyon kevés az erdő. A térség mindössze 6,7 százaléka van erdő alatt. Az európai és a világ szabványai szerint ahhoz, hogy e szempontból tartományunk a környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, területének legalább 15 százalékát kellene erdősíteni.
