A kormánynak azon döntése, hogy január elsejétől egyoldalúan alkalmazni fogja az EU-val kötött átmeneti kereskedelmi megállapodást, ennek keretében pedig csökken a behozatali gépkocsik vámilletéke, kedvező visszhangra talált a gépkocsi kereskedők körében. A gondot mégis az okozza, hogy a vámilleték csökkentéséről való döntést még jóval alkalmazása előtt nyilvánosságra hozták, miáltal jelentősen lecsökkent a gépkocsikereskedők forgalma. A vámcsökkentés ugyanis a gépkocsik kiskereskedelmi árának csökkenését is eredményezni fogja.
A Danas napilapnak adott nyilatkozatában Boban Radoičić, a Toyota hazai képviselője úgy vélekedett, hogy a gépkocsibehozatalra kivetett vámilleték csökkentése jó lépésnek számít, mivel ezzel Szerbia a civilizált világ részévé vállik, és összhangba kerülnek a hazai vámilletékek a környező országokéval. Eddig ugyanis a vámokat illetően Szerbi a vezetett a régióban. Az EU-val történő harmonizáció közvetlen hozadék lesz a gépkocsi árak csökkenése, végső soron szerényebb anyagiakkal rendelkezők is könnyebb juthatnak gépkocsihoz.
Ezzel szemben az intézkedések bejelentett dinamikája nem jó, véli Radoičić. Az utolsó negyedévben ugyanis, amikor egyébként a legnagyobb a gépkocsikereskedésekben a forgalom, a kereskedő a forgalom visszaesését fogják tapasztalni. Ez végső soron tükröződni fog az ügyviteli tervek realizálásában is, mivel Szerbiában a gépkocsikereskedés évi húsz százalékos növekedést mutat, amit az idén a forgalmazók nyilván nem érnek el. Ezzel egyidejűleg a költségvetés is rövidülni fog, az országnak ugyanis jelentős jövedelme származik a gépkocsibehozatalból származó vámbevételből és adóból. Ennél fogva érthetetlen kinek állt érdekében közzétenni a vámcsökkentést. Külföldön az a gyakorlat, hogy az ilyesmit az utolsó napon hozzák nyilvánosságra.
Korábban a gépkocsibehozatal liberalizálását erősen ellenezték a Zastavában. Most azonban nem volt negatív reakció, mivel a gyár vezetőinek és a kragujeváci városatyáknak sem volt kifogásuk a szóban forgó intézkedések gazdasági és politikai szemlélete ellen. Világossá volt, hogy az államnak, a Fiattal való szerződéskötése után – amely az évente legyártott 300 000 gépkocsinak 95 százalékát kivitelre szánja – nem érdeke többé magas vámokkal védeni a hazai gépkocsiipart és piacot. A kragujeváci szakértők azonban figyelmeztetnek a jövő év elejétől felgyorsuló használt gépkocsi behozatal várható ökológiai következményeire. Azt vetik a kormány szemére, hogy nem írta elő a liberalizált behozatalra vonatkozó mércéket. Annál is inkább, mert az utóbbi években Szerbia a külföldről behozott használt gépkocsik depójává vált. Az országnak már így is elég nagy ökológiai gondja van a régi gyártmányú használt gépkocsik behozatalából, az EU-s szabványokra vonatkozó nem elegendően szabályozott előírások pedig csak fokozhatják ezeket a gondokat. Szem előtt illene tartani, hogy az EU-s országok január elsejétől áttérnek az euro-5 szabványra, a motorokból kibocsátott káros gázokat illetően. Nálunk viszont behozatalkor még mindig az euro-3-ra vonatkozó előírások az érvényesek, amelyeket Európában 2005-ig alkalmaztak. Ebből kifolyólag, környezetvédelmi szempontból kellene a kormánynak legalább utólag rendezni a behozatali előírások szigorítását. Más szóval csak az euró-4 mércének megfelelő motorokkal legyártott gépkocsik behozatalát kellene engedélyezni. Más esetben az a veszély fenyeget bennünket, hogy Európa legnagyobb használt gépkocsi lerakata leszünk, olyanokért amelyektől Európa igyekszik megszabadulni, de még fizetünk is érte, nyilatkozta a már megnevezett napilapnak Miljko Kokić a Zastava járművek csoport, vezérigazgatójának fejlesztéssel megbízott helyettese.
