A nyugdíjasoknak Szerbiában nagy valószínűséggel lesz a bérek 70 százalékát kitevő nyugdíjuk, csak nem tudni mikor – írja nem kis iróniával a Glas osiguranika, a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap kéthetente megjelenő közlönye. A cikk írója arra céloz, hogy végül is dr. Jovan Krkobabić, az Egyesült Nyugdíjasok Pártjának elnöke, kormányalelnök engedett a nyomásnak, vagyis kabinetje nem áll el attól a szándéktól, hogy a nyugdíjakat előbb a bérek 65 százalékára, majd 70-re emeljék, csakhogy ennek az ígéretnek a teljesítését boldogabb időkre halasztják.
Azt is bejelentették, hogy a nyugdíjtörvény módosításának javaslata néhány héten belül a kormánytagok kezébe kerülhet, azt követően pedig a képviselőház elé, elfogadásra. Bár még a törvénymódosítási javaslat nincs a kormány asztalán, egyes miniszterek máris türelmetlenebbül maguknál a nyugdíjasoknál, kíméletlen bírálásba fogtak, mondván, hogy a tervezett nyugdíjemelés „gazdasági öngyilkosságba” kergeti az országot. Ilyen kijelentés kapcsán nem csoda, ha a nemzetközi pénzügyi szervezetek is felkapták fejüket: mit akarnak ezek Szerbiában?
Rendkívüli nyugdíjemelés tehát 2009-ben, a választási ígéret értelmében, valószínűleg nem lesz, de nyilván törvénymódosítás sem. Ha így lesz akkor jövőre is a mostani nyugdíjtörvényt alkalmazzák, vagyis a következő összehangolásra csak áprilisban lehet számítani, de akkor is kizáróan a megélhetési költségek (statisztikailag kimutatott) emelkedésének függvényében. A korábbi számítások azt mutatták – igaz, még a mostani rendkívüli emelés előtt –, hogy csupán csak a megélhetési költségeket véve alapul a nyugdíjak 2009 végére a bérek felére esnének vissza. Egy évvel később pedig tovább csökkennének, hogy a következő évben már a 40 százalékot sem érné el.
Vannak, akik ködösítésnek veszik az átlagnyugdíjnak az átlagbérrel való összehasonlításán alapuló törvénymódosítást. Mert az átlagnyugdíjba beszámítolódik azok ellátmánya is, akiknek egy nap nyugdíjbiztosításuk sincs, mások nyugdíjából élnek (lásd: családi nyugdíjasok), vagy pedig néhány év szolgálat után rokkant nyugdíjassá váltak. Egyébként, bár a nők 35, a férfiak pedig 40 év szolgálati idő után válnak nyugdíjjogosulttá, nyugdíjaztatásukig az előbbiek átlag 31, az utóbbiak pedig 36 évet dolgoznak. Ilyen értelemben egyes szakértők úgy vélik, hogy az új nyugdíjtörvényt azokhoz az öregségi nyugdíjasokhoz kellene szabni, akik ledolgozzák a teljes szolgálati időt. A kimutatás szerint ilyen a nyugdíjasoknak mindössze a 30 százaléka. A nyugdíjalap statisztikája szerint ezek átlag ellátmánya kis híján most is eléri férfiaknál a szerbiai átlagbér 84 százalékát (27590 dinár), míg nők esetébe csak 67,86 százalék (22380 dinár).
A világ más tájain a nyugdíjakat leginkább az utolsó fizetéshez hasonlítják. Ilyen szemszögből dr. Katarina Stajić a Quarterly Monitorban végzett elemzése szerint a nyugdíjak és a bérek összehasonlítását illetően a szerbiai nyugdíjasok közel járnak az EU-ba utoljára felvett tíz ország nyugdíjasaihoz. Azok akik teljes szolgálati idővel most vonulnak nyugdíjba, utolsó fizetésüknek mintegy 70 százalékát kapják első ellátmányukként – amivel elégedettek lehetnek.
A jelenlegi állás szerint is az a foglalkoztatott, aki ledolgozott 40 évet, bére pedig egyenletesen többé-kevésbé az átlag körül volt (személyi pontjának átlaga 1) első nyugdíjaként utolsó fizetésének 72,3 százalékára számíthat (ha átlagon felüli a keresete, akkor nyugdíja is több, ha átlagosnál kevesebb, nyugdíja is kisebb). Amennyiben elfogadásra kerülne Krkobabić és pártjának javaslata, vagyis a nyugdíjakat 2009-ben a fizetések 65, majd 70 százalékára emelnék, akkor az első nyugdíjcsekken az utolsó fizetés 80,3 százalékának, a következő évben pedig már 92,5 százaléknak megfelelő összeg lenne. Ami álomnak is túl szép.
De ha a jelenlegi nyugdíjtörvény marad érvénybe, a nyugdíjakat pedig csak a megélhetési költségekkel hangolják össze, akkor azok, akik jövőre várják első nyugdíjukat, azok utolsó fizetésüknek 70,2 százalékára, azok pedig 2010-ben nyernek nyugdíjjogosultságot utolsó fizetésüknek már csak 67,7 százalékára számíthatnak. A már megnevezett elemző szerint viszont, akik most kezdik pályafutásukat, a mostani törvény szerint 40 éves szolgálat után (2047-ben) is csak utolsó fizetésük egy ötödére számíthatnának, ami kész katasztrófa. Ezért nem ártana elgondolkodni azon, hogy a jövő évtől Szerbia visszatérjen a svájci alapú indexálásra, vagyis a nyugdíjemelés 50-50 százalékban a bérektől és a megélhetési költségektől függjön, amivel javíthatnának a nyugdíjasok helyzetén. Ilyen számítások a nyugdíjalapnál is történtek, olvasható a közlönyben, arra gondolva, hogy ha már nem alkalmazhatják a bérek alakulása szerinti összehangolást, akkor legalább a fele-fele alapú legyen lehetséges.
