A Köztársasági Statisztikai Hivatal tavaly márciusi adatai alapján Szerbiában 1,85 millió a foglalkoztatottak száma, a Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Alap tavaly júniusi információja szerint pedig – a saját vállalkozással foglalkozókat is beleértve – 2,44 millió, a nyugdíjasok száma viszont 1,62 milliót tett ki. A munkásnyugdíjakra jelenleg 3,62 milliárd, a földműves- 10,99 milliárd, a magánvállalkozó- pedig 153 millió dinárt fordítanak. Már sokszor elhangzott, hogy a nyugdíj gazdasági kategória, melynek összegét a korábban kapott bér nagysága, a munkaévek és a befizetett illetékek határozzák meg. Az európai államok döntő többségében a törvény megszabja azt a minimális nyugdíjösszeget, nem lehet melynél alacsonyabb a nyugdíj, még akkor sem, ha indokolttá tennék a felsorolt adatok. A legalacsonyabb nyugdíj annak jár, aki jogot formált az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, s a bér és a munkaévek alapján meghatározott nyugdíja nem éri el a törvény által előírt minimális nyugdíjösszeget. A nyugdíjasok mindhárom kategóriájának, tehát az egykori foglalkoztatottaknak, a földműveseknek és a vállalkozóknak is joguk van a szavatolt minimális nyugdíjra.
A január elsején életbe lépett törvénymódosítás előtt a minimálnyugdíjra joguk volt azoknak a külföldi nyugdíjjal (is) rendelkező személyeknek, akik esetében a hazai és a nemzetközi munkaszerződés alapján elnyert nyugdíj összege – az érvényes valutaárfolyamok szerint dinárra átszámítva – nem haladta meg e minimumot. Az új rendelkezés 2011 elején annyiban változtatott a helyzeten, hogy a külföldi nyugdíjak tulajdonosainak a nyugdíjak összege és az állam által szavatolt minimum közötti különbséget fizetik ki, azaz senki sem kaphatja meg a hazai minimálnyugdíj teljes értékét, ha külföldről érkező juttatásban is részesül.
A Rokkantsági- és Nyugdíjbiztosítási Alap adatai szerint tavaly decemberben 11 309,99 dinár alatti nyugdíjat kapott 95 666 nyugdíjas, s 8 552,20 dinár alattit 201 416 földművesnyugdíjas. Ezeket az összegeket még a 2006-ban életbe lépett nyugdíjtörvény alapján fizették ki, mely szerint az államilag szavatolt legalacsonyabb nyugdíjnak az előző évi szerbiai átlagbér 25 százalékát kellett kitennie. Az ekképp meghatározott nyugdíjakat aztán a többi nyugdíjjal azonos ütemben növelték, mint ismeretes 2006 és 2008 között több nyugdíjemelésre is sor került.
A Nemzetközi Valutaalappal lefektetett „játékszabályok” értelmében 2009-ben és 2010-ben nem voltak kiigazítások. A nyugdíjtörvény módosításának januári hatályba lépésével változtak a minimálnyugdíjjal kapcsolatos előírások is. Az új jogszabály szerint a legkisebb nyugdíjnak a szerbiai átlagkereset 27 százalékának kell megfelelnie. A tervek szerint a nyugdíjasok az idén három kiigazításra számíthatnak, ezek érinteni fogják a szóban forgó nyugdíjakat is. Az új előírásokkal összhangban, a foglalkoztatási és magánvállalkozási ágazat nyugdíjasai esetében 11 447,81 dinárt, a földművesnyugdíjasok esetében pedig 9 000 dinárt tesz ki a legalacsonyabb nyugdíj. Az állam garantálja, hogy a bérek növekedése esetén a minimálnyugdíjak követni fogják a foglalkoztatási szféra változásait, ami a nyugdíjalap illetékesei szerint jelentős biztosítéknak számít. A törvény e lépéstartást 2015 végéig szavatolja.
