December elején arról beszélgettünk Varga István temerini agrármérnökkel, hogy nem lesz-e esetleg gond azokkal a búzákkal, amelyek az évszakhoz képest „túlnőtték magukat”. Akkor az volt a szakember véleménye, hogy azokon a parcellákon, ahol elvégezték a kellő agrotechnikát, nem kell félni a kifagyástól. Hála istennek, ez a jelzés eddig beteljesedett, bár a gyengébb parcellákon a búzaszálak végén látszanak a fagyás nyomai, ezt kiheveri a vetés, mivel a bokrosodási csomót nem érte károsodás.
Arra kértük az ismert szakembert, hogy szóljon a kalászosok fejtrágyázásával kapcsolatos tudnivalókról.
– A fejtrágyázás a növények optimális tápanyagellátásának biztosítását célzó agrotechnikai beavatkozás – fogalmazta meg szakszerűen a művelet lényegét beszélgetőtársunk. – Elsősorban a növényállományok közvetlen ellátását kívánjuk általa elérni. Végrehajtásának ideje, módja, körülményei sok tényezőtől függnek.
Mikor van a legnagyobb szükségük a nitrogénpótlásra a kalászosoknak?
– Nitrogénre a kalászosoknak a teljes vegetációs időben szükségük van. Ősszel a csírázás és a kelés időszakában ezt a talajok természetes tápanyag-szolgáltató képessége csapadékos időjárás esetén biztosítani tudja, így nagyobb mértékű nitrogénpótlásra először tél végén, kora tavasszal van szükség.
A fejtrágyázás idejére vonatkozóan eltérő vélemények olvashatók a szakirodalomban.
– Ezek alapja, hogy minél kisebb taposási kárral járjon a nitrogénpótlás. A szükséges nitrogénmennyiséget a talaj felső, 60 cm-res rétegéből vett talajminta vizsgálata alapján lehet megadni. Ezt a vizsgálatot az arra hivatott laboratóriumok, mezőgazdasági állomások 3–7 nap alatt képesek elvégezni. A talajok tél végi nitrogénszolgáltató képessége sok tényezőtől, de kiemelten az adott évjárat időjárásától is függ. Tagolt, dombos területeken a fokozott lemosódás veszélye miatt a teljes hótakaró elolvadása után fejtrágyázzunk.
Milyen nitrogénformát használjunk?
– Ahhoz, hogy a növényállományok kora tavaszi nitrogénigényét ki tudjuk elégíteni gyorsan felvehető ammónium-nitrát (AN) vagy kalcium-nitrát (KAN) hatóanyagú műtrágyaféleséget alkalmazzunk. E két nitrogénformula alap- vagy fejtrágyaként is használható. A lassú lebomlású és folyamatos feltáródást biztosító ammónium-szulfátot érdemes inkább alaptrágyaként használni.
– Az őszi kalászosok fejtrágyázásával kapcsolatosan említést kell tenni az utóbbi években megjelenő őszi sörárpafajták termesztése esetén követendő eljárásról. Ez esetben ugyanis az a cél, hogy a termés fehérjetartalma lehetőség szerint minél kisebb legyen. A nitrogénműtrágyázás pedig közismerten fehérjetartalom-növelő hatású, ezért e sörárpafajták termesztése során fokozott gondosságot kell tanúsítani a talajvizsgálathoz kapcsolódó nitrogénpótlásra.
Szórhatunk-e ureát?
– A búza fejtrágyázásához urea nem ajánlatos, mivel ez a műtrágya hosszan ható elemeket tartalmaz, ezért inkább a kukorica és a cukorrépa fejtrágyázásához ajánlatos.
Hogyan adagoljuk a műtrágyát?
– Ha figyelembe vesszük azt az alapelvet, hogy a növényállományok teljes nitrogénigényének egyharmadát célszerű csak alaptrágyaként ősszel kiszórni, akkor a fennmaradó nitrogénmennyiséget, természetesen a vetett növényfaji igényeknek megfelelően, lehetőleg két, esetleg három alkalommal juttassuk ki. Ez azt jelenti, hogy a tél végi, kora tavaszi nitrogénpótlás mellett, rendszerint a szárba indulás idején is szükség lehet a nitrogénpótlásra.
– Az előbbiek figyelembe vételével egy-egy alkalommal 40 kg nitrogén hatóanyagot szórjunk ki hektáronként. Évjárattól függően a két időpontban végzett nitrogénpótlásnak más-más lehet a hatása. Addig, amíg a tél végi műtrágyaszórás elsősorban a termés mennyiségét befolyásolja, és kevésbé kapcsolható az okszerű növényvédelmi munkákhoz, addig a szárba indulás időszakában, jobbára folyékony állapotban végzett nitrogéntrágyázás már összeköthető a növényvédelmi permetezéssel, illetve hatása megfelelő csapadékellátottság mellett nagyobbrészt a termés minőségi tulajdonságaira kedvező.
Van-e különbség a kalászosok nitrogénigényében?
– A nitrogént illetően a kalászosok közül a legigényesebb faj az őszi búza, ez kimondottan igényli a kétszeri fejtrágyázást, őszi árpát és a tritikálét célszerű csak két alkalommal trágyázni, míg a rozs termesztése során a tavaszi fejtrágyát általában egy adagban adják ki. A tönkölybúza trágyázása során kifejezetten kerülni kell a túlzott nitrogénbőséget, ezért ősszel ne adagoljunk nitrogént, és a tavaszi fajtrágyázást is a szárba indulás időszakában végezzük, de nem több, mint 20 kg/ha nitrogéndózis kiszórásával.
Mikor foghatunk a fejtrágya kiszórásához?
