Nem csupán szőlészete, borvidéke, vagy gyógyszerkészítő múltja miatt ismert határon innen és túl Versec. Ebben a dél-bánáti városban működik már évtizedek óta a pilótaképző akadémia is. Az iskolában büszkék arra, hogy 1954 óta, a SMATSA Aviation Academy (SAA) megalapítása óta több mint kétezer pilótát neveltek itt ki, akik a képzést követően a világ minden táján bizonyították képességeiket különböző légi közlekedési vállalatok alkalmazottaiként.
A SMATSA pilótaképző akadémia Versecen (Fotó: Ótos András)
Az akadémia saját, 300 hektárnyi területen fekvő repülőtérrel, irányítótoronnyal rendelkezik, 1700 négyzetkilométeres repülési térben közlekednek a pilóták. Európa második legnagyobb pilótaképző akadémiája ez. Negyven személyt: előadókat, kiképzőket és egyéb feladatokat ellátó személyeket foglalkoztat. Összesen húsz repülőgép áll jelenleg a tanulók rendelkezésére. Amikor Versecen jártunk, feltétlenül meg akartunk minél többet tudni erről a képzésről. Elbeszélgettünk Mirko Vranić igazgatóval, majd néhány jövendőbeli hivatásos pilótával is.
– A központ kapacitásai lehetővé teszik, hogy a fiatalok kereskedelmi járatok vezetőivé, hivatásos pilótává vagy sportpilótává váljanak. Teljes elméleti, gyakorlati, technikai, légi közlekedési szolgáltatások végzéséről szóló képzésről van tehát szó. Ez teszi egyedivé az akadémiát, melyen a repülésoktatás minden szakaszához megfelelő tudást szerezhetnek az érdekeltek. Fontosnak tartjuk az elméleti rész elsajátítását is, a gyakorlati képzésben pedig arra alapozunk, hogy a kiképzőknek öt-hatezer órányi repülési gyakorlatuk legyen. Ez a tapasztalat lényeges ugyanis annak a tudásnak a megszerzéséhez, amit átadnak az új jelölteknek. A rendelkezésünkre álló húsz repülőgép közül kettő Cesna 310-es, többmotoros gép, nyolc pedig Cesna 172-es újabb gép, melyek sajátossága abban rejlik, hogy folyamatosan követni tudja a repüléstechnika fejlődését. A pilótafülkék felszereltsége hasonlít az Airbuséhoz, ami megkönnyíti a tanulás után az átállást, alkalmazkodást a kereskedelmi útvonalak feltételeihez – ismertette a részleteket az igazgató.
KÉT ÉV – TÖBBEZER ELMÉLETI-GYAKORLATI ÓRA
Modern szimulátor segíti a pilóták képzését és a navigálási technikák elsajátítását. Az akadémián 17 kurzustípus közül lehet választani, de a jelentkezők 98 százaléka arra a tanfolyamra iratkozik be, amelyikről később a légitársaságokhoz szerződhetnek. Jelenleg 115 hazai és külföldi hallgató jár ide. Akkor iratkozhat be valaki, ha már elmúlt 19 éves, befejezte a középiskolát. Alapkövetelménynek számít a matematikának és a fizikának az ismerete, az angol nyelv B2-es tesztjének sikeres letétele, mivel a teljes elméleti és gyakorlati kurzus ezen a nyelven folyik.
Az eddig elsajátított tudás ellenőrzése – a műszerfal (Fotó: Ótos András)
– Összesen 1163 elméleti képzést tartalmazó órát kell lehallgatniuk a tanulóknak, időközben többször tudásfelmérő teszteken kell megfelelniük, majd az utolsó vizsgát is le kell tenniük. Az elméleti rész hat-hét hónapig tart, a teljes képzés pedig átlagban 24 hónapig, de a jobb indulók már 20-21 hónap alatt be tudják azt fejezni.
Az elmúlt három évben, az Air Serbia megjelenését követően, növekedett a szakma iránt érdeklődők száma, komolyabb a jelentkezők hozzáállása is, ami a képzés magas árát figyelembe véve normálisnak mondható. Az igazgató egyet értett abban, hogy nagy befektetés az akadémián történő tanulás, s csak kevesek engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne éljenek a kapott lehetőséggel. A hazai légitársaság felemelkedésével többen látnak perspektívát a pilótaképzésben, s arra törekednek, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a diplomát és munkába álljanak. Nem csak Szerbiából érkeznek hallgatók, egyebek mellett líbiai, algériai, németországi, szlovéniai fiatalok is Versec mellett döntenek. Az érdeklődők számának növekedésével az akadémiának egyre nagyobb szüksége van kiképzőkre is, így tavaly és az idén három ilyen kurzust is meghirdettek. A vezető szerint az iskolának célja kell legyen saját, megbízható szakkádert kinevelni, s szavatolni a folyamatosságot a megfelelő szakemberek jelenléte terén.
