Amikor a kormány úgy döntött, hogy keményen lép fel azon vállalkozókkal szemben, akik nem bírják, vagy egyszerűen nem hajlandók a munkásaik keresete után befizetni az adókat és a járulékokat, igen sok szakember felemelte szavát a kidolgozatlan és az esetleges következményeket szem elől tévesztő megoldás ellen. Leginkább arra igyekeztek rámutatni, hogy ennek a szigotításnak maguk a dolgozók isszák meg a levét, hiszen a cégtulajdonosok, tartva a meglehetősen nagy büntetésektől, eleget tesznek ugyan az állam iránti kötelezettségüknek, de a munkavállalók érdekeit senki sem védi, tehát okkal (volt) hihető, hogy a munkaadónak nem marad pénze a nettó kereset kifizetésére.
A jóslatok – sajnos – teljes mértékben beigazolódtak.
Egy nemrégen készült kimutatás szerint ugyanis Szerbiában a 180 000 vállalkozó közül 60 000 csak az állam által kirótt terheket fizeti. Mivel senki sem kötelezi arra, hogy a béreket is rendszeresen átutalja a dolgozók folyószámlájára, ezt sokan el is hanyagolják.
A vállalkozók között vannak akik igyekeznek tisztességesen viselkedni, 17 százalékuk fizet rendszeresen. Egyötödük fél hónapot, egynegyedük 30 napot, 20 százalékuk két hónapot, 17 százalékuk pedig még ennél is többet késik a nettó kereset kifizetésével.
A szemmel látható gazdasági hanyatlás körülményei között azt sem árt tudni, hogy 100 dinár fizetés után hatvan dinár az adók és a járulékok összege. A várható büntetések ellenére sokan még ezt is elhanyagolják. Az adóhivatal tavaly nyár óta ötszáz esetben kezdeményezett bűnvádi eljárást a szóban forgó kötelezettség elmulasztása miatt, mert a delikvensek hozzávetőleg 2 milliárd dináros tartozást halmoztak fel.
Egyébként a munkaadók azzal érvelnek, hogy jövedelmük már hosszú idő óta egy helyben topog, míg a kötelezettségek folyamatosan emelkednek, s ezért kénytelenek ügyeskedni a kevéske, rendelkezésükre álló pénzzel.
A probléma meglehetősen összetett, s mint általában lenni szokott, ezúttal is két oldala van az éremnek. A vállalkozók ugyanis kénytelenek – bármi áron – kifizetni a rezsit, pontosabban az elfogyasztott elektromos energia, a gáz és a kommunális szolgáltatások árát, hiszen ha ezt nem teszik meg, könnyen megtörténhet, hogy az áramszolgáltató lekapcsolja őket a hálózatról, s akkor teljesen megbénul a vállalkozásuk.
A kérdéskör teljes áttekintése után az is kiderül, hogy mindegyik fél (az állam, a nyugdíjbiztosítási alap, az egészségügyi alap stb.) kizárólag a saját érdekét tartja legfontosabbnak. Egyedül a munkások maradnak hathatós támogatás, és nem kevés esetben, fizetés nélkül.
