Van, aki azért nevel a lakásában szobanövényeket, mert szereti maga körül érezni a természetet, van, ki azért, mert szereti a különféle levelek, virágok gyönyörködtető látványát. Nem árt azonban, ha virágvásárlás, a növények gondozása, elhelyezése előtt tájékozódunk, hiszen szép számmal vannak cserepes zöldek, virágok, amelyek valóban frissítően hatnak ugyan a közérzetünkre, a zárt tér levegőjére is, de nem árt némi távolságot tartani tőlük, mert egészségre ártalmas méreganyagokat is tartalmaznak. A kisgyermekek szokása, hogy mindent kezükbe vesznek, széttépnek vagy megrágcsálnak. Csillapíthatatlan kíváncsiságuknak gyakran esik áldozatul egy-egy dédelgetett dísznövény vagy féltve őrzött cserepes virág, ezért nem árt az óvatosság.
Diffenbachia
Az igen elterjedt szobanövény minden része mérgező kalcium-oxalátot, oxálsavat, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A kívánatos csemegének tűnő virágzat vagy levél elrágásának kellemetlen következményei hamarosan jelentkeznek: a szájban, torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet.
Fikusz
A szobafikusz hatalmas bőrnemű levelében, valamint szárában tejnedv „csörgedez”, ami gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartalmaz. Ha a kíváncsi gyermeknek sikerült átrágnia magát a tenyérnyi, zöld leveleken, esetleg a kemény, fás szárral is megbirkózott, netalán le is nyelte, akkor a következő tünetekkel számolhatunk: erős hasfájás, hasmenés, valamint hányás. Nagy mennyiség elfogyasztása után fulladás is felléphet.
Filodendron
Az emberre veszélyes anyagot, amit a dzsungelek vadászai nyílméregként használnak, nem levele vagy szára tartalmazza, hanem különös, pikkelyes légzőgyökerei, vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsőre emlékeztető virága. Legtöbbször a közvetlenül föld felett szerteágazó, akár több méterre is megnövő léggyökerek, csápok keltik fel gyermekeink érdeklődését. A baj akkor következik be, ha a letépett vagy lenyisszantott gyökerek nedve a bőrre vagy a nyálkahártyákra kerül, mivel annak hatóanyaga mindkettőt erősen izgatja. A bőr kivörösödhet, míg a szájüregben a nyelven és a torokban égető érzés jelentkezik.
Kroton
Egy példányon egyszerre található zölden, vörösen, valamint sárgán mintázott, lándzsahegyre emlékeztető levél, amely a szárral együtt mérgező tejnedvet tartalmaz. A növényi nedv a tápcsatornába jutva erős hányást, hasmenést, valamint égő, maró érzetet okoz. A bőrre cseppenő méreganyag izgató hatása perceken belül jelentkezik kivörösödés, viszketés formájában.
Ciklámen
A ciklámen az egyik legkedveltebb, lakásban tartott cserepes virág. Virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező. A 2-3 cm átmérőjű, szabálytalan kis gömbök szaponint és mérgező cyclamin-glükozidot tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Jóval súlyosabbak a tünetei kettőnél több gyökér bekebelezésének: heveny gyomor és bélrendszeri panaszok (erős hányás, hasmenés), szédülés, görcsök, fokozott izzadás, de előfordulhat légzési nehézség és átmeneti bénulás is.
A mikulásvirág, fenyőfa...
A mikulásvirág tejnedve mérgező, irritálja a bőrt, lenyelése után hányinger, hányás jelentkezhet.
A fenyőfa tűleveleinek illatanyagai irritálhatják a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve aromatikus olajtartalma a gyomor- és bélrendszert „izgathatja”.
A begóniák levele, hajtása enyhén, de mérgező.
A korallbokor apró virága és termése is ártalmas. Embernél csupán enyhe tünetek utalnak a mérgezésre, nagy mennyiség elfogyasztása rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat, légzési nehézséget okoz, a házi kedvenceknél (kutya, macska, papagáj) azonban súlyos bélproblémák, keringési zavarok utalhatnak a bajra.
Az aszparágusznak minden része mérgező, nedve a bőrön irritációt okoz, bogyós termése, ha lenyelik, hasmenéshez, hányáshoz és gyomorpanaszokhoz vezet.
A hegyes levelű anyósnyelv méreganyagai a gyomorba kerülve hányást, hasmenést okoznak.
A leanderben található alkaloidák és glikozidok rosszullétet, heves hányást, hasmenést idézhetnek elő, de növényi mérgezésre tartós fejfájás esetén is gondolhatunk (a nagyon súlyos esetre keringési zavarok utalhatnak).
A szobaliliom piros bogyói szintén mérgező hatásúak.
Hogyan védekezzünk?
Viseljünk gumi- vagy textilkesztyűt, amikor a növények levelét törölgetjük, a virágföldet cseréljük, az elszáradt leveleket, ágakat, virágokat távolítjuk el. Ha puszta kézzel nyúlunk a növényhez, a munka végeztével alaposan mossunk kezet. Az emberre veszélyes növények házi kedvenceinknek (kutya, macska, szobamadarak) is árthatnak. Ne bízzunk semmit a véletlenre!
Mit tegyünk, ha a baj már bekövetkezett?
Ha a kisgyerek növényrészeket nyelt le, forduljunk azonnal orvoshoz akkor is, ha a tünetek még nem jelentkeztek. Vigyük magunkkal a növényt, vagy jegyezzük meg tudományos nevét. Amennyiben azonnali orvosi beavatkozásra nincs lehetőség, hányinger esetén segítsük elő a hányást. Ha felmerül a növényi mérgezés gyanúja, vízen kívül semmi mást ne itassunk a beteggel!
