Végéhez közeledik minden idők legszéleskörűbb leleplezése, amelynek célja az volt, hogy világszinten visszaszorítsa a hamis méz forgalmazását – nyilatkozta a méhek világnapján, május 20-án Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének elnöke. A nemzetközi szintű akció elsődleges eredményei azt mutatják, hogy az Európai Unióban forgalmazott méz 10 százaléka hamisítvány, az Egyesült Államokban viszont a piacra dobott méz 70 százalékát vissza kellett vonni a kereskedőktől. A szerbiai piacon forgalmazott méznek a 40 százaléka hamisítvány – vázolta a helyzetet a szerb szövetség elnöke.
– Az akácméz előállítási költsége 800 dinár, így a kereskedőknek a megfelelő minőségű terméket 1200–1300 dinárért kellene értékesíteniük. Ha ennél alacsonyabb az ár, az már gyanús – figyelmeztette a közvéleményt Živadinović. Kiemelte, hogy a hamisítók 100 dinárért állítják elő a hamis mézet, így hatalmas nyereségre tesznek szert akkor is, ha a terméküket 800 dinárért forgalmazzák a kereskedők.
A hamis mézet leleplező nemzetközi akcióhoz az Interpol is csatlakozott: Szerbiában a nyomozást a Belügyminisztérium vezette, a mezőgazdasági minisztérium állategészségügyi felügyelőivel együttműködve. A szakemberek megállapították, hogy országunkban a legtöbb hamis mézet a Med-Honey vállalat forgalmazza. Eddig a cég termékei minden elemzésnek megfeleltek, ám a kémiai egyetemen alkalmazott legújabb technika kimutatta, hogy az általuk gyártott méz nem más, mint igen sikeres hamisítvány – mutatott rá az akció egyik legnagyobb leleplezésére a szövetség elnöke.
Kiemelte, hogy rengeteg visszaélést észleltek az úgynevezett pék-méz ellenőrzésekor is. Az egyébként törvényesen forgalmazható termék akkor keletkezik, amikor az előkészítés folyamán túlmelegítik a mézet, és így egyes hatóanyagok elvesznek. Ettől még a péksüteményekhez használható a termék, de ezt világosan fel kell tüntetni a csomagoláson – magyarázta Živadinović.
– Egyetlen megfelelően címkézett „pék-mézzel” sem találkoztunk a szerbiai piacon, ami igencsak aggasztó. Az akció eredményeként jelentős büntetést kapott a Med-Honey vállalat is: a cég hivatalos felszólítást is kapott, hogy vonja vissza a termékeit a kereskedőktől. Ennek ellenére a hamis mézük még mindig forgalomban van, mert a cégvezetés úgy döntött, hogy a büntetés jelentősen kevesebb, mint a megvalósított nyereség. Szerbiában ugyanis nincs törvényes alapja annak, hogy a hamis élelmiszerek gyártóit megfelelően megbüntessék – hívta fel a figyelmet az elnök.
Živadinović az uniós országok közül Hollandiát hozta fel pozitív példaként, ahol az élelmiszereket hamisító vállalatokat azonnali hatállyal két évre bezárják, és ebben az időszakban még a tulajdonos családtagjai sem nyithatják meg újra a céget. Így eszébe sem jut a vállalkozóknak, hogy hamisítsák a termékeket – utalt az eredetiséget védő törvényes alap jelentőségére a Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségének elnöke.
