A környezetbarát politika gyakorlata létfontosságú Szerbia számára az európai uniós csatlakozások érdekében. A zöld energiára való átállás viszont közel sem akadálymentes, mert az energetikai ipar átalakítását is igényli, ami jelentős érdekellentéteket gerjeszt.
Miodrag Ranković, a Kolubara Bányamedence Szakszervezet elnöke csütörtökön Zorana Mihajlović, a szerbiai energiaügyi és bányászati miniszter leváltását követelte, és sztrájk indításával fenyegette meg az országot.
– A miniszter a Kolubara B hőerőmű építésének megszakítását, valamint az elektromos energia előállítására szolgáló összes hőerőmű leállítását szorgalmazza. Ezzel együtt az elektromosenergia-importőrök és a szélerőműparkokba beruházók érdekeit védi – jelentette ki Ranković a Danas napilapnak.
A szakszervezeti vezető azt is elmondta, elvárták volna, hogy a hétfői bányásztüntetés után a miniszter a szakszervezeti képviselőket elhívja a kalenići tárgyalásra, de ő ehelyett Milan Đorđević, a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) szakszervezeti elnökével találkozott.
– Zorana Mihajlović miniszterelnököt azért kell leváltani, mert nem képviseli a bányaügy érdekeit, pedig elvileg ez az ő hatásköre. Amennyiben nem mond le, általános sztrájkot szervezünk addig, amíg a követeléseinket nem teljesítik – közölte a szakszervezeti elnök.
Csütörtökön délelőtt Zorana Mihajlović is válaszolt a TV Happy riporterének az üggyel kapcsolatos kérdéseire. Ígérete szerint Szerbia biztos lábakon fog állni energiaellátás terén, az viszont fontos, hogy az újonnan felépített erőművek hosszú távon is fenntarthatók és gazdaságosak legyenek.
– 2050-ig megvannak a tervek a hőerőművek működéséről, mint a többi európai országnak is. Ugyanakkor újfajta, fenntartható energiaforrás kidolgozásán is dolgoznunk kell, mert a villanygazdaságnak hosszú távon is működőképesnek kell lennie – mondta Mihajlović.
A miniszter arra is rámutatott, hogy a jelenlegi szerbiai áranellátás elöregedett technológiai eljárásokon alapul, ezért nem gazdaságos. A Kolubara B hőerőmű telep építési munkálatai 41 évvel ezelőtt kezdődtek meg, és még mindig tartanak. Ha tíz évvel ezelőtt felépült volna, most nem volna gond. Az eddigi befektetés a hőerőműtelepbe 400 millió eurót tesz ki, mivel azonban a technológia elöregedett, jelenlegi értéke csak 100 millió euró. Az építkezés befejezésére tetemes összegre van szükség, ráadásul az elégetett szén tonnájára 51 euró a jelenlegi nemzetközi légszennyezettségi illeték, ami az év végére 131 euróra módosul.
Mihajlović beszélt a hétfői tüntetésekről is. Véleménye szerint ez teljesen felesleges megmozdulás volt, mert a hőerőműtelepek bezárása nem kerül szóba 2030 év előtt, sem az, hogy bárki munka nélkül maradjon.
– Akkor sem maradt senki munka nélkül, amikor szétválasztották a Szerbiai Villanygazdaság tevékenységeit, és ezúttal sem marad. Az energiaügyi kérdésekben az állam hozza meg a döntést, a munkások pedig végezzék a feladataikat – nyomatékosította a miniszter.
A bányásztüntetések körüli ellentmondásos viták egész héten korbácsolták a kedélyeket. Milan Đorđević véleménye szerint Miodrag Ranković nyomásgyakorlással érte el, hogy a dolgozók megjelenjenek a tüntetésen, amelyen csaknem 500 nyugdíjas is részt vett, akiknek semmi közük a Kolubara hőerőműhöz.
Csütörtökön, a kora délutáni órákban a Szerbiai Bányászati és Energetikai Minisztérium hivatalos közleményben is cáfolta Ranković Danasnak adott nyilatkozatát, miszerint a szakszervezet képviselői nem kaptak meghívást a kalenići találkozó után megtartott gyűlésre.
– Ranković meghívását a keddi kormányülésen előzetesen is megerősítették a Szerbiai Villamosenergia-ipari (EPS) Szakszervezet többi képviselőjével együtt. A gyűlésen megjelent mindenki, a Kolubara szakszervezet elnökén kívül – áll a közleményben.
