Két hét múlva lesz pünkösd. A húsvétot követő ötvenedik napon a keresztények a Szentlélek eljövetelére, és az egyház megalapítására emlékeznek. Ebből az alkalomból a keresztény egyházak világszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.A magyarság pünkösdhöz köthető legnagyobb eseménye a csíksomlyói búcsú. 1920-ban a csíksomlyói búcsút a trianoni békeszerződés aláírása miatt a román hatóságok korlátozták. Sajnos azonban úgy néz ki, száz évvel később ismét nagyobb tömegek nélkül kerül sor az eseményre, csak ezúttal nem hatósági korlátozások miatt, hanem az egész világot sújtó koronavírus-járvány miatt nem indulhatnak útra a zarándokok Erdélybe.
Az erdélyi csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat az összmagyarság legjelenősebb keresztény eseménye. Minden évben több százezren vesznek részt az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában megtartott búcsún és a szabadtéri szentmisén a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. Magyarországról külön zarándokvonatok szállítják a zarándokokat az eseményre. 2008-ban indult el a Székely Gyors, 2010-ben a Csíksomlyói Expressz, 2012-ben harmadikként pedig a Boldogasszony Zarándokvonat. Az elmúlt évben a Szombathelyről induló Csíksomlyói Expresszt Budapesten, a Keleti pályaudvaron összekapcsolták a Székely Gyorssal. A két vonat egy csaknem fél kilométer hosszú, tizenhat kocsiból álló szerelvényként Össznemzeti zarándokvonat nevet viselve indult tovább Erdélybe. A vonaton mintegy 1200 zarándok utazott. Az elmúlt évet azonban Ferenc pápa látogatása tette igazán emlékezetessé. Az egyházfő egy héttel pünkösd előtt mindegy százezer ember előtt tartott szabadtéri szentmisét a hegynyeregben.
– Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal, és hogy egymásban testvérekre leljünk – mondta akkor olasz nyelvű homíliájában Ferenc pápa, aki az első katolikus egyházfő az egyház történelmében, aki Erdélybe látogatott.
Sajnos az idei búcsút, az eddigi kilátások szerint a koronavírus-járvány miatt, valószínűleg nagyobb tömegek részvétele nélkül tartják csak meg, és elmaradnak a szervezett zarándoklatok is.
– Igazodnia kell a koronavírus-járvány adta körülményekhez az idei csíksomlyói búcsúnak – mondta április 27-én az MTI-nek nyilatkozva Bőjte Mihály, a búcsút szervező erdélyi ferences rend csíksomlyói házfőnöke.
A pápamobillal érkező egyházfő köszönti a zarándokokat a tavalyi búcsún (Fotó: Ótos András)
Noha a csíkszeredai városi katasztrófavédelmi bizottság április közepén megtartott ülésén minden kulturális-, ifjúsági- és sportrendezvényt augusztus 31-ig felfüggesztettek a székelyföldi városban, és Ráduly Róbert polgármester azt tartotta a legvalószínűbbnek, hogy a csíksomlyói búcsúra is csak a világhálón kerülhet sor, a csíksomlyói ferences szerzetesek még reménykednek abban, hogy május végéig olyan mértékben enyhülnek a járványügyi korlátozások, hogy szűk körben, a körülményekhez igazodva mégiscsak megtarthatják a búcsút.
Bőjte Mihály elmondta: a fogadalmi búcsú teljesen nem maradhat el, a csíksomlyói ferenceseknek kötelességük, hogy szentmisét mutassanak be május 30-án, pünkösd szombatján, és valamivel pótolják a zarándoklatot, a körmenetet. A minimális forgatókönyvnek azt tartotta, hogy a világhálón közvetítik az eseményt, de abbeli reményét is kifejtette, hogy május végéig annyit javul a helyzet, hogy egy szűk körű zarándoklatra is lehetőség nyílik. Hozzátette: az állami rendelkezések függvényében döntenek majd arról, hogy a szentmisét a fogadalmi templomban vagy a hegynyeregben, a Hármashalom oltárnál tartsák. Megjegyezte: készen állnak arra, hogy minden segítséget megadjanak az esetleges televíziós közvetítéshez.
