Miközben Belgrádban felhőkarcolókkal tarkított víziváros kialakításán dolgoznak, Vajdaságban az olyan problémákra sem sikerült a mai napig megoldást találni, mint amilyen a szárazság vagy a belvíz. A termőföldek hosszú távú kihasználhatóságának szavatolása pedig – valószínűleg ebben minden vajdasági egyetért – fontosabb lenne az egész ország számára, mint egy fővárosi látványosság kialakítása, bármennyi pénzt is hozzon az, bármekkora idegenforgalmi attrakció is legyen, s bármilyen luxust is adjon azoknak, akik megtehetik, hogy a környéken lakásokat, üzlethelyiségeket vásároljanak. Tény, hogy a vajdasági földművesek évről évre ugyanazzal a gonddal kényszerülnek szembenézni, találgatnak, hogy a túl kevés vagy a túl sok víz lesz az, ami tönkreteheti a termést, vagy legalábbis jelentős mértékben ronthat annak mennyiségén és minőségén. Nem vitás, hogy erre a problémára egy átfogó megoldást kellene mielőbb találni, ennek ellenére nem szabad megfeledkeznünk az olyan kisebb lépésekről sem, amelyek legalább valamekkora mértékben enyhíteni próbálják a szeszélyes természet egyik-másik csapását. Az átfogó megoldás egyébként valószínűleg nem is születik meg mindaddig, amíg nem tisztázzák, pontosan mennyi pénz jár évente Vajdaságnak, s ameddig ezt a pénzt valóban át nem utalja majd minden évben a köztársaság – egyik és másik esetre se igen volt példa az előző években.
A héten több olyan hír is napvilágot látott, amely arról tanúskodik, hogy a lehetőségekhez mérten a tartomány megpróbál tenni ezt-azt a körülmények javítása érdekében. A Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap például 71 olyan hitelt hagyott jóvá, amely öntözőrendszereknek, az azokhoz szükséges felszerelésnek a beszerzését serkenti, azok összértéke eléri a 93 millió dinárt.
KEDVEZMÉNYES HITELEK
A hitelek kedvezményes kölcsönnek számítanak, hiszen egyszázalékos éves kamatláb mellett hagyják azokat jóvá. Az ötezer eurós beruházást nem meghaladó pályázatok esetében a hitel feltételei: 24 havi törlesztőrészlet kilenc hónapos türelmi időszakkal. Az öt- és tizenötezer euró közötti értékű felszerelések beszerzésére harminc hónapos törlesztőrészlet és tizenkét havi türelmi időszak érvényes. A szerződések aláírása során Szabó József, az alap igazgatója arra emlékeztetett, hogy az eddigiekben 22 alkalommal hagytak jóvá hiteleket a termelők számára öntözőrendszerek beszerzése céljából, mintegy 1200 kölcsönről beszélhetünk összesen. Bejelentette azt is, hogy hamarosan az üvegházak és fóliasátrak megvételét, valamint a jégvédelmi hálók létesítését szolgáló támogatások szerződéseit is aláírják.
– A most lezárt pályázati ciklus március 15-éig tartott. Öt hitelvonalra vonatkozott. Tíz nappal ezelőtt a traktorvásárlási szerződéseket kötöttük meg, most az öntözőberendezések beszerzéséről szóló szerződéseket írtuk alá, még a jégvédelmi hálók és fóliasátrak, a borjúvásárlás és a kapcsolatható eszközök hitelvonalai maradtak hátra. Nagyon nagy volt az érdeklődés, 550 pályázó jelentkezett, 430 kapott kedvezményes kölcsönt. Augusztus közepén lefolytatjuk azokat a hitelezési programokat, amelyek a tavasziban nem szerepeltek: a méhészetre és a gyümölcstermesztésre vonatkozókat. Ha maradnak még fenn ezt követően eszközök, akkor újra a mezőgazdasági gépek beszerzésére írunk ki pályázatot, mert ezek iránt a legnagyobb az érdeklődés – foglalta össze lapunknak Szabó.
