Szerbia a legnagyobb külkereskedelmi áruforgalmat a szabad kereskedelmi egyezmény okán az Európai Unió tagállamival valósította meg az elmúlt hónapokban. A köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint februárban az áruforgalom 64 százaléka éppen az EU területén zajlott le. A külkereskedelem terén az ország második legfontosabb partnerei a CEFTA-országai, ahol csak február folyamán 204,3 millió dollár árucsere-forgalmat valósított meg Szerbia, ebben a legnagyobb részt kiszállított mezőgazdasági termékek (gabonafélék) teszik ki. A mezőgazdászok a legtöbb esetben a gabonaféléknél a hazai vetőmagot használják, ám jelentős behozatalt valósítunk meg a vetőmagok terén is, illetve éves szinten több tonna zöldségfélét és gyümölcsöt szállítunk az országba.
Slavoljub Stanojević (Fotó: Ótos András)
A határra érkező vetőmagok és palánták ellenőrzése egy hónapja már a Nemzeti Referencia Laboratórium igazgatóságának hatáskörébe került.
Szerbiában a referencia laboratórium építési munkálatai még 1991-ben kezdődtek meg. Mint azt Slavoljub Stanojević, a Nemzeti Referencia Laboratórium Igazgatóságának igazgatója a laboratóriumban tett látogatásunkkor elmondta, mintegy 25 éven keresztül az államvezetőség nem tudta eldönteni, hogy mit is kezdjen ezzel a laboratóriummal. Sokáig kilátástalan volt a sorsa. Növényi génbankot szerettek volna itt létrehozni, amely egész Délkelet-Európából, illetve az egész Balkán-félsziget területéről származó őshonos kultúrnövények génjeit őrizte volna. Majd 2004-ben az épület körüli elképzelések teljesen megváltoztak, akkor merült fel először, hogy ezen a Zimony területén található telken laboratóriumot alakítsanak ki. EU-támogatásból akkor jelentős összegeket költöttek az épületek felújítására és korszerűsítésére, valamint a laboratórium felszerelésére is, illetve a szükséges káderek kiképzésére.
Fotó: Ótos András
– Eddig erre a laboratóriumra megközelítőleg 8 millió eurót fordítottak, ebből 4 millió euróba kerültek az építési munkálatok és 1,5 millió eurót költettek a felszerelésre. De hogy miért nem kezdte meg a munkáját a laboratórium még további 10 évig? Mert véleményem szerint téves lépések követték egymást. Megérkezett a felszerelés és még nem készült el hozzá az épület. Akkor, 2012-ben, amikor mi ide megérkeztünk, az épület még mindig nem volt kellőképpen előkészítve a laboratórium szükségleteihez. Így a meglévő felszerelést, hogy azok ne menjenek tönkre, bizonyos állami laboratóriumok között osztották szét. A felszerelés legnagyobb hányada a belgrádi húshigiéniai intézményhez került, ami alapján ez az intézmény vizsgálhatta a peszticidek és a gyógyszermaradványok jelenlétét a húsban és a hústermékekben – mondta az igazgató. – Sajnos gyakori jelenség a folyamatosság hiánya nálunk, amit az egyik államvezetés megígér, a másik már nem folytatja. Referens laboratóriumra pedig szükség van. Egyrészt az állam kötelessége ilyen jellegű védelmet biztosítani a hazai termelőknek, független laboratóriumi vizsgálatra is szükség van, amelynek eredményei minden gyanún felül állnak. Erre nemcsak a hazai termelők tartanak igényt, hanem a külföldi piac is – mondta.
A referens laboratórium végül egy hónappal ezelőtt, az EU által biztosított 1,4 millió eurónak köszönhetően, amiből 2013 és 2014 folyamán megvásárolták a szükséges felszerelést, megkezdte a munkáját. Egyelőre csupán a növény-egészségügyi vizsgálatokat végző laboratórium működik. Nem vetették el azonban az elsődleges elképzelést sem, ugyanis ez a laboratórium alkalmas a növényi gének tárolására is. Mint arra az igazgató rámutatott, 100 ezer minta őrzésére képesek, és ha kell, akár 20–30 évig is megőrizik a növény-génmintákat.
Fotó: Ótos András
– Az új felszereléssel sokkal precízebb és gyorsabb vizsgálatokra vagyunk képesek. Egyes vizsgálatokkal 6 óra alatt végezni tudunk, ami jelentősen lerövidíti a várakozási időt. A határon várakozó teherautóknak nem kell bizonyos vizsgálatokra napokat várniuk majd. Mi a növény-egészségügyi vizsgálatok során azokat a kártevőket, mikroorganizmusokat ellenőrizzük, amelyek veszélyt jelenthetnek a szántóföldjeinkre. Vagyis egyelőre elsősorban nem az ember egészségére káros organizmusok jelenlétét ellenőrizzük, hanem azokat a baktériumokat, vírusokat, gombákat és rovarokat vizsgáljuk, amelyek kárt tehetnek a kultúrnövényekben az ültetvényeken. A vetőmagot, a palántákat és a nem feldolgozott élelmiszert ellenőrizzük, mint amilyen a vetőburgonya, az áruburgonya, a paprika, vagyis amelyek magukon hordozhatnak növényi kártevőket – magyarázta Slavoljub Stanojević. Megtudtuk, alapjában véve a mintát a határról hozzák a laboratóriumba, de több esetben a hazai piacon levő magok és palánták esetében is, illetve a külföldre készülő szállítmányoknál is el kellett járniuk.
– Mi többnyire a növény-egészségügyi ellenőrzést végző felügyelőkkel dolgozunk együtt, de amennyiben igény mutatkozik rá, megbízásból is végzünk ellenőrzést. Mindenképpen tervezzük az ember egészségére káros organizmusok, vegyi elemek jelenlétének ellenőrzését is a növényi és állati eredetű élelmiszerekben. Ezzel bezárulna a növény-egészségügyi ellenőrzés. Elsősorban olyan vizsgálatokra szeretnénk fókuszálni, amelyek iránt más laboratóriumok eddig nem mutattak érdeklődést, ilyen például a permetszer-maradványok, mikotoxinok jelenlétének aránya a növényekben. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a közeljövőben tejminőség-ellenőrzést is végezhessünk, aminek köszönhetően a tejfelvásárlási árat is igazságosan lehetne meghatározni – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, mivel Vajdaság területén egy hasonló intézet már jó eredményekkel végzi a tejminőség-ellenőrzést, így a Zimonyban található laboratóriumban a tervek szerint a Szávától és Dunától délre eső farmokról kapott mintákban végeznék a vizsgálatokat. A felszereléshez szükséges pénz már a rendelkezésükre áll, így hamarosan közbeszerzési pályázatot írnak ki a szükséges felszerelés megvásárlására.