– Nehéz szívvel mondanánk azoknak, akik távolról jönnének, hogy ne készülődjenek. Inkább úgy fogalmaznék: készüljenek fel arra, hogy meglehet, otthon kell ünnepelniük. Megtörténhet, hogy mindenkinek a saját közösségében kell ápolnia a búcsú lelkiségét, szellemiségét – fogalmazott Bőjte Mihály, és hozzátette azt is, hogy a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készület jegyében a 2020-as évet az eucharisztia évének nyilvánították a gyulafehérvári főegyházmegyében. A múlt héten ugyan bejelentették, hogy a budapesti kongresszust 2021-re halasztják, a ferencesek mégis ennek fényében választották a búcsú jelmondatát, mely idén az lesz, hogy „A Szentlélek száll le rád".
A csíksomlyói búcsú története során azonban nem egyszer fordult már elő, hogy különböző okok miatt a teljes rendezvény elmaradt, vagy éppen a körmenetet szüneteltették. A viharos XX. században számos példát találunk ilyen esetekre. 1904-ben a nagy körmenet maradt el, a következő évben a körmenet és a búcsú is szünetelt, 1906-ban szombaton tartottak körmenetet, vasárnap nem, míg 1907-től huzamosabb ideig nem tartottak körmenetet. A ferencesek ezeket a korlátozásokat a búcsún tapasztalható elvilágiasodás miatt vezették be, ugyanis a búcsún megjelenő tömeg egyre inkább egy vásári tömeg képét mutatta, ahol még verekedések is előfordultak. 1911-ben tartották meg ismét a búcsút, a püspök és a városi hatóságok együttműködésével bevezetett szabályok szerint, melyeknek köszönhetően a vásári hangulat megszűnt, akik pedig megjelentek, valóban lelki szükségletből érkeztek a búcsúra.
Hamarosan azonban kitört az I. világháború. 1915-ben a világégés következtében csak kevés résztvevővel tartottak meg egy visszafogott ünnepséget. A következő évben pedig a búcsú elmaradt, mert a román támadás következtében a terület hadszíntérré változott.
A búcsú újbóli megtartására csak a háborús évek elmúltával, 1920-ban nyílt lehetőség. A neves csíkszeredai Csíki Lapok című politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap május 23-ai számának címlapja így adott hírt erről erdélyi magyar olvasóinak:
„Ami ezrek szivének epedö vágya volt, amit eddig oly rég nélkülöztünk, a csiksomlyói bucsut megtartják ismét. Mikor 1914-ben félvilágunk a frontra került s megindut lelkek titkos vandorlása az otthonból a löveszárokig, a csiksomlyói Szűzhöz kevesen jártak el. Az erős karok nem keresztet vittek a Székutja felé, hanem becsületet védték a Doberdón, a Kárpátokban, távol Nyugaton. Fekete ruhás asszonynép, árva gyermekek, mankóval járó rokkant katonák jöttek a szent Szüzhöz s imádkoztak erőért, vigaszért. Az 1916-os meneküléskor a somlyói Máriát is Kolozsvárra vitték. És a vándorló, hontalan székely felkereste ott is. A Szűz kegyesen fogadta, kit mások befogadni sem akartak s meg vigasztalta a szegény menekültet, kivel akkor olyan kevesen törődtek. Mikor három évvel ezelőtt a 82-sök az ojtozi frontról a Doberdóra mentek, — 3000 ember mind hős a javából — ünnepélyesen ígérte, hogyha hazajön, hálát adni Csiksomlyóra megy.
Azóta sok minden változott. A 82-sök nem jöttek mind vissza. Odalenn a Piave mentén olasz ég feszül hantjaik felett. De visszatért a menekült székely, a frontok megmaradt férfivilága, visszatért a menekült Szűz s otthonában várja, hogy felhangozzék ismét az ősrégi székely bucsus ének: Szép liliomszál, szüzek virága!"
Az erdélyi magyarok öröme azonban korai volt. Egy hasábbal arrébb ugyanis a Különfélék rovatban a következő rövidhír olvasható:
„A pünkösdi bucsu korlátozása. Az idén a pünkösdi bucsu alkalmával szokásos körmenetek és keresztalják elmaradnak, mert a hatóság betiltotta."
A román katonai hatóságok az utolsó pillanatban mégsem engedélyezték a búcsú megtartását, hiszen arra két héttel a trianoni békeszerződés június 4-ei aláírása előtt került volna sor. Ebben a helyzetben pedig, függetlenül az esemény vallási jellegétől, kényelmetlen lett volna számukra egy nagy tömeget megmozgató magyar rendezvény. Az új határok között 1922-ben tartottak ismét búcsút Csíksomlyón.
