Az elmúlt héten a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megegyezésre jutott abban, hogy a nyugdíjak a jövő évben nem emelkednek, de negyedévente helyzetelemzést és értékelést végeznek annak megállapítására, hogy a nemzetközi pénzügyi válság – amely néhány hónapja még elkerült bennünket –, miként érintheti makrogazdasági stabilitásunkat. Ezzel kérdésessé vált, mikor teljesülhet az az ígéret, hogy az átlag nyugdíjat felemelik az átlagbér 70 százalékára.
Komoly feszültség okozója volt a Nemzetközi Valutaalap való tárgyalások során a kormánykoalíció egyik pártjának (SZENYP) a tavaszi választási kampány során tett ígérete – aminek teljesítését megkezdték – mi szerint az átlag nyugdíjat felemelik az átlagbér 70 százalékára. Ebből adódóan az októberi nyugdíj első részét (november első felében került kifizetésre) rendkívüli módon 10 százalékkal megemelték, ami a rendes összehangolással 14,13 százalékos emelést jelent. Most ennek a 10 százalékos emelésnek a visszavonása lebegett napokig a levegőben.
A Nemzetközi Valutaalap megbízottai, a múlt héten Belgrádban folytatott tárgyalásaikon azt mondták, hogy a nyugdíjemelést csak akkor lehet a jövő évben is fenntartani, ha január 1-jétől befagyasztják a közszféra dolgozóinak a bérét. Ellenkező esetben Szerbiának hitelfelvételi nehézségekkel kell számolnia.
Jovan Krkobabić kormányalelnök, a nyugdíjasok pártjának elnöke, a borotva élén egyensúlyozott, amikor a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel tárgyalt. Nem titkolta, hogy még a kormánykoalíció fennmaradása is veszélyben foroghat, ha a kormány másik fele csupán a nyugdíjasokra kívánja hárítani a költségvetési hiány vissza fogását. Ennek az áhítatos kitartásnak lett az eredménye, hogy marad a rendkívüli nyugdíjemelés. A nyugdíjasok jövőre is megkapják a mostani 14,13 százalékkal megemelt ellátmányukat, ám hogy mikor lesz jövőre újabb összehangolás, azt ma még senki sem tudja. Mégis, az idei évre vonatkoztatva a jövő évi költségvetésben a nyugdíjakra szánt össze növelése a legszembetűnőbb, az idei 352 milliárd dinár helyett jövőre 410 milliárdot fizet majd az ország nyugdíjasainak a költségvetésből. Százalékban kifejezve ez 16%-os növekedést jelent.
Marad a kérdéses, hogy ezek után módosulhat -e belátható időn belül a nyugdíjtörvény, amely kezdetben az átlag ellátmánynak az átlagbér 65 százaléka elérését célozta volna meg, hogy 2010-ben az átlagnyugdíj elérje az átlagbér 70 százalékát. Jelen esetben erről tárgytalan beszélni.
A kormány elfogadta azt a megszigorítást, hogy közszférában dolgozók a jövő évben kétszer számíthatnak 8-8 százalékos béremelésre. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak, az idegenforgalomnak, az állami vállalatoknak nyújtott támogatásokat, valamint a szociális juttatásokat mintegy 25 százalékkal mérsékelik. A takarékosság elvét pedig minden szinten érvényesítik.
Gazdasági elemzők szerint a kormánynak kényszerhelyzetében nem volt más választása – többek között, hogy a költségvetés GDP-hez mért hiányát a jelenlegi 2,7 százalékról 1,5 százalékra mérsékeljék –, mint hogy megkösse az IMF-fel a felajánlott megállapodást és elfogadja ajánlásait. A készenléti keret – 520 millió dollár – 15 hónapig, 2010. márciusig áll rendelkezésére. Ám csak annyit hívnak le belőle, amennyi feltétlenül szükséges.
