Szerbia gazdasága már most visszaállt arra a szintre, amelyen a koronavírus-járvány megjelenése előtt volt – hangzott el a 28. Kopaoniki Üzleti Fórum második napján. A térség egyik legjelentősebb gazdasági eseményét a járványhelyzetre való tekintettel az idén Belgrádban tartják. A szerbiai Davosnak is nevezett gazdasági fórumon május 24-e és 27-e között 130 felszólalót hallhatnak az érdeklődők azon a 22 panelbeszélgetésen, amelyeken elsősorban a járványkezeléssel foglalkoznak. Az online tanácskozás témája: A világ a Covid–19 után – Új növekedési források a megváltozott üzleti körülmények között.
ÚJ PROGRAMMAL RUKKOL ELŐ A SZERB KORMÁNY
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködésre vonatkozó új programot várhatóan június 3-án fogadja el a szerb kormány – jelentette be a fórum második napján Siniša Mali pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának továbbra is szüksége van az IMF tanácsaira és támogatására ahhoz, hogy folytathassa a megkezdett reformokat. A dokumentumban olyan fejlesztési célokat vázolt fel a szerb kormány, amelyek a hazai gazdaság hatékonyabb működésére és a lakosok életszínvonalának növelésére irányulnak. Példaként a közvállalatok átformálását, illetve az adóhivatal korszerűsítését említette beszédében a pénzügyminiszter.
Mali emlékeztetett arra is, hogy a járvány kitörése óta a szerb kormány már a harmadik gazdaságélénkítő csomagot indította el az országban. Az állami támogatásoknak köszönhetően nem került sor tömeges felmondásokra, sem gyárak bezárására, és a szükséges egészségügyi felszerelés beszerzésében sem adódtak problémák – állította a miniszter. Újra kiemelte azt az adatot is, miszerint az európai országok közül Szerbiában csökkent legkevésbé a bruttó hazai termék (GDP). Az idén azért harcolunk, hogy 6-7 százalékos gazdasági növekedéssel zárjuk az évet – vázolta a célokat a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság stabilitásának köszönhetően a járvány ideje alatt csökkent a munkanélküliség országunkban.
Szerbiában nem lankadt a befektetési kedv sem – tette hozzá Mali. Rámutatott, hogy a Nyugat-Balkánra érkező befektetések 60 százaléka Szerbiában valósult meg, tavaly ugyanis 3 milliárd euró értékű befektetés érkezett külföldről – állította a pénzügyminiszter. Kiemelte a 2021-es költségvetési tervekben megfogalmazott befektetések jelentőségét is: nagy erővel folytatják az autóutak építését, az iskolák felújítását és a gyárak alapítását.
„Túlhaladtuk az 500 eurós átlagfizetést, év végéig elérhetjük a 600 eurót, 2025 végére pedig 900 eurós átlagjövedelemmel dicsekedhet majd a szerb állampolgár” – ígérte Mali.
GYORS FELÉPÜLÉS
A járvány gazdasági következményeinek sikeres kezelését méltatta beszédében Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) kormányzója is. Kiemelte, hogy Szerbia gazdasága a vártnál sokkal gyorsabban heverte ki a járvány következményeit: három hónappal ezelőtt sikerült visszaállni a járvány kitörését megelőző szintre – ahogyan tervezték is. A kiskereskedelem és az ipar már tavaly augusztusban elérte a pandémia előtti szintet, az árukivitel viszont szeptemberben – sorolta a bankkormányzó.
Tabaković hangsúlyozta, hogy a megfelelően alkalmazott állami támogatásokkal Szerbia maga mögött hagyta sok nemzetközileg erősnek tartott ország gazdasági felépülését. „Amennyiben nem reagáltunk volna azonnal az új helyzetre, és nem folytattuk volna a támogatásokat, legkevesebb 6 százalékos visszaeséssel kellett volna számolnunk, és évekbe telt volna, mire a GDP visszaáll a járvány kitörése előtti szintre” – vélekedett Tabaković. Hozzátette: a megfelelő intézkedésekkel a szerb kormány megőrizte a munkapiacot, és lehetőséget teremtett a fizetések növekedésére is.
