Száz hektár szójaszalmával öt és fél hektár erdő menthető meg. Ez bizonyított tény. Vidékünkön azonban nemcsak szója terem, hanem búza, kukorica, repce, zab és még sok más olyan növény, amelynek csak a magját értékesítjük. A lemetszett ágak nagy része a szeméttelepekre kerül, a fatelepekről a fahulladék is eldobódik
Mato Zubac újvidéki újító, mérnök egy olyan hulladékfeldolgozó projektumot készített, amellyel néhány évvel ezelőtt Brüsszelben díjat kapott. Azt bizonyította be, hogy aránylag kicsi beruházással egy-egy falusi közösség teljesen önellátó lehetne.
Olyan gépeket szerkesztett, amelyekkel minden mezőgazdasági hulladékból brikett vagy pelett készíthető. A magas elismerésben részesített projektuma iránt egyre többen érdeklődnek, egyre több faluban nyílnak kis brikettgyárak. Két hónappal ezelőtt Bajsán Papp Zoltán állatorvos is nyitott egy ilyen üzemet.
Mielőtt leülnénk beszélgetni a vállalkozásról, megmutatja a gépeket, amelyek a szövetkezettől bérelt épületben vannak. Az épület egyik végében két ember szüntelenül egy darálót etet szalmával, csutkával, mustármaghulladékkal és egyéb növényi eredetű hulladékkal. A ledarált anyag egy széles csövön át a másik csarnokba kerül, ahol két brikettezőgép körül szorgoskodik néhány ember. Annyi a munkájuk, hogy ellenőrzik a gépek működését, és néhány percenként zsákot cserének. Harminckilós zsákba potyognak a mintegy tizenöt centiméter hosszú brikettek.
Az üzemnek van még egy része, ahol egy szárítóban fűrészpor szárad. Az udvarban óriásbálák sorakoznak és egy hatalmas zsák, amely mustármaghulladékkal van tele.
– Ahhoz, hogy ilyen vállalkozásra szánja magát az ember, menyi pénzre van szüksége?
– Egy brikettezőgép 30 000 euró. Itt kettő van. Meg egy daráló és egy szárító. Mindez 100 000 euróba került. A pénz felét önerőből biztosítottuk, a másik felét pedig a Fejlesztési Alaptól kaptuk hosszú lejáratú hitel formájában, ötszázalékos kamattal, egy év várakozási idővel. Oliver Dulić miniszter jó barátom, a hitel körül ő segített. Itt mondom el, hogy tavaszra papírzacskót gyártó üzemet is nyitunk, ahol havonta másfélmillió ökológiai zacskót gyártunk egy osztrák cég számára. Ez a beruházás is százezer euró volt, és erre is kaptunk hitelt.
– Egy állatorvos miért foglalkozik brikett és papírzacskó készítésével?
– Amikor húsz évvel ezelőtt munkába álltam, Bajsán százhúsz bejegyzett ló volt és mintegy kétezer fejőstehén. Ma két ló van és százhetven tehén. De nem ez volt az indíték, csak ecsetelni akartam azt, hogy sokkal több szabad időm van ma, mint húsz évvel ezelőtt. A falut járva felfigyeltem arra, hogy az embereknek nagy gondot okoz a fűtés. A lakosság földművelésből él. Nyáron nincs pénzük, hogy megvegyék a tűzifát, a szenet. Ősszel veszik meg, amikor megkapják a termésért a pénzt. Sem a fa, sem a szén a fűtési idényig nem szárad ki, nehezen ég, többet kell tüzelni, hogy meleg legyen. A másik dolog, amit láttam, hogy a falu nem tud mit kezdeni a szalmával, a gallyakkal, a kukoricaszárral, más mezőgazdasági hulladékkal. Mindezek mellett az is foglalkoztatott, miképpen lehetne a bajsai fiataloknak, munkanélkülieknek megélhetést biztosítani. A faluban volt egy szövetkezet, amely a privatizáció után becsukott, az emberek munka nélkül maradtak. A brikettezőüzembe kilenc munkanélkülit vettem fel, a tizedik alkalmazott pedig a feleségem. A kilenc közül öten húsz évesnél fiatalabbak, négyen pedig ötvenöt évesnél idősebbek. A zacskókészítő gyárban tizenöt alkalmazott lesz.
