A termelők és az idősebb generációk szerint emberemlékezet óta nem állt ennyi víz a magyarkanizsai földeken. A tavalyi évben óriási mennyiségű csapadék zúdult a községre, bár a szakemberek szerint a 2010-es év csapadékosabb volt, de az eloszlás miatt akkor nem okozott ennyi problémát, mint most.
A zentai DTD Vízgazdálkodási vállalat szakemberei a tavalyi év során 900 mm csapadékot mértek, amely mintegy 60%-kal meghaladja az átlagot. Ennek következtében már tavaly augusztus végére a talajvíz elérte a terepszintet, a helyzetet pedig az őszi több hetes esőzés súlyosbította igazán. A víz elöntött több legelőt, de amíg ott különösebb gondot egyelőre nem okoz, addig a termőföldeken óriási a kár. Sok parcelláról a gazdák még a tavalyi termést sem tudták betakarítani. Jelenleg a község több településén, Horgoson, Martonoson, Kispiacon és Magyarkanizsán is több ezer hektár van víz alatt.
Egyes helyeken madarak úszkálnak ott, ahol tavaly még a termés állt. A falvakban sem sokkal kedvezőbb a helyzet, a laposabb részeken több pincében feljött a talajvíz, a földutak és udvarok pedig úsznak a sárban. A probléma súlyosságára már decemberben felfigyelt az önkormányzat, mivel több gazda is jelezte, hogy a cukorrépát nem tudják időben betakarítani, s így nem tudnak eleget tenni a zentai cukorgyárral kötött szerződésben foglaltaknak. Az önkormányzat januárban írásban kérte a gyárat, hogy legyen elnéző a termelőkkel és közösen próbáljanak találni valamilyen megoldást, mivel a termelők önhibájukon kívül nem tudják betakarítani a termést. Válasz azóta sem érkezett. Halász Mónika, a községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja a községi Agrár Unióval közösen igyekszik enyhíteni a termelőket ért kárt.
– Az önkormányzat írásban fordult először a zentai cukorgyárhoz, hogy vegye figyelembe, hogy elsősorban nem emberi mulasztásról van szó, a termelők adósságait pedig írják le, vagy legalább ütemezzék át. Felsőbb szinteken is jeleztük, hogy a gazdákat ért kárt figyelembe véve ne kelljen még a vízlecsapolási díjat is megfizetniük. Egyelőre egyik levelünkre sem érkezett válasz – meséli Halász Mónika. Arra vonatkozóan, hogy jelenleg pontosan mennyi terület van víz alatt, csak körülbelül tud adatokkal szolgálni.
– Körülbelül 4100 hektárnyi terület van víz alatt. 4000 hektárról tudtunk, de azóta újabb bejelentések is érkeztek még. Arányaiban nehéz lenne megmondani hol a legnagyobb a kár, de a terület nagysága szerint a kanizsai rétben áll a legtöbb föld víz alatt. Az viszont tény, hogy Martonoson a Hatútnál a legrosszabb a helyzet, mert ott szinte minden évben problémát jelent a talajvíz, most pedig mintha tóvá változott volna az a terület, egyes helyeken combig ér a víz.
Halász Mónika elmondása szerint a kialakult helyzetnek az extrém időjárás az oka, így hisznek abban, hogy az idei kirívó eset, s nem ismétlődik meg. Ennek ellenére már folynak az egyeztetések arról, hogyan lehetne a jövőben orvosolni az ehhez hasonló problémákat. A vízlecsapolás lassan, de halad azokon a területeken, amelyeken jelezték a vízgondot a DTD-nek is, ám a vízzel borított területek nagysága miatt mindenhova az ő embereik sem tudnak eljutni.
– A vizes területek feltérképezésével most képet kaptunk azokról a kritikus pontokról, ahol problémát jelent a talajvíz. S a jövőben hasonló helyzetben tudják, hogy mely területeken kell azonnal megkezdeni a munkát. Azon vagyunk, hogy ezek közül egyes területek bekerüljenek a DTD éves programjába, az önkormányzat pedig a tartománnyal közös pályázatokon keresztül szerezne pénzt a megoldásra. Az, hogy idáig fajult a helyzet, részben a termelők felelőssége is, sokan nem ástak elvezető árkokat, hogy a csatornákba folyjon a víz a földjükről. A DTD dolgozóitól nem várhatjuk el, sőt nincs is rá sem lehetőségük, sem felhatalmazásuk, hogy több száz hektáron minden földről lecsapolják a vizet. A bejelentések alapján kimennek a terepre, de itt csakis összefogással lehet eredményt elérni. A termelőknek lenne a feladatuk, hogy árkot ássanak a földjükön, de száraz időben sokszor nem gondolnak előre a csapadékra. Martonost illetően már körülbelül öt éve folynak a tárgyalások, állami szinteken is jeleztük a problémát, s az önkormányzat felsőbb érdekre hivatkozva megkapta az engedélyt bizonyos földterületek kisajátítására. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat a meghatározott területeken felvásárol a földekből néhány négyzetmétert, ahol csatornarendszert alakít ki. Ehhez azonban a termelők hozzájárulása is kell.
Halász Mónika arra biztatja a termelőket, hogy fogadják el az ajánlatot, mert a csatornával legalább 50 személy földje menekülne meg a víztől, ha pedig ellenállnak, azzal csak elodázzák a dolgot.
– Amennyiben az a néhány ember nem adja el a földjeiből a szükséges területeket a csatorna kiépítéséhez, bíróságra kerül az ügy. Fontos tudni, hogy ez esetben is ki fog derülni, hogy itt felsőbb érdekek állnak, s akkor ugyanúgy kénytelenek lesznek eladni, csak ez az eljárás évekbe telhet, ezért volna célravezetőbb az együttműködés – nyilatkozta Halász.
A jelenlegi helyzet óriási kárt jelent sok gazdának, hiszen nemcsak a tavalyi évi termést nem tudták sokan betakarítani, hanem az idei évben sem tudják megművelni a földet, így legalább két év terméskieséssel kell számolniuk. A gazdák ezért is bíznak abban, hogy az állam legalább a vízlecsapolási díjat nem számíttatja fel velük. Az idősebbek még úgy tartják, hogy azokat a földeket, amelyeket nem művelnek meg tavasszal, azután már többet ér üresen hagyni. Akit pedig még nem hagyott el a humorérzéke a balsorsban sem, azt mondja, idén nem vetni kell, hanem halastavat csinálni. A belvíz okozta gondok miatt az önkormányzat közleményben már felhívta a lakosság figyelmét a vizes árkok tisztán tartására, mert a talajvíz és a csapadék augusztusban már problémát okozott mind a horgosi, mind a martonosi utcákon. Akkor a falvakban több részt elöntött, némelyik pincében pedig plafonig ért a víz.