A határt járva a szemlélődőnek szembetűnik, hogy milyen jó állapotban van a zöldellő kenyérgabona. Egyes parcellákon az évszakhoz képest talán már túl is nőtte magát a vetés. Nemcsoda, ha a gazdákban felmerül a kérdés, nem látják-e majd ennek kárát egy esetleges nagyobb fagy idején. Ezzel a kérdéssel kerestük fel mi is a napokban Varga István ismert temerini agrármérnököt, akinek növénytermesztési ismeretei ez esetben is a hasznunkra szolgálnak.
Köztudott, hogy a búza optimális vetés ideje október 5-étől november 15-éig van, bár egyes szélsőséges évjáratokban – mint amilyen az idei is –, amikor túl jó volt az időjárás, a korai vetésre rámondhatjuk, hogy túl nőtte magát. De hát gond, baj nincs, és ott sincs, ahol november végén vetették el a kenyérgabonát. Ezek a búzák fejlődésben utol fogják érni a korábbi vetéseket, mondta a szakember.
Ami a felmerült kérdés további boncolgatását illeti, és az október elején, optimális időben elvetett búzára vonatkozik, azzal kapcsolatban is jó, ha a gazdák tudják, hogy a hazai búzafajták, közöttük az újvidéki nemesítésűek ellenállóak az alacsony hőmérséklettel, akár a mínusz 15 Celsius fok alattival szemben is. Tehát amiatt, hogy a búza szépen fejlődik, nem kell aggódniuk a termelőknek.
A másik tényező – amit a szakemberek mindig is hangsúlyoznak –, hogy a búza vetésekor feltétlenül alaptrágyát is kell használni, tehát nemcsak a nitrogén fontos a búza fejlődésének, hanem a foszfor és a kálium is. A foszfor a bokrosodást, a gyökérképződést fejleszti, ugyanígy a kálium is, és ezzel a két elemmel tudjuk növelni a gabona fagyokkal szembeni ellenállását is.
A gondot jelen esetben az jelentheti, hogy az idén igen felszökött a műtrágya ára, és a termelők egy része nem szórt alaptrágyát. Emiatt tehát nem kielégítő a gyökérfejlődés, a bokrosodás, ami az alacsony hőmérséklettel szembeni ellenállást csökkenti.
Azok a termelők tehát, akik megfelelő agrotechnika mellett vetették a búzát – használták az alaptrágyát megfelelő mennyiségben – nem kell, hogy aggódjanak búzavetésük pillanatnyi állapota miatt. Bízni lehet abban is, hogy hosszú ideig tartó, száraz, mínusz 16 Celsius fok alatti hőmérséklet az idén sem lesz. Kifagyástól tehát nem kell tartani, függetlenül attól, hogy egyes parcellákon a búza állapota előrehaladottabb a megszokottnál, de azok se aggódjanak, akik megkéstek a vetéssel.
Varga mérnök felhívta még a gazdák figyelmét arra, hogy az enyhe időjárásra való tekintettel jelentkezhet a mezei egerek kártétele. Ez esetben több alkalommal is be kell járni a búzatáblákat és javasolt a cink-oxidos csalétekkel való mérgezés alkalmazása. A rágcsálók nemcsak a búzavetésben, hanem a lucernásokban is nagy kárt okozhatnak. Érdemes odafigyelni a levéltetvek terjedésére is, és ha nagyobb számban jelentkezne, vegyszeres védekezést kell alkalmazni. A levéltetvek a vírusos betegségek terjesztői. Ott, ahol búza után is búzát vetettek a termelők a gabonafutrinka kártételét kell figyelemmel kísérni, és a mikor szükséges, a vegyszeres védekezés a megoldás.
