Zlatan Djurić, a Mezőgazdasági Termelők Uniójának elnöke közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy még mindig nem érkezett válasz az állattenyésztők értékesítéssel kapcsolatos követeléseire. Az agrártársulás vezetője azzal vádolja a kormányt és az államfőt, hogy a követelésekkel éppen ellentétesen cselekednek.
,,Ahelyett, hogy megsemmisítették volna a kormány határozatát, mely szerint 15 000 hízósertést vásárolnak fel bejegyzett jogi személyektől, az Árutartalékok Igazgatósága már 10 napja küldi a leszállítási meghagyásokat saját raktárainak, miközben a gazdáknál 90 000 hízó áll eladásra készen, de nincs, aki megvegye” – írja Djurić a médiumoknak eljuttatott közleményben. Figyelmeztet: az állam ilyen viszonyulása lehetővé teszi a vágóhidaknak, hogy ne a hazai piacon szerezzék be a hízót, és hogy továbbra is kényük-kedvük szerint nyomják lefelé a felvásárlási árakat, saját üzleteikben viszont drágítsák a sertéshúst.
,,Továbbra is nagy ütemben folyik a disznóhús behozatala az Európai Unióból, és szó sincs a 30 000 hízó általunk kért intervenciós felvásárlásáról, sem pedig az élelmiszer-ombudsman kinevezéséről, illetve az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodás felülvizsgálatáról, amit szintén kértünk” – figyelmeztet Djurić. A mitrovicai székhelyű Mezőgazdasági Termelők Uniója szerint az állatállomány tönkretételében ,,politikai struktúrák is szerepet játszanak, nemkülönben a behozatali lobbi és a brüsszeli biztosok”. Az egyedül még Szerbiában nem létező piacszabályozási törvény tervezetét még március 3-án közzétették. ,,Ez a jogszabály három intézkedést irányozna elő piaci fennakadások esetére: állami beavatkozást, támogatást a magánraktárak számára és rendkívüli intervenciós intézkedéseket. Utóbbiakat ilyen helyzetekben alkalmaznák, amilyenbe most kerültünk, amikor árufölöslegünk van, és alacsonyak a felvásárlási árak” – írja közleményében az agráregyesület. Djurić azt állítja, a törvény meghozatalát személyesen Aleksandar Vučić államfő állította le, amiről az a nemrégi, priboji látogatásakor tett kijelentése is tanúskodik, mely szerint az állam nem szabályozhatja a piaci folyamatokat, és nem vásárolhatja fel az árufölösleget, csupán támogatásokkal segítheti a gazdákat. Ebben a helyzetben az állattenyésztők csak kilónként 110-115 dinárért tudják értékesíteni a hízókat, jobb híján bankkölcsönt vesznek fel, hogy kifizethessék a takarmányt, újabb tenyésztési ciklusra pedig nem is gondolhatnak. ,,Ez éppen a vajdasági sertéshizlalókat érinti a legsúlyosabban, mert előhaszonbérleti jog szerint árendálható állami földek nélkül maradnak, és végül az történik, amire évek óta figyelmeztetünk: elveszik tőlünk a jószágot, a földet, azzal együtt pedig a termést is” – írja a termelői társulás elnöke.
Az Unió – 18 szerbiai község állattenyésztőinek nevében – még a hónap elején fordult segítségért az államfőhöz és a miniszterelnökhöz, akkor kérte, hogy legkevesebb 30 000 első osztályú hízót vásároljanak fel az Árutartalékok számára 210 dináros áron, valamint hogy állítsák le a további élősertés-behozatalt és a sertéshús importját.
