2024. július 16., kedd

ÍGY IS LEHET GAZDÁLKODNI - Különös társulás

A péterrévei gépgyűrű már több mint öt éve működik – Hat család közösen vett egy arató-cséplő gépet és egy kukoricakombájnt

Németországban a második világháború után alakultak az első gépgyűrűszövetkeztek, majd a német mintára Svédországban, ahol ma a legfejlettebb ez a társulási forma, az ország minden megyéjében van gépgyűrű, Skaraborgban a legnagyobb, százhetven tagja van. Ez a szövetkezet már húsz éve működik. Szerbiában elsőként Péterrévén alakult gépgyűrű, amely már több mint öt éve létezik.

A péterrévei gépgyűrűnek csak hat tagja van. Név szerint Pece Károly, aki egyben a szövetkezet elnöki posztját tölti be, Kiss Zoltán, Bognár Károly, Barsi János, Varga F. József és Péter Ernő. Erről, a vidékünkön még gyerekcipőben járó társulásról Kiss Zoltánnal beszélgettünk.

Svédországban a mezőgazdasági gépek tulajdonosai alapítottak gépgyűrűket azzal, hogy saját gépeik kapacitását jobban kihasználják és egymást is segítsék. Tették ugyanezt, ugyanebből a célból itt Péterrévén is?

– Részben igen. A tagoknak összesen tizenkét traktora van, de nem volt más munkaeszközünk, búzakombájn, kukoricakombájn. Még mielőtt megalapítottuk volna a gépgyűrűt, egymásnak segítettünk a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Ezen együttműködés során érlelődött meg a gépgyűrű megalakításának ötlete. Tulajdonképpen szociális indíttatása volt a kezdeményezésnek, ugyanis láttuk, hogy közülünk senki sem képes megvenni mondjuk egy arató-cséplő gépet, de közösen ezt megtehetjük.

Tehát megalapították a gépgyűrűt, hogy búzakombájnt vegyenek...

– Nem csak azért. Megvettük ugyan a búzakombájnt, meg egy kukoricakombájnt is. Ez a két gép közös, a többi nem, de közösen használjuk, mindezt azért, hogy olcsóbbá tegyük a termelést, pontosabban azért, hogy egy-egy családnak kisebb legyen a kiadása. A mezőgazdasági munkálatok költségeit így csaknem megfeleztük.

A közös gépek vásárlásakor ki milyen arányban vesz részt?

– Azt vettük alapul, hogy ki mennyi földet művel. Öt évvel ezelőtt ez az arányt a következőképpen határoztuk meg 35:20:15:10:10:10. Ez az arány változik, ha valaki gyarapítja a földet, ketten például állami földet is béreltünk az idén. És ez az arány nemcsak a gépek vásárlásakor érvényes, hanem a gépek karbantartásánál is, a velük végzett munka előkészítésekor is.

Felvesznek-e új tagokat?

– Nem tervezzük gyarapítani tagságunkat, azt szeretnénk, ha több ilyen közösség alakulna, több gépgyűrű, ugyanis a gépgyűrűk közötti együttműködésben látjuk a jövőt. Célunk ennek a szövetkezeti formának a népszerűsítése azért, hogy rámutassunk célszerűségére. Elsősorban a kevés földdel rendelkező termelőknek válhat a hasznára a gépgyűrű alapítása és működtetése. Sokan idegenkednek a szövetkezettől és a hozzá hasonló társulástól, ezért el kell mondanom, hogy ebben az esetben sem a földet, sem a saját gépeket nem kell társítani. Valamennyi gépgyűrűtag önállóan gazdálkodik. Természetesen egymást tájékoztatjuk a piaci állapotokról, amikor értékesítjük termékünket, időnként, mint például tavaly a tíz hektárnyi köles eladásakor egységesen léptünk fel, vagy közösen vesszük meg a műtrágyát, ugyanis nagyobb mennyiségre néhány százalékos árkedvezményt kapunk…

– Küszöbön az aratás, hamarosan a gépgyűrűkombájn is a mező felé veszi az irányt. Nem vesznek össze azon, hogy kinek a búzáját aratják elsőként, kiét utolsóként?

– Hát, a faluban sokan figyelik, mikor veszünk ezen össze. Eddig még mindig sikerült megbeszélnünk a sorrendet, de azt is megbeszéltük, hogy ha netán a zöldasztal mellett ezt nem tudnánk megtenni, akkor kalapból húzzuk ki a neveket. A gépgyűrű tagjai között jó családi kapcsolat alakult ki, így hiszem, hogy ez nem fog megtörténni. Különben is torzsalkodásra csak a búza aratásakor kerülhet sor, mert a búza betakarításával nem lehet sokat várni, a kukorica a napraforgó, a szója betakarításának sorrendjéről sokkal könnyebb megállapodnunk.

Végül még mondjuk el, hogy a péterrévei gépgyűrű tagjai összesen 350 hektár földet művelnek, ennek jó része bérelt föld. És mondjuk még el azt is, hogy közülük legtöbbnek nem szakmája a földművelés. Péter Ernő például gépésztechnikus, Pece Károly közgazdász, beszélgetőtársam, Kiss Zoltán pedig a helyi közösség elnöke…

Különös társulás a péterrévei gépgyűrű. Példaértékű.