VISSZA SZERBIÁBA
Stefan Veselinović csak jelenleg él hazánkban, szinte egész életét Angliában töltötte. Most a verseci pilótaképző akadémia hallgatója, másfél éve tart esetében a képzés.
Az iskolai repülőgép ellenőrzése (Fotó: Ótos András)
Azt mondta: mindig is pilóta szeretett volna lenni, amikor pedig a tudomására jutott, hogy Szerbiában lehetősége van részt venni ezen a képzésen, nem habozott, könnyű volt meghozni a döntést. Az elején, mint mondta, minden nagyon komplikáltnak tűnt, azt hitte, sok mindent nem fog tudni elsajátítani. Az idő múlásával azonban, tette hozzá, egyre több mindent megért az ember, hozzászokik a körülményekhez, otthonosan kezdi érezni magát. Ekkor már minden egyszerűbb és könnyebb. A képzés vége felé jár már, így „régen” túl van az első repülésen is. Élete egyik legszebb élménye volt az a pillanat, amikor első alkalommal vágott neki a repülésnek a pilótafülkében ülve. A terve az, hogy a képzés befejezését követően először az Air Serbiánál kopogtat majd munkalehetőségért. Mint mondta, rendbe hozták a vállalatot, mely most új gépekkel is rendelkezik, így szép szakmai kihívás lenne ott pilótaként dolgozni.
„FESZÜLT VOLT A HELYZET”
Herceg Noviból érkezett a SMATSA képzésére Nikola Kovačević. A tanfolyam felén már túl van, az elmélettel foglalkozó órákat csaknem teljesen lehallgatta az elmúlt időszakban.
Felszállásra készen (Fotó: Ótos András)
Elmondása szerint egy másik egyetemre iratkozott be első nekifutásra, hamar rájött azonban, hogy nem olyan továbbtanulási lehetőséget választott magának, amivel szívesen foglalkozna egész életében. Ekkor döntötte el, bármennyire is nehéznek látszik, mégis belevág a pilótaképzésbe.
– Az igazat megvallva, nem tűnt a helyzet túl biztatónak, amikor először beültettek a pilótakabinba. Szerintem ugyanolyan érzésem volt, mint a többi kezdő pilótának. Azon töprengtem, hogyan fogok én valaha is tudni teljesen irányítani egy gépet, megtanulni mindent, ami ahhoz szükséges. Szerencsére hamar rájöttem, hogy nem olyan érthetetlen és összetett az egész, mint első látásra tűnik – osztotta meg velünk első élményeit Nikola.
Esetében is rákérdeztünk az első felszállás tapasztalataira. Azt mondta: meglehetősen feszült volt a helyzet, akkor tudta biztosan, hogy minden rendben van, amikor a landolás is sikeresen megtörtént. Maga is mosolyogva emlékezett vissza minderre, s megjegyezte, furcsa, hogy ehhez képest ma már mennyire rutinszerűnek számít minden. Szintén a nemzeti légitársaságban szeretne dolgozni, a Montenegro Airlines számít esetében az elsődleges opciónak.
A VIDEOJÁTÉKOKTÓL A KIKÉPZŐI ÁLLÁSIG
Miloš Radić a pilótaképzésen már túl van, most kiképzőnek tanult, s ott tartózkodásunk napján tette le éppen a záróvizsgát.
Első ránézésre nem tűnik túl egyszerűnek – a szimulátor (Fotó: Ótos András)
Pontosabban: beszélgetésünk pillanatában még nem közölték vele a hivatalos eredményt, de a tanárok megelégedettsége és sokat sejtető arckifejezése a vizsgát követően kilencvenkilenc százalékos bizonyossággal töltötte el a sikerrel kapcsolatban. Mint mondta, megérezte, hogy az akadémiának szüksége lesz kiképzőkre, mert fokozatosan növekedett az utóbbi években annak népszerűsége. Ez lesz tehát az új munkahelye, s szerencsésnek érzi magát, hogy a kiképzőcsapat részévé válhat. Ennek ellenére nem mondott le arról a lehetőségről sem, hogy egy napon maga is pilótaként repüljön – a sugármeghajtású gépeket részesítené előnyben. Ez azonban, ismerte el, egyelőre a jövő titka, a jelen pillanatban nagyon is elégedett azzal, hogy segíthet új generációk kiképzésében. Beszámolója szerint maga sem gondolta volna, hogy a gyerekkorát meghatározó repülési szimulációs videojátékoktól el fog egy nap jutni a kiképzői hivatásig, igazi repülőgépek kezeléséig.