MILLIÁRDOS BERUHÁZÁSI TERV
(Fotó: Ótos András)
A Tartományi Képviselőház a szerdai ülésén fogadott el egy sor olyan stratégiai dokumentum kidolgozására vonatkozó döntést, melyek a tartomány területrendezését érintik, s néhánynak a mezőgazdasági termelésre is kihatása van. Fontosnak számítanak az olyan dokumentumok, amelyek a Tisza menti térség rendezését irányozzák elő, elsősorban az európai környezetvédelmi normák betartása miatt, melyek lehetővé teszik ekképp a régió bekapcsolását más európai kezdeményezésekbe is, akár mezőgazdaság-fejlesztési projektumokba is.
A befektetési összeg tekintetében legnagyobb tervnek a szerémségi öntözőrendszer kialakítása számít. Mint azt lapunknak Nenad Borović, a Demokrata Párt tartományi képviselője elmondta, 250 ezer hektárnyi terület öntözésének szavatolását irányozza majd elő a szóban forgó szerémségi területfejlesztési dokumentum. Elmondása szerint Szerémséget öt egységre bontja a terv, melyek az adott terület nagyságától függően további öt-hat alegységet foglalnának magukba. A lényeg az, hogy valamennyi területi egységnek lehetősége van önállóan pályázni támogatásokra, s a többi „bevárása” nélkül fejlesztenie az öntözőrendszerét saját területén.
– A 250 ezer hektárnyi termőföld területének felét a meglévő csatornahálózat igénybevételével öntöznék, e csatornahálózat ugyanis mintegy ötezer kilométert tesz ki. E hálózaton kell vízgyűjtő-állomásokat létrehozni, melyek megtartanák az esőt és a belvizeket is, s melyek kettős funkcióval rendelkeznének: öntözésre meg vízlevezetésre is szolgálnának. Kapcsolatban állnának a Száva folyóval, s vízhiány esetén innen szavatolnák a pótlást. A fennmaradó mintegy 120 ezer hektárnyi területet a Dunából öntöznék a már létező mesterséges tavak igénybevételével, összesen tizenöt ilyen létezik a Fruška gora alatt. Két szivattyútelepet hoznának létre. Az egyiket Beškánál, a másikat pedig Neštinnél. A Dunából töltenék fel ezeket az állomásokat, ahonnan pedig a mesterséges tavakat táplálnák. A tavak szolgálnának a fennmaradó terület öntözésére – magyarázta Borović.
A teljes beruházás az ásatási munkálatokkal, az infrastrukturális költségekkel, a szivattyúk működésbe léptetésével, az öntözési felszereléssel együtt 1,2 milliárd euróba kerül. A megvalósíthatósági tanulmányt és a terv elkészítését az Európai Unió finanszírozta, ami arra enged következtetni, hogy az EU érdekelt lenne a megvalósításnak a finanszírozásában is. A szakértők becslése szerint a szükséges összeg mintegy hetven százalékát szavatolni lehetne az előcsatlakozási alapokból, ebben az esetben a pénz húsz százalékát kellene hitelből fedezni, tíz százalékát a helyi önkormányzatok is elő tudnák teremteni. Egy korábbi felmérés azt is bizonyította, hogy a befektetés hat éven belül megtérülhetne.
– A jelenlegi helyzetben hektáronként 400 euró nyerhető száraz időszakban a növénytermesztés révén, öntözött feltételek mellett ezer euró fölé emelhető ez az érték. A konyhakertészet hektáronként 1400 eurót hoz ma, öntözés esetén a becslések 2800 eurós értékig mennek el. A szőlészet és gyümölcstermesztés esetében 3000 euróra számíthatunk öntözés nélkül hektáronként, öntözéssel ez az összeg 6000 euróra növelhető. Ha egy átlagértékben gondolkodunk, s 800-850 eurós többletre számítunk – figyelembe kell vennünk, hogy a termőföldek többségén növénytermesztés és nem a drágább és több haszonnal járó termesztés valamelyik formája folyik –, akkor kijelenthetjük, hogy mintegy 200 millió eurós többletet könyvelhetnénk el évente a szárazság által meghatározott periódusban. Így jutunk el a szóban forgó hat évhez – közölte a képviselő.
A képviselőház a területrendezési terv kidolgozásáról döntött, ami azt jelenti, hogy egy évre biztosan szükség lesz ahhoz, hogy elkészüljenek a megfelelő dokumentumok. Ezt követően már minden a tartományi adminisztrációtól, helyi önkormányzatoktól, elkötelezett személyektől, vagyis sikeres pályázatoktól függ, a megvalósítás ugyanis a megfelelő iratok birtokában nem kellene hogy sokáig várasson magára.
