Bármekkora is az akarat, Szerbia igen hátul kullog a zöld politika megvalósításában az európai mércékhez képest. A változásokat minél előbb el kell indítani, hogy az ország bekapcsolódhasson a különféle programokba, amelyek a környezetbarát fenntartható fejlődést tartják szem előtt. Ehhez természetesen az ipar bizonyos mértékű átalakítására is szükség lesz, ám mindez elengedhetetlen az európai uniós csatlakozás megvalósítása érdekében. A tegnap kezdődött és két napon át tartó Környezetbarát ipari politika elnevezésű nemzetközi értekezlet első napján uniós országok szakemberei és nagykövetei, valamint szerb vezető politikusok tanácskoztak. A rendezvényt Ana Brnabić szerb miniszterelnök nyitotta meg, aki az online konferencia résztvevőinek felvázolta az országra jellemző összetett helyzetet. Elmondása szerint a szerb kormány célja a lakosok életminőségének feljavítása. Az elsődleges feladat a levegő szennyezettségének visszaszorítása, a szennyvíztisztítók felszerelése a folyók tisztítása érdekében és az észszerű hulladékpolitika érvényesítése. A miniszterelnök szerint a megoldást a megfelelő EU-partnerek meglelése jelentené, akik tapasztaltabbak ezen a téren, és hathatós segítséget nyújthatnának.
Ana Brnabić az online konferencián (Fotó: Beta)
– A tervek szerint az év végéig 28 önkormányzatban épül fel szennyvíztisztító. Az EU-partnerekkel már elkezdődött a levegőszennyezettség visszaszorítására összpontosító projektumok némelyike. Természetesen elsősorban azokban a községekben kell rendezni mihamarabb a helyzetet, amelyekben nagy mennyiségben szénnel és olajjal fűtenek az iparban. Kiemelt fontosságúak a Kragujevac, Kosjerić és Valjevo településeken megvalósításra váró projektek. Arra kérem a német kormányt és a német vállalatokat, hogy csatlakozzanak az ambiciózus projektekhez, amelyek széles körű lehetőséget biztosítanak a partneri kapcsolatokhoz, és a közérdeket is szolgálják – jelentett ki a miniszterelnök.
Brnabić azt is elmondta, a szerb kormány nagy erővel elkezdte a jogalkotási tevékenységet is a fenntartható zöld politika érdekében. A környezetvédelem kiemelt jelentőséggel bír immár Szerbiában, tehát ennek is elérkezett az ideje annyi év után.
Thomas Schib, Németország belgrádi nagykövete hangsúlyozta, az EU döntése értelmében a földrésznek 2050-ig teljesen el kell érnie a karbonsemlegességet. Szerbiának, mint a régió egyik legszennyezettebb országának, ez a határidő kulcsfontosságú.
– A szennyezőanyagok csökkentését a körforgásos gazdaság elvei alapján és a környezetvédelem szempontjai szerint hajtják végre. A gazdaság korszerűsítése szükséges, előfordulhat, hogy munkahelyek szűnnek meg, de tervezéssel megoldható ez a probléma. Ahhoz, hogy Szerbia megvalósítsa a zöld politikát, komoly tervekre, ipari átalakításokra és a gazdaság megújítására van szükség – mondta a nagykövet.
Az tanácskozás első napján részt vett Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke, Dragan Stevanović, a Szerb Köztársaság Gazdasági Minisztériumának államtitkára, Milan Grujić a Német–Szerb Kereskedelmi Kamara elnöke, dr. Maria Flachsbarth, a Németországi Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, dr. Jan Ole Kiso, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztériumának vezető politikai tanácsadója, Daniela Funke, a Német Fejlesztési Együttműködés igazgatója és Rüdiger Hartmann, a Szerbiai Német Fejlesztési Bank irodájának igazgatója.
