A hazai fizetőeszköz értékvesztésének következtében zuhanó pályára állt a lakosság, különösen a nyugdíjasok életszínvonala. Naponta megtapasztaljuk a létfenntartási költségek növekedését. Az euróra átváltott átlagnyugdíj a rendkívüli emelés és az októberi összehangolás után ma kevesebbet ér, mint három hónappal ezelőtt.
Gazdasági szakértők magyarázata szerint az euró iránti mértéktelen kereslet az okozója a dinár zuhanó árfolyamának. A hazai devizapiacon nagyobb az euró iránti kereslet, mint az európai valuta kínálata. Ettől inkább foglalkoztatja a nyugdíjból élőket az a kérdés, miként lehetséges szembenézni a már bekövetkezett és bejelentett további drágításokkal
Ha utána nézünk láthatjuk, hogy augusztus 7-én volt az euróval szemben a legerősebb a dinár. Ekkor a középárfolyamot 75,75 dináron jegyezték. Az átlagnyugdíj pedig, amely 19020 dinár volt, 251 eurót ért. Azóta állandóan csökken a hazai fizetőeszköz értéke. A hét végén, amikor a középárfolyam 88,28 dinár volt, az átlagnyugdíj pedig az emelés ellenére veszített értékéből, már csak 245,8 eurót ért. De nincsenek sokkal könnyebb helyzetben azok sem, akik bérből élnek. Az átlagbér októberben 34 311 dinár volt, s bár névlegesen 4,04, reálisan pedig 2,13 százalékkal nőt az előző havihoz képest, a hétvégén a középárfolyam szerint 388,6 euróra lehetett válltani. Ezzel szemben három hónappal korábban az átlagbérért 437,3 eurót lehetett vásárolni, azaz pénzünk három hónap alatt csaknem 50 eurót veszített értékéből. Nem nagy vigasz, hogy a hét elején piacra dobott bizonyos mennyiségű devizát a Nemzeti Bank, amivel kissé erősödött a dinár.
A médiában sem a bankárok, sem pedig a gazdasági szakértők nem kívánnak nyilatkozni az ügyben, hogy meddig tart a dinár mélyrepülése. Abban azonban egyetértenek, hogy a következő hónapokban, a dinár és a gazdaság stabilizálódásáig, a lakosságnak számítani kell a még nagyobb lemondásokra. Drágulni fognak az élelmiszerek, a ruházkodási és a háztartási cikkek, valamint lábbeli is.
Goromba számítások szerint a fogyasztói kosár tartalmának egyharmadát külföldi árú, vagy külföldi eredetű alapanyagokból gyártott készítmények alkotják. Ebből adódóan a gyenge dinár drágítja a behozatalból származó alapanyagokat és a végterméket. Végső soron infláció növelő hatása van. Kiszámították, hogy a dinár tíz százalékos értékcsökkenése három százalékos inflációt gerjeszt.
