Az utóbbi, csaknem fél évtized alatt a világ gazdaságát megrázkódtató válság láttán az ember azt hiheti, hogy nincs olyan ágazat, amelyik nem sínylette volna meg az országok legnagyobb részére még mindig hatalmas súllyal nehezedő gondokat. Amikor ugyanis az USA, Japán és Németország vezetői is jószerivel siránkoznak a visszaesés miatt, akkor a náluk sokkal gyengébb államok problémái igencsak nehezek lehetnek.
A gazdaság minden területén történő visszaesés azonban – bizonyos, egyértelmű jelek szerint – az Európa központi és keleti részében ügyködő bankok számára, ha látványosnak nem is nevezhető, de érezhető felvirágzást hozott. Legalábbis erre lehet következtetni egy nem régi felmérés adataiból.
Négy év alatt ugyanis a szóban forgó térségben a pénzintézmények nem kevesebb, mint 700 milliárd euró összegben nyújtottak hitelt vállalatoknak és magánszemélyeknek, s ez több mint 8 százalékos növekedést jelent. Ez egyébként kisebb, mint a gazdasági válság kezdete előtt volt, de mégis figyelemre méltó, hiszen 2008 óta 130 milliárd euró hasznot jelent, ami csaknem ötven százalékkal növelte a vagyonukat.
Ezen a téren Szerbiában sem rosszabb (a bankok számára) a helyzet. Tény azonban, hogy a befektetések, amelyek szinte minden esetben bizonyos mennyiségű bankhitelen alapulnak, visszaestek, de ennek ellenére is az idén több mint 10 százalékos banki tőkekihelyezés-növekedést terveznek. Pedig előreláthatólag 8,8 százalékos bővülés várható a hiteligényléseket illetően.
Az érdekelt bankok vezetői a vártnál élénkebb hitelmozgás okát abban látják, hogy a pénzügyi szektor kétharmada magánkézben van, s a pénzintézetek között erőteljes versengés folyik. Amelyik kedvezőbb feltételeket tud nyújtani, annak nagyobb esélye van arra, hogy az ügyfelek hozzá fordulnak hitelért.
Arról, természetesen, a banki vezetők nem beszélnek, hogy ezek a „kedvezőbb feltételek” mit jelentenek. Általában akkora kamatlábakat, hogy a hitelek igénybe vevői csak nehezen képesek eleget tenni havi, vagy időszakos törlesztési kötelezettségüknek.
Nem véletlen tehát, hogy Szerbiában is, a polgárok és a jogi személyek részéről, egyre több az úgynevezett bedőlt hitel. A bank azonban csak a legritkább esetben veszítheti el a pénzét, hiszen a felvett összeget rátáblázza a hitelezett ingó, vagy/és ingatlan vagyonára, ami esetenként dobra kerül, s a bank által befektetett összeg megtérül.