– A meglévő két géppel mennyi brikettet tudnak gyártani?
– Naponta négy tonnát.
– És ezt a mennyiséget el is tudják adni?
– Sokkal többet. Tervem, hogy a harmadik váltás bevezetésével és jobb munkaszervezéssel tíz tonnára növeljük a termelést. A belgrádi távfűtő művekkel van négyéves szerződésem. Hetente 25 tonna brikettet szállítunk nekik. Több gyártótól vesszik a brikettet, de igényük csak egy kis résztét tudják kielégíteni. Nekik naponta 15 000 tonna brikettre lenne szükségük.
– Ezek szerint még néhány brikketezőgépre volna szükségük?
– Igen, de ehhez pénz kell. Szeretnék egy nagyteljesítményű szárítót is venni. A jelenlegi óránként százötven kilogramm fűrészport, fahulladékot szárít. A topolyai közművesítési vállalat évente száz vagon gallyat hord ki a szeméttelepre. Nem tudnak vele mit kezdeni, szívesen ideadnák, de ehhez olyan szárító kellene, amely óránként legalább nyolcszáz kilogramm fűrészport száríthat. Darálónk már van, azzal ledaráljuk. A szárítót pedig meg kell venni, de saját erőből nem tudom, ugyanis 60 000 euróba kerül. És szeretnénk venni egy olyan gépet, amellyel az utak mentén növő parlagfüvet lehetne kaszálni, ugyanis a parlagfű kalóriaértéke akkora, mint a szójaszalmáé. Nyugaton már vannak ilyen gépek, tehát megvásárolható, csak az a baj, hogy áruk igen borsos, 170 000 euróba kerülnek.
– A nyersanyagot hol szerzi be, kitől veszi?
– Mivel ebben tapasztalatlan voltam, kissé ráfizettem. A Krivaja és a Bácska mezőgazdasági vállalatoktól vettem a szójaszalmát. Amikor felkerestem őket, első kérdésük az volt, hogyan, mikor fizetek? Nem tudtam mit válaszolni, de megkötöttük az üzletet. Három dinár hatvan paráért adták ide a szalmát. Ötezer nagy bálát és nyolcezer kicsit vettem. Mivel az idén már megbeszéltem velük, a vásárlást, a szalma kilogrammjáért 1 dinár 20 parát fogok fizetni, azzal, hogy kétszer annyit veszek tőlük, mint tavaly. A fűrészport a fatelepeken szerzem, a mustármagot több cégtől.
– A magántermelőktől is átveszi a hulladékot?
– Igen, és aki akarja, annak brikettben fizetünk. Az átadott mennyiség harminc százalékát brikettben kapja meg. Tehát ha valaki ezer kilogramm szalmát hoz, háromszáz kilogramm brikettet kap cserébe. A fűrészport is ilyen alapon kapjuk a környező fatelepketől, asztalosoktól. A faluban még nemigen tudják, hogy ilyen szolgálatot is végzünk, de biztosan gyorsan híre megy, ha már néhányan élnek ezzel a lehetőséggel.
– Ha összeadja a kiadásokat, és azt kivonja a bevételből, mennyi haszna marad?
– Most, hogy drágán fizettem a szalmáért, a brikett kilogrammonkénti ára pedig 11 dinár, a tiszta haszon körülbelül 1 dinár egy kilogrammon.
(Fotó: Dávid Csilla)
Egy zsákba harminc kilogramm brikett fér
Nyersanyag
