Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az Esélyegyenlőségi Bizottság alelnökének választotta meg. A képviselő asszony az Európai Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságában végzett több éves munkájának elismeréseként tekint a bizottság alelnökévé való kinevezésére. Mint megtudtuk, a diszkrimináció- és rasszizmus-ellenes, a kisebbségek jogaival, a nők helyzetével foglalkozó bizottságban a kinevezése után elsődleges feladatának a kisebbségi jogok mind teljesebb érvényesítését tekinti, valamint a fiatalok helyzetének javításán szeretne dolgozni.
– Már 2007 óta ennek a bizottságnak a tagja vagyok. Akkor a kollégák csak viccelődve „női bizottságnak” nevezték, mert elsősorban a nők jogaival foglalkozott ez a testület, azzal, hogyan lehetne a nők politikai tevékenységét növelni, illetve a családi erőszakra fektette a hangsúlyt. Majd 2008/2009-ben az Európa Tanács nemzetreformja során bizonyos bizottságokat átalakítottak, sőt egyeseket összevontak. Ekkor történt meg, hogy a valamikori jogi bizottságból hozzánk csatolták a nemzeti kisebbségeket és nemzeti közösségeket. Ez a bizottság a kisebbségi jogokkal is foglalkozik, a VMSZ számára különös jelentőséggel bír, politizálása szempontjából nagyon fontos, hiszen politizálásunk középpontjában is elsősorban ez áll – mutatott rá Kovács Elvira. Hozzátette, az Európa Tanács ezen bizottságán belül történt változások arra ösztönözték a tagokat, hogy a munkakörük középpontjába a nemzeti kisebbségek helyzetét helyezzék.
– A roma kisebbség, amely a legnagyobb kisebbségnek számít Európában, illetve a más hátrányos helyzetű csoportok, mint a fogyatékkal élők problémái, folyamatosan napirenden vannak, állandó jelentéstevők követik figyelemmel a helyzetüket. A nemzeti reform befejezése után megválasztottunk egy magyar jelentéstevőt, és az én indítványomra készült el A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentés – magyarázta az Esélyegyenlőségi Bizottság munkáját Kovács Elvira.
Ahhoz, hogy egy jelentés elkészítése elinduljon, az Európa Tanácson belül legalább 20 támogató aláírására van szükség, 2, illetve 3 politikai csoportból és legalább 5 országból. A jelentés legfeljebb 2 éven keresztül készül, amikor a jelentéstevők kutatómunkát végeznek, két-három országból gyűjtik össze az információkat. Ezzel a jelentéssel is ez történt. A nemzeti kisebbségek helyzetével foglakozó jelentés, az úgynevezett Kalmár-jelentés elkészítése során a jelentéstevő három országba látogatott el, köztük Szerbiában is, ahol a kisebbségek helyzetét vizsgálták. Szerbiából az itt érvényben levő kollektív jogokat emelte ki, hiszen mint arra az Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottság alelnöke rámutatott, Szerbia azon kevés országok közé tartozik, amely már az alkotmányában megfogalmazza a kollektív jogokat. Ebben a jelentésben külön kiemelték az identitás megőrzését, amit a nemzeti közösségek számára fontos intézmények fenntartásán, építésén keresztül valósíthatnak meg, legyen szó az oktatásról, vagy a médiumokról. A regionalizáció kérdésére is kitér a jelentés, Dél-Tirol példáján keresztül.
– 2014 áprilisában fogadták el ezt a Kalmár-jelentést. Én a bizottság alelnökeként elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy az ebben a jelentésben megfogalmazott ajánlásokat alkalmazzák is az Európa Tanács tagállamai – mondta.
Kovács Elvirától megtudtuk, előkészítés alatt áll egy új jelentés is, ami a regionalizáció témakörével foglakozik majd, ám a kutatás elkezdéséhez az Európa Tanács legfelsőbb szervének jóváhagyását várják.
– Kalmár Ferenc András képviselőt idézném, aki A nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól Európában című jelentés elkészítésekor a szerbiai látogatása után azt mondta: Szerbiában a jogi keret jó, de az alkalmazással gondok vannak – foglalta össze a parlamenti képviselő Szerbia európai megítélését, ami a kisebbségi jogokat illeti.
Kovács Elvira elmondta, az elmúlt időszakban, a téli ülésszak alatt több fontos jelentés is elkészült.
Az Európai Unió és az Európa Tanács közötti megállapodásról, együttműködésről szóló jelentés talán a legfontosabb. Az a két intézmény ugyanis 2007-ben írt alá együttműködési megállapodást. Sokan nem tudják, de az Európai Uniónak, aminek Szerbia még nem tagja, 28 tagállama van, míg az Európa Tanács 47 tagállamot számlál. Nagyon fontos ajánlásokat tartalmaz ez a jelentés, konkrétan a csatlakozásra váró államokra vonatkozóan. Ez a jelentés kötődik ugyanis az esélyegyenlőségi bizottság legutóbbi kutatásához, amikor a gazdasági világválság hatásával foglalkoztak.
– Azt vizsgáltuk, hogyan hatott ki a gazdasági válság, és milyen hatással van még most is az érzékenyebb csoportokra, mint amilyenek a nők, vagy a fiatalok, illetve fogyatékkal élők. Több tagállamban ugyanis sajnos 50 százalék körül alakul a 25 év alatti fiatalok munkanélküli aránya. Nagy probléma, hogy akkor, amikor egyre több fiatal szerez egyetemi végzettséget, egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezért van az, hogy a jobb élet reményében elhagyják például Szerbiát is. Ezzel a problémával mindenkinek szembe kell néznie. Lehetőséget kell nekik nyújtani. Itthon azon dolgozunk, hogy megteremtsük a lehetőséget. A fogyatékkal élők jogairól is készült egy jelentés, ami szintén fontos, hiszen több országban, Szerbiában is elfogadtunk egy törvényt, amely szerint meghatározott arányban fogyatékkal élő munkást is alkalmazniuk kell az intézményeknek, vállalatoknak. Sajnos sokan inkább kifizetik a pénzbüntetést, mintsem fogyatékkal élő személyt foglalkoztassanak – mutatott rá a parlamenti képviselő. Elmondta, az elfogadott jelentések alapján a miniszterek tanácsa fogalmazza meg azokat az ajánlásokat, amelyeket a tagállamoknak be kell tartani.
– Igaz, ezek az ajánlások nem kötelező érvényűek, de erkölcsi értékük van és irányt mutatnak, mire kell a 47 tagállamnak odafigyelnie. Talán még komolyabban veszik ezt azok, akik még mindig monitoring alatt vannak, mint például Szerbia, amelyről másfél, két évente készül monitoring jelentés. Várhatóan az idén júniusra elkészül a legújabb jelentés, és itt, Szerbiában abban reménykedünk, hogy átkerülhet az ország a monitoring fázisból a post monitoring fázisba – mondta az Európai Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának új alelnöke